Back to top

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

A feketenyakú szúfarkas és a lárvája egyaránt kisebb farontó bogarakkal táplálkozik
A feketenyakú szúfarkas és a lárvája egyaránt kisebb farontó bogarakkal táplálkozik
Sok károsítója van a tujának, a gombabetegségeken kívül állati kártevők is gyengítik, ezek közül talán a legismertebb a tujaszú (Phloeosinus thujae). Jó hír, hogy a tujaszúnak van természetes ellensége, a feketenyakú szúfarkas (Pseudoclerops mutillarius), amelynek kifejlett alakja és a lárvája is rabló életmódú. A kifejlett rovar májustól augusztusig látható. Mozgékony bogár, de gyakran hosszú ideig nem mozdul, majd felrepül.

A tuján gyakran megjelenő barna foltokat, a pusztulást, a száradás jeleit a boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila fes­tiva) okozza,

amelynek első példányát 1999-ben találták meg Magyarországon a barcsi ősborókásban. A bogár 6-10 milliméter hosszú, teste karcsú, csillogó fémzöld, kék foltokkal. A tűlevelűek csúcsán tartózkodik elsősorban, ezért elég nehéz észrevenni.

Boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva)
Boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva)
Fotó: Siga/Wikimedia Commons

A boróka-tarkadíszbogár a Földközi-tenger mellékén honos. Feltehetőleg ottani kertészetekből származó díszfákkal hurcolták be. A 2000-es évek óta a pikkelylevelű örökzöldeken Európa több országában, Olaszországban, Németországban és Franciaországban is súlyos károkat okozott. Európában borókafajokban fejlődik, hazánkban az őshonos közönséges borókában (Juniperus communis), Horvátországban például a vörös borókában (J. oxycedrus). A bogár a legyengült tujákat támadja meg.

A károsítás tünete az elszíneződés a leveleken, majd a száradás, ami eleinte csak egyes ágakat érinti, végül az egész növény elszárad.

Lárvái rejtetten, a fák belsejében, a kéreg alatt élnek, járatokat fúrnak a növényekben. Először csak esztétikai kárt okoznak, de később elpusztítják az aszálytól legyengített fákat, mert elrágják a szállító edénynyalábokat. Teljes kifejlődése után a lárva bebábozódik, majd bogárrá alakul, ami kirágja magát a tujából, és az ovális röpnyíláson át kiröpül.

Tujaszú és tarkadíszbogár is megtámadja a tuját
Tujaszú és tarkadíszbogár is megtámadja a tuját
A boróka-tarkadíszbogár elleni védekezés nem egyszerű. A legeredményesebb a fertőzés időbeni megállapítása utáni azonnali beavatkozás. Permetezéssel csak rajzási időben lehet védekezni, mivel nincs olyan lárvák ellen ható szer, amely felszívódna a fás részben. A védekezést tovább nehezíti, hogy a bogarak rajzása elhúzódó, így tavasztól őszig bármikor megjelenhetnek. Nem marad más megoldás, mint a károsodott tünetes részeket eltávolítani, illetve a beteg fák mielőbbi kivágásával gátat szabni a kártevő további terjedésének.

Jó hír, hogy az Agrártudományi Ku­tatóközpont Növényvédelmi Intézet munkatársai azonosították a Smaragd tuja illatának azokat az összetevőit, amelyek magukhoz vonzzák a kártevő boró­ka-tarkadíszbogarat és a borókaszút.

A vizsgálat során a kutatók azt is igazolták, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatösszetevőket is képes érzékelni.

A felfedezés lehetővé teszi, hogy a meghatározott illatanyagok felhasználásával a kártevők rajzásának jelzésére alkalmas illatcsapdákat fejlesszenek ki, így időben lehet majd védekezni a boróka-tarkadíszbogár ellen.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Íriszgyűjtemény Tápiószelén

Korábbi cikkünkben mutattuk be a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ (NBGK) tevékenységét. Tápiószelén sokféle haszonnövényt és vad fajokat tartanak fönn, az egyik legújabb gyűjtemény íriszfajtákat vonultat föl.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Őszi Füvészkert-ajánló

Ezen a hétvégén sivatagi növényes tematikus szakvezetést tartanak a budapesti Füvészkertben, de már meghirdették a nagyon viccesnek ígérkező, október végi Halloween-programot is. Ezenkívül ősszel is várja a 3-10 éveseket a Szamóca Kiskertész Tanoda.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Lombkártevők az almafákon

A sodró- és az aknázómolyok az alma fontos kártevői. A sodrómolyok áttelelt hernyói kora tavasszal a rügyeket odvasítják, később a fiatal hajtásokat sodorják össze. Az aknázómolyok nem minden évben károsítanak, azonban megfelelő védekezés hiányában és különösen a száraz, meleg években képesek veszélyes mértékben elszaporodni.