Back to top

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség
„A szerveződés, alapítás, elismertetés kapcsán is jók a tapasztalataink. Jónak tartom ezt a működési formát” – mondja Sasvári Gábor.

Van miért közösségbe fejlődni

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Mezőkövesd határában található Matyó Öntözési Közösséget 2020 decemberében ismerte el az Agrárminisztérium (AM), négy földhasználó – Matyó Agrártermelő Zrt., Matyóföld Zrt., Matyó Takarmánykeverő Kft. és Matyó Integrátor Kft. – alapította két vízkivételi helyre. Az öntözési közösség működési területe 1241ha.

A Matyó Agrártermelő Zrt. jelenleg elsősorban étkezési búza, vetőmagbúza, őszi káposztarepce, napraforgó termesztését végzi, mindezen túl bérelt földeken szántóföldi növénytermesztést végez integrációban és 480 hektár öntözött területtel bír az aszálykár csökkentésére. Az öntözendő területen eddig repce, hibrid kukorica vetőmag, búza vetőmag termesztése zajlott, az öntözőtelep kiépítését követően bővítést terveztek, a termelt növények körét tekintve: csemegekukorica, borsó és kalászos és egyéb vetőmagvak termesztésével.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség
„A klimatikus változásokat látjuk, átéljük. Nincs kérdés. Öntözni kell. Vannak tőlünk nagyobb volumenben termelni képes országok, akikkel ugyanarra a piacra szállítunk. Ők meghatározzák az árakat és mi követjük azt. Olyan adottságú országok, ahol nem probléma még néhány tízezer hektárt termelésbe vonni. A mi fejlődési lehetőségünk az intenzifikálásban rejlik, amellyel nagyobb árbevétel lehetséges hektáronként. Öntözni kell!”

– hívja fel a figyelmet Sasvári Gábor.

Az öntözési projekt arra is jó, hogy egy körzetben gazdálkodó földhasználók, akik jó eséllyel ugyanarra a vízkivételi helyre alapozzák öntözésfejlesztésüket, ne külön-külön – esetleg egymás projektjeit nem is ismerve – járják végig a gondolat megszületésétől az indítógomb megnyomásáig tartó nagyon hosszú és sok kitartást igénylő utat. „Vagyis a jelenlegi engedélyezési, tervezési és pályázási eljárások bonyolultsága és hosszadalmassága teljesen ugyanaz 10 hektáros telep és egy 300 hektáros telep esetében” – vallja a vezérigazgató, megjegyezve: mindezen túl

nagyon nagy előny, a többletforrásokhoz jutás lehetősége. A most nyitva álló pályázat kiírása szerint a közösségek 50 százalék helyett 70 százalék támogatási intenzitással számolhatnak.

Sokba kerül az öntözés fejlesztése

Korábban sokakat elrettentett a tény, hogy már a pályázat beadásához szükséges tervezői munka, engedélyezési eljárások és az ahhoz szükséges hatástanulmányok, szakértői munkák nagyon komoly pénzekbe kerülnek. „Most ez az előkészítő munka is támogatáshoz juthat egy külön pályázat keretein belül 90 százalékos intenzitással” – mondja Sasvári Gábor.

Egy öntöző telep létesítésénél a legutolsó és legkisebb költség és egyben nehézség maga az öntözőgép kihelyezése. Egy ilyen projektbe fektetett munka 90 százalékát teszi ki az a rész, amíg a víz és az áram a táblára jut, miután minden engedély megvan és a pályázat is nyert. A közösségbe tömörülés mellett további érv, hogy a kisebb vagy fiatalabb gazdaságok nem biztos, hogy rendelkeznek olyan szakember gárdával és/vagy öntözési tapasztalattal, hogy sikeresen menedzseljenek egy ilyen projektet.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség

Még van, hova fejlődni

A meglévő öntözőtelepek és a megvalósulni látszó fejlesztések még messze nem merítik ki a potenciált. Sasvári Gábor szerint amellett, hogy a most futó támogatási formákat folytatni kell, szükség lenne egy rendezési elvre és támogatási formára a harmadlagos vízművek ügyében.

„Azokra a vízkivételi helyekre, átemelőkre, szivattyútelepekre, csatornákra gondolok, amik eljuttatják a felszíni vizeket az öntöző telepekig. Ezeket felújítani, bővíteni, karbantartani és üzemeltetni szükséges. Azt gondolom, hogy megfelelő támogatással, hosszútávú kezelési jogokkal ezeknek gondos gazdái tudnának lenni az öntöző közösségek”

– magyarázza.

Emellett szükséges lenne az öntözhető területek birtokszerkezetének rendezésére. Rendeletekkel, átalakulási folyamatokat támogató forrással. A vezérigazgató úgy véli, hogy a jelenlegi öntözésre szánt termőföld használatának joga, bérlése, az osztatlan közös tulajdon kérdése, illetve a mini parcellák összevonása most ismert rendezési elvétől lehetne valamivel „racionálisabb és karakánabb, hiszen a földtulajdonosok is jól járnak”. A területeik értéke jelentősen növekszik az öntözhetőség révén, illetve az a földhasználó, aki öntöz, hosszútávú megbízható bérlő.

Szükséges megemlíteni, hogy jelenleg a nyílt felszínű felszín alatti vizek (bányató) vízkivételi helyekre nem lehet támogatással fejleszteni. Vízkivételi engedélyt viszont lehet kérni azon a területen, amely ivóvíz bázist nem érint

„A mi térségünkben a Bükkben és a Mátrában lehulló csapadék a felszín alatt szépen levonul a Tiszáig kihasználatlanul. Sok céget érint ez a dolog. Szerintem ez nagy kapufa…” – jegyzi meg Sasvári Gábor.

Fotó: Matyó Öntözési Közösség

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Corteva Crop Solution HUN Kft: Profi kínálat új néven

Alig egy hónapja, hogy a vállalatcsoport eddigi cégeit összevonva egységes néven jelent meg a Corteva. A növényvédő szer, vetőmag, nitrogén menedzsment hármasára épülő vállalat továbbra is a fejlesztéseket tűzte ki célul, hogy a termelőket partnerként a sikeres gazdálkodásban segítse.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

Új cseresznyetermesztési kísérlet indult Érden

Jövőre már láthatók az első eredmények az intenzív cseresznyeültetvényben a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont érdi kísérletében. Új hibridek, gyenge növekedésű alanyok és a legkorszerűbb koronaformák lesznek tanulmányozhatók.

Válasszuk a hazai halat karácsonyra!

A halászati ágazat már javában készül a karácsonyi szezonra, a hazai haltermelés közel 40%-a ilyenkor kerül az asztalra. Idén is kiváló minőségben, nagy választékban lehet majd friss halhoz jutni – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).

Gyógynövények az ültetvényben

Napjaink széles körben alkalmazott szőlőtermesztési gyakorlataiban jelentős talajbolygatással vagy vegyszerfelhasználással jár a gyomszabályozás, gyomirtás. Ezek sorközti kiváltására már számos takarónövény-magkeverék elérhető, alkalmazásuk elsősorban az ökológiai, biodinamikus vagy AKG előírások szerint működő gazdaságokban terjed. Friss hazai kutatásban a gyógynövények felhasználását vizsgáljuk.

Fenntartható gazdaságméret - Charolais marhák Ipolyvecén

Az ipolyvecei Pintér Ádám 12-13 éve még kétszáz méteres távolságból figyelte, mikor fogják megtámadni a szomszédja charolais marhái. Jelenleg közel hatvan ilyen tehénből biztosítja a megélhetését, és az összes feladatot egyedül látja el az állatok körül.

Átcsoportosított agrártámogatások

Tizenkilencmillió eurót csoportosít át öntözési, állatjólléti és éghajlatvédő beruházások támogatására Németország Brandenburg-Berlin tartománya. A tartomány földművelésügyi minisztériuma a támogatás lehetővé tétele érdekében teljesen átdolgozta az egyéni gazdaságok beruházásainak támogatására vonatkozó irányelvét.

Herbicidmaradványok kimutatása nanotechnológiával

Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (FDA) rengeteg termék peszticidmaradvány-tartalmát vizsgálja folyamatosan, hogy a hivatal által biztonságosnak tekintett szint alatt van-e azok vegyszermaradvány-tartalma.

A növényvédőszerek miatt veszítheti el hatékonyságát az antibiotikum-terápia egyik utolsó védvonala?

Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.

A Corteva Agriscience 20%-kal növelte növényvédőszer eladásait Magyarországon

2022 első 9 hónapjában a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat 20%-kal növelte növényvédőszer eladását a magyar piacon az előző év azonos időszakához képest.