Back to top

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

A nemzetközi kutatócsoport felmérése szerint az invazív kártevők csoportjában van két olyan hüllő- és kétéltű faj, amely minden más fajnál nagyobb ökológia károkozásra képes.

Az amerikai ökörbéka és a barna mangrovesikló (vagy barna fakígyó) 1986 és 2020 között együttesen 16,3 milliárd dollár, vagyis közel 6500 milliárd forintnyi kárt okozott.

A két állat az ökológiai károk okozása mellett, a mezőgazdasági termésbe is képes kárt tenni, valamint költséges áramkimaradásokat is okozhatnak.

Fotó: Wikipedia Commons

A barna mangrovesikló több mint 10 milliárd dollár értékű kárt okozott a vizsgált időszakban, részben köszönhetően annak, hogy rohamosan elterjedt több csendes-óceáni szigeten. Guam szigetére tengerészgyalogosok hurcolták be a fajt véletlenül, a mára megnövekedett populációja viszont tömeges áramkimaradásokat okoz – síkos testével tönkreteszi az elektromos vezetékeket. Becslések szerint a 170 ezer lakosú, kb. Budapest méretű Guamba több mint 2 millió barna mangrovesikló élhet.

A szigetek ökoszisztémája ráadásul sérülékenyebb az invazív fajokkal szemben, egy idegenhonos faj megjelenése az őshonos állatok és növények pusztulását is jelentheti.

Az amerikai ökörbéka már Európában is komoly károkat okozott, több kezelési programot is indítottak kártételének megfékezése érdekében. A faj akár 30 centiméteresre és 50 dekagrammosra is megnőhet, és a feljegyzések szerint mindent megeszik, még fajtársait sem kíméli. Ezért egyre több olyan helyet kell elkeríteni, ami más békák szaporodási helyéül szolgál. A kutatócsoport megállapításaival arra kérik az illetéseket, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak a kártevők elleni védekezésre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

A megbecsült agrárium képes a minőségi termékek előállítására

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, az új idők kihívásaival szembenézve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Újra pályázható lesz a mezőgazdasági kisüzemek támogatása

Módosították a „Mezőgazdasági kisüzemek támogatása” című (VP2-6.3.1-20 kódszámú) felhívást, melynek következtében újra nyitják a konstrukciót. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja új szakasszal került kiegészítésre, így a támogatási kérelmek benyújtására a hetedik szakasz keretében, 2022. november 17. – 2022. november 30. között lesz lehetőség.

Műanyag-újrahasznosító üzemet adtak át Herenden

Újrahasznosító üzemet adták át a herendi Jágerparkban, az új üzemben mezőgazdasági műanyaghulladékból állítanak elő granulátumot, amely mezőgazdasági műanyag termékek gyártásához szolgál alapanyagaként.

Fagyveszélyes éjszakák után enyhülés és újabb kiadós csapadék

Az elmúlt hetek bőséges csapadékának hatására országszerte megszűnt a mezőgazdasági aszály az országban. A frissen kelt repcére, az őszi kalászosok vetésére és a jó magágy előkészítéséhez ez nélkülözhetetlen volt. A péntek és a szombat helyenként még fagyveszélyes hajnalokat hoz, majd a hét végétől, a délnyugatira forduló áramlással felmelegedés és újabb országos csapadék valószínű.

Lombkártevők az almafákon

A sodró- és az aknázómolyok az alma fontos kártevői. A sodrómolyok áttelelt hernyói kora tavasszal a rügyeket odvasítják, később a fiatal hajtásokat sodorják össze. Az aknázómolyok nem minden évben károsítanak, azonban megfelelő védekezés hiányában és különösen a száraz, meleg években képesek veszélyes mértékben elszaporodni.