Back to top

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség
„A szerveződés, alapítás, elismertetés kapcsán is jók a tapasztalataink. Jónak tartom ezt a működési formát” – mondja Sasvári Gábor.

Van miért közösségbe fejlődni

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Mezőkövesd határában található Matyó Öntözési Közösséget 2020 decemberében ismerte el az Agrárminisztérium (AM), négy földhasználó – Matyó Agrártermelő Zrt., Matyóföld Zrt., Matyó Takarmánykeverő Kft. és Matyó Integrátor Kft. – alapította két vízkivételi helyre. Az öntözési közösség működési területe 1241ha.

A Matyó Agrártermelő Zrt. jelenleg elsősorban étkezési búza, vetőmagbúza, őszi káposztarepce, napraforgó termesztését végzi, mindezen túl bérelt földeken szántóföldi növénytermesztést végez integrációban és 480 hektár öntözött területtel bír az aszálykár csökkentésére. Az öntözendő területen eddig repce, hibrid kukorica vetőmag, búza vetőmag termesztése zajlott, az öntözőtelep kiépítését követően bővítést terveztek, a termelt növények körét tekintve: csemegekukorica, borsó és kalászos és egyéb vetőmagvak termesztésével.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség
„A klimatikus változásokat látjuk, átéljük. Nincs kérdés. Öntözni kell. Vannak tőlünk nagyobb volumenben termelni képes országok, akikkel ugyanarra a piacra szállítunk. Ők meghatározzák az árakat és mi követjük azt. Olyan adottságú országok, ahol nem probléma még néhány tízezer hektárt termelésbe vonni. A mi fejlődési lehetőségünk az intenzifikálásban rejlik, amellyel nagyobb árbevétel lehetséges hektáronként. Öntözni kell!”

– hívja fel a figyelmet Sasvári Gábor.

Az öntözési projekt arra is jó, hogy egy körzetben gazdálkodó földhasználók, akik jó eséllyel ugyanarra a vízkivételi helyre alapozzák öntözésfejlesztésüket, ne külön-külön – esetleg egymás projektjeit nem is ismerve – járják végig a gondolat megszületésétől az indítógomb megnyomásáig tartó nagyon hosszú és sok kitartást igénylő utat. „Vagyis a jelenlegi engedélyezési, tervezési és pályázási eljárások bonyolultsága és hosszadalmassága teljesen ugyanaz 10 hektáros telep és egy 300 hektáros telep esetében” – vallja a vezérigazgató, megjegyezve: mindezen túl

nagyon nagy előny, a többletforrásokhoz jutás lehetősége. A most nyitva álló pályázat kiírása szerint a közösségek 50 százalék helyett 70 százalék támogatási intenzitással számolhatnak.

Sokba kerül az öntözés fejlesztése

Korábban sokakat elrettentett a tény, hogy már a pályázat beadásához szükséges tervezői munka, engedélyezési eljárások és az ahhoz szükséges hatástanulmányok, szakértői munkák nagyon komoly pénzekbe kerülnek. „Most ez az előkészítő munka is támogatáshoz juthat egy külön pályázat keretein belül 90 százalékos intenzitással” – mondja Sasvári Gábor.

Egy öntöző telep létesítésénél a legutolsó és legkisebb költség és egyben nehézség maga az öntözőgép kihelyezése. Egy ilyen projektbe fektetett munka 90 százalékát teszi ki az a rész, amíg a víz és az áram a táblára jut, miután minden engedély megvan és a pályázat is nyert. A közösségbe tömörülés mellett további érv, hogy a kisebb vagy fiatalabb gazdaságok nem biztos, hogy rendelkeznek olyan szakember gárdával és/vagy öntözési tapasztalattal, hogy sikeresen menedzseljenek egy ilyen projektet.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség

Még van, hova fejlődni

A meglévő öntözőtelepek és a megvalósulni látszó fejlesztések még messze nem merítik ki a potenciált. Sasvári Gábor szerint amellett, hogy a most futó támogatási formákat folytatni kell, szükség lenne egy rendezési elvre és támogatási formára a harmadlagos vízművek ügyében.

„Azokra a vízkivételi helyekre, átemelőkre, szivattyútelepekre, csatornákra gondolok, amik eljuttatják a felszíni vizeket az öntöző telepekig. Ezeket felújítani, bővíteni, karbantartani és üzemeltetni szükséges. Azt gondolom, hogy megfelelő támogatással, hosszútávú kezelési jogokkal ezeknek gondos gazdái tudnának lenni az öntöző közösségek”

– magyarázza.

Emellett szükséges lenne az öntözhető területek birtokszerkezetének rendezésére. Rendeletekkel, átalakulási folyamatokat támogató forrással. A vezérigazgató úgy véli, hogy a jelenlegi öntözésre szánt termőföld használatának joga, bérlése, az osztatlan közös tulajdon kérdése, illetve a mini parcellák összevonása most ismert rendezési elvétől lehetne valamivel „racionálisabb és karakánabb, hiszen a földtulajdonosok is jól járnak”. A területeik értéke jelentősen növekszik az öntözhetőség révén, illetve az a földhasználó, aki öntöz, hosszútávú megbízható bérlő.

Szükséges megemlíteni, hogy jelenleg a nyílt felszínű felszín alatti vizek (bányató) vízkivételi helyekre nem lehet támogatással fejleszteni. Vízkivételi engedélyt viszont lehet kérni azon a területen, amely ivóvíz bázist nem érint

„A mi térségünkben a Bükkben és a Mátrában lehulló csapadék a felszín alatt szépen levonul a Tiszáig kihasználatlanul. Sok céget érint ez a dolog. Szerintem ez nagy kapufa…” – jegyzi meg Sasvári Gábor.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiszagolják a kutyák a kártevőt

Egy mexikói paprikatermesztő új technikát próbál alkalmazni az ottani növényházakban gyakran gondot okozó paprikaormányos (An­thonomus eugenii) ellen.

Nyugalomba vonulnak a hernyók, most kell feltenni a hernyófogó öveket – növényvédelmi előrejelzés 41. hét

Végre nem szenvednek vízhiányban a növények, cserében viszont nagyon sok érőfélben lévő gyümölcs reped, ahogy megszívta magát vízzel, így elkerülhetetlen a nagymértékű rothadás. Van teendő a hernyókkal is, és hamarosan kezdhető az őszi lemosópermetezés.

Jó szomszédság a medvével - a kerítésen múlik

Jó kerítés, jó szomszédság – tartja a mondás, ami különösen igaz, ha nagyragadozók élnek a közelben, mint a farkasok vagy medvék.

A talajmegújító mezőgazdálkodás meghonosítására indított programot a Nestlé a Nyugat-Dunántúlon

A talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatokra történő átállást ösztönözné a Nestlé Hungária azzal a programmal, amelyet a nyugat-dunántúli régióban kezdeményezett. A természeti értékek megóvása mellett beszállítói és a régió ökoszisztéma-szolgáltatásai hosszú távú biztonságát is szeretné segíteni a térségben, ahol a Büki állateledelgyár az egyik legnagyobb foglalkoztató.

Oroszország annektálta az ukrán gabonatermesztést is

Az ukrán területek annektálása után Moszkva magasabb gabonaterméssel számol. Dimitri Patrusev orosz mezőgazdasági miniszter legalább ötmillió tonna további gabonára számít.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

Jó idő a mezőgazdasági munkákhoz

A hét első napjaiban néhol előfordult még gyenge eső, zápor, de a megelőző időszakhoz képest jelentősen csökkent a csapadék, így a jellemzően napos, gyakran szeles időben a talajok felszín közeli része kissé száradni, szikkadni tudott, és folytatni lehetett betakarítási illetve vetési munkákat. A folytatásban is nagyrészt száraz időre van kilátás az átlagosnak megfelelő hőmérsékletekkel.

Fekete bogyók augusztusban

Kétféleképp is találkozhatunk szederrel a kertekben: a vadszeder vékony, tüskés sarjaival gyomként gyűlik meg a bajunk, termetes nemesített fajtái viszont sok finom gyümölcsöt adnak. Ez utóbbiak gondozásához adunk tanácsot.

Megvan a saját lisztharmatuk

A lisztharmatgombák nagyon gyakran okoznak betegséget a legkülönfélébb növényeken. A fertőzés viszonylag könnyen felismerhető, a védekezésnek viszont következetesnek, rendszeresnek kell lennie. Gombaölő szerekkel és egyszerű anyagokkal is megvédhetjük a növényeket.

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.