Back to top

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek az álhírek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján - melyben a sikertelen párok is szerepelnek - időközi számítást végzett, mely szerint az átlagos fiókaszám idén 2,54

- olvasható a közleményben.

Mint írják, figyelembe véve, hogy ez az érték az elmúlt 30 év átlagát tekintve 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban.

A tájékoztatás szerint ennek egyik oka, hogy a fehér gólya rendkívül jól alkalmazkodik a költési időszak jelentős részében száraz élőhelyekhez, ahol tápláléka alapvetően rovarokból, ezen belül is az itt jellemző sáskákból áll.

A közlemény felidézi, hogy a faj szárazságtűrő képességét az is jól szemlélteti, hogy világállományának két legnagyobb egyedszámú költési csomópontja közül az egyik Spanyolország - a másik Lengyelország, Belarusz és a Balti-államok területe -, ahol a mostani időjárásunknál jóval melegebb és szárazabb viszonyok uralkodnak.

Sikerességét tovább növeli, hogy úgynevezett opportunista faj, azaz azt a zsákmányt fogyasztja, - többek között kisrágcsálókat, gyíkokat, valamint élelmiszerhulladékot - ami adott helyen és időben a legkönnyebben megszerezhető.

Pont az egér és pocokfogyasztó képessége teszi lehetővé, hogy egyes példányai emberi segítség nélkül át tudjanak telelni hazánkban is.

A költési sikert, a fiókaszámot a fészkelési időszak táplálékviszonyai mellett befolyásolja a szülő madarak érkezéskori kondíciója, ami a telelés és vonulás függvénye. Az idén egy-két hetet késett sok vonuló madár, így a gólyák is, ezért vélhetően alacsonyabb volt a szokásosnál a lerakott tojások száma. A kikelt fiókákat a május-júniusi esős időszakok szokták megtizedelni, ami viszont az idén elmaradt, így a fészekaljak szépen növekedhettek, az átlagosnál magasabb költési eredményt mutatva - emlékeztet a közlemény.

Mint írják, éppen ezért nemcsak szükségtelen, de a fehér gólyákra is kimondottan veszélyesek azok a közösségi médiában terjedő hamis információk, melyek szerint vödörből itassák az emberek a fészek alatt vagy ezek közelében a gólyákat, illetve hogy etessék őket.

A fehér gólya fokozottan védett, ezért a sérült, legyengült példányról, a fészekben magukra maradt röpképtelen fiókákról a területileg illetékes nemzeti park őrszolgálatát lehet értesíteni

- áll az összegzésben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire használjuk a Phylaxia Labort?

Az egészséges élelmiszer előállításának alapfeltétele, hogy az élelmiszerlánc minden eleme kórokozóktól mentes, tiszta és higiénikus legyen. Kezdve az egészséges állatokkal, a kórokozómentes állattartó telepekkel, vágóhidakkal egészen a higiénikus feldolgozásig az élelmiszeripari üzemekben.

A föld alá vitték a középfeszültségű vezetéket Mosonmagyaróvár környékén a madarak védelmében

Az E.ON Hungária Csoport a föld alá vezette középfeszültségű hálózatát Mosonmagyaróvár környékén a túzokok és más nagytestű madarak szabad vonulása érdekében - közölte a cég az MTI-vel.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

A vizes élőhelyek megőrzéséért

A legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás az a bizonyos Ramsari Egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, a vízimadarak élőhelyeiről szól. Az egyezmény létrejötte a XX. század második felében jelentősen felgyorsuló vizes élőhelyek pusztulásának, valamint a vízimadarak eltűnésének az eredménye.

Ön mennyit tud a klímaváltozásról? - Tesztelheti, továbbjutna-e a középiskolások versenyén

Bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.