Back to top

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

A feketenyakú szúfarkas és a lárvája egyaránt kisebb farontó bogarakkal táplálkozik
A feketenyakú szúfarkas és a lárvája egyaránt kisebb farontó bogarakkal táplálkozik
Sok károsítója van a tujának, a gombabetegségeken kívül állati kártevők is gyengítik, ezek közül talán a legismertebb a tujaszú (Phloeosinus thujae). Jó hír, hogy a tujaszúnak van természetes ellensége, a feketenyakú szúfarkas (Pseudoclerops mutillarius), amelynek kifejlett alakja és a lárvája is rabló életmódú. A kifejlett rovar májustól augusztusig látható. Mozgékony bogár, de gyakran hosszú ideig nem mozdul, majd felrepül.

A tuján gyakran megjelenő barna foltokat, a pusztulást, a száradás jeleit a boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila fes­tiva) okozza,

amelynek első példányát 1999-ben találták meg Magyarországon a barcsi ősborókásban. A bogár 6-10 milliméter hosszú, teste karcsú, csillogó fémzöld, kék foltokkal. A tűlevelűek csúcsán tartózkodik elsősorban, ezért elég nehéz észrevenni.

Boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva)
Boróka-tarkadíszbogár (Lamprodila festiva)
Fotó: Siga/Wikimedia Commons

A boróka-tarkadíszbogár a Földközi-tenger mellékén honos. Feltehetőleg ottani kertészetekből származó díszfákkal hurcolták be. A 2000-es évek óta a pikkelylevelű örökzöldeken Európa több országában, Olaszországban, Németországban és Franciaországban is súlyos károkat okozott. Európában borókafajokban fejlődik, hazánkban az őshonos közönséges borókában (Juniperus communis), Horvátországban például a vörös borókában (J. oxycedrus). A bogár a legyengült tujákat támadja meg.

A károsítás tünete az elszíneződés a leveleken, majd a száradás, ami eleinte csak egyes ágakat érinti, végül az egész növény elszárad.

Lárvái rejtetten, a fák belsejében, a kéreg alatt élnek, járatokat fúrnak a növényekben. Először csak esztétikai kárt okoznak, de később elpusztítják az aszálytól legyengített fákat, mert elrágják a szállító edénynyalábokat. Teljes kifejlődése után a lárva bebábozódik, majd bogárrá alakul, ami kirágja magát a tujából, és az ovális röpnyíláson át kiröpül.

Tujaszú és tarkadíszbogár is megtámadja a tuját
Tujaszú és tarkadíszbogár is megtámadja a tuját
A boróka-tarkadíszbogár elleni védekezés nem egyszerű. A legeredményesebb a fertőzés időbeni megállapítása utáni azonnali beavatkozás. Permetezéssel csak rajzási időben lehet védekezni, mivel nincs olyan lárvák ellen ható szer, amely felszívódna a fás részben. A védekezést tovább nehezíti, hogy a bogarak rajzása elhúzódó, így tavasztól őszig bármikor megjelenhetnek. Nem marad más megoldás, mint a károsodott tünetes részeket eltávolítani, illetve a beteg fák mielőbbi kivágásával gátat szabni a kártevő további terjedésének.

Jó hír, hogy az Agrártudományi Ku­tatóközpont Növényvédelmi Intézet munkatársai azonosították a Smaragd tuja illatának azokat az összetevőit, amelyek magukhoz vonzzák a kártevő boró­ka-tarkadíszbogarat és a borókaszút.

A vizsgálat során a kutatók azt is igazolták, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatösszetevőket is képes érzékelni.

A felfedezés lehetővé teszi, hogy a meghatározott illatanyagok felhasználásával a kártevők rajzásának jelzésére alkalmas illatcsapdákat fejlesszenek ki, így időben lehet majd védekezni a boróka-tarkadíszbogár ellen.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.

Tűzifaprogram: átcsoportosítják a készleteket

Nagyon nagy az érdeklődés a Tűzifaprogram iránt, ezért az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő vagy többen élnek – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.