Back to top

Fejőrobot: "sokkal kényelmesebb az állatoknak is, és nekünk is"

A tiszakécskei Botka-Vincze őstermelői családi gazdaság 120 állatot, köztük 50 tejelő tehenet, annak szaporulatát, illetve hízóbikákat tart mélyalmos istállóban. Az állatok takarmányát 150 hektárnyi szántón termelik meg.

Sokkal kényelmesebb az állatoknak is, és nekünk is – fejőrobot az ÖCSG-ben | MMG

 

- Ez a gazdaság 1972-ben épült az Új Élet Tsz idejében – mondja Botka-Vincze Irén.  - 2002-ben vásároltuk mi meg, először a teheneket. Béreltük az istállót, a hozzá tartozó létesítményeket, majd 2004-ben vásároltuk meg a telepet is. Hagyományos, zárt vezetékes fejőrendszerünk volt, és 2021 decemberében döntöttünk úgy a családommal, hogy áttérünk a robotfejésre, aminek nagyon örülök.

Botka-Vincze Irén
Botka-Vincze Irén
Fotó: Bokor Ádám

Elsősorban az állatok a jólétét vettük figyelembe. Így nyugodtan pihenhetnek, nem zavarja őket senki, nincsenek bekötve az istállóba. Korábban fejésre mindig a karámból hajtottuk be az istállóba, ott lekötöttük, megfejtük és utána engedtük ki őket.

A robottal ez a mindennapos, zaklatás megszűnt, bár igyekeztünk nagyon kíméletesen végezni azt is. Most teljes nyugalommal pihenhetnek, és a beszoktatási idő után, teljesen önállóan döntenek arról, hogy mikor fejetik meg magukat.

Irénke, akinek a gazdaságában még a fejőrobot mellett is leanderek nyílnak, 20 évig maga fejte a teheneket naponta kétszer, és az állatait fülszám szerint ismeri – nem is tudott érzelmek nélkül beszélni erről az időszakról:

- 2002 óta, 20 évig minden áldott nap jöttem fejni. Ma is minden áldott nap itt vagyok, de sokkal könnyebb egy tehenet behajtani, vagy kettőt, mint negyvenet-ötvenet megfejni. Nagyon szerettem azt is csinálni, de ma már látom, hogy ez mennyivel kényelmesebb. Az állatoknak is, és nekünk is.

Fotó: Bokor Ádám

A tejelő állomány meg is hálálta a Lely fejőrobot beállítását, a hozamok körülbelül 10 literrel nőttek. A kis gazdaságban egyébként a tenyésztés érdekében tartott néhány Holstein-fríz tehén kivételével vegyes állománnyal dolgoznak, mert így az állatok ellenállóbbak, mint a tiszta vérű Holstein-fríz, sőt nagyobb súlyban, illetve könnyebben tudják a bikákat értékesíteni.

- Az eredeti állomány holstein-fríz volt, amire én már kettős hasznosítású magyartarkával termékenyíttettem, a termékenyítést az inszeminátor végezi – magyarázza Botka-Vincze Irén. - Így lettek F1-esek, illetve már ha az F1-eseket tovább raktuk, az már magyar tarka felé hajlott el. Ilyen vegyes ma az állomány. Én nagyon szeretem őket, nagyon meg vagyok velük elégedve.

Fotó: Bokor Ádám

Mielőtt elkezdtük a robotfejést, körülbelül 20 liter volt a fejési átlagunk. Ebben a hőségben inkább 18 liter, a 20-at alig-alig bírtuk elérni. Most jelen pillanatban 28-29 liter a fejési átlagunk, és van 52 literes tehenem is.

A TMR takarmányt a családi gazdaság magának termeli meg, a robotban etetett, a tehén teljesítményéhez igazodó egyénileg adagolt takarmányt azonban vásárolják.

- A tömegtakarmányt teljes egészében magunknak termeljük meg – mondja a tulajdonos. - A tejelőtápot a Cargilltól vásároljuk, illetve a vitaminokat és a kiegészítőket a Vilofosstól. Maga a keverék, a TMR, kukoricasilóból, csuhésilóból, lucernaszénából, rozsszenásból és kölesszenásból áll, illetve a szintén magunk által megtermelt kukorica és búzadarából.

- Sajnos nagyon gyenge termőképességű talajok vannak itt körülöttünk, nagyon nehezen tudunk már lucernát termeszteni. A rozs időben, április végén levágható, azt szenázsnak elkészítjük, illetve rozs után még bevetjük a földet kölessel, és azt kölesszenázsnak csináljuk meg.

Fotó: hba
A tiszakécskei gazdaságot négyen viszik, az ÖCSG, vagy helyi nevén Öcsöge tulajdonosai, Irénke, a férje és a fia, valamint az egy alkalmazottjuk.

Azért döntött a család a fejőrobot megvásárlása mellett, mert ha valamelyikük kieseik a munkából, vagy netán újabb alkalmazottat kellene felvenniük, nem találnának megfelelő, önálló munkavégzésre képes, állatot szerető, azt megfelelően ellátni képes embert.

A robot munkába állása óta viszont Irénkééknek nem kell emiatt aggódniuk, ahogy korán feküdni sem a hajnali fejés miatt, sőt még arra is van idejük, hogy színházba, vagy baráti összejövetelekre járjanak és kicsinosítsák a telepet is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Karitatív programokkal a gyerekekért

A Corteva globális mezőgazdasági vállalatként elkötelezett a befogadás, sokszínűség és méltányosság elősegítése mellett. Az összetartozás kultúrájának ápolásával, a munkaerő sokszínűségének konkrét munkavállalói képviseleti célokkal történő növelésével és külső befolyásának erősítésével a vállalat úgy véli, hogy jelentős pozitív hatást tud generálni munkavállalóira, a fogyasztókra, a környezetre és a gazdálkodókra.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.