Back to top

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

Hajdúszovát, 2022. július 18.
Hajdúszovát, 2022. július 18.
Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt
Az ideihez hasonló vis maiorról a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény rendelkezik. A jogszabály szerint, ha a gazdálkodói szerződésben rögzített területen a gazdálkodón kívül álló okból nem a várt terménymennyiség termett, és ha ezt a tényt még a betakarítás előtt jelzik, illetve amennyiben az aszálykárról hatósági igazolással rendelkeznek, az teljes vagy részleges mentesülést jelenthet a vállalt kötelezettség alól. A kárt az illetékes kormányhivatal állapíthatja meg.

Ha a szerződő felek megállapodásban rögzítették, hogy a mezőgazdasági termelő a kieső terménymennyiséget másik általa használt mezőgazdasági földterületen termelt mezőgazdasági terménnyel pótolja, akkor is mentesülhet a szerződésben rögzített mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha az ellenőrzési körén kívül álló okot az általa használt összes földterület vonatkozásában bejelentette és igazolta.

Az AM jelezte, hogy egyelőre nincs tudomása vitás ügyről, ennek ellenére fontosnak tartotta felhívni rá a figyelmet, hogy a piaci szereplők esetleges jogvitájának gyors és hatékony rendezése érdekében érdemes a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara etikai bizottságához fordulni az orszagosetikaibizottsag@nak.hu e-mail címen.

Szentesi Béla, a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található tószegi Agro-Szalix Szövetkezet elnökhelyettese több mint ötven éve termeszt szántóföldi növényeket, de az ideihez fogható aszályt még soha nem látott. Gyakorlatilag nem maradt kukoricájuk, ami nem is csoda, figyelembe véve, hogy hét hónap alatt mindössze 97 milliméter csapadék került a földjeikre.

Sárguló, a szárazság miatt alig fejlődő kukorica a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében július közepén
Sárguló, a szárazság miatt alig fejlődő kukorica a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében július közepén
Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt
Hozzátette, hogy hasonlóan nehéz időszakot már átélt.

Az egykori téeszben 1968-ban, július 15-én állt munkába, és már akkorra befejezték az aratást, vagyis abban az évben is súlyos lehetett a szárazság.

Viszont 1970-ben, amikor a sorkatonai szolgálatból tért vissza munkahelyére, még november 1-jén sem került sor a betakarításra, mert víz alatt álltak a táblák.

A szövetkezet történetében egyszer fordult elő, hogy nem tudták teljesíteni az előre leszerződött termésmennyiséget, még a vis maior-jogszabály 2015-ös hatályba lépése előtt. Ez máig fájó emlék számára, annyira rosszul érintette költségvetésüket, hogy a hiányzó termésmennyiséget meg kellett vásárolniuk a kereskedőnek.

Idén a kukoricára nem, csak a napraforgóra kötöttek értékesítési szerződést. Ez a növény jobban tűri a szárazságot, mint a kukorica, és jelenleg úgy látják, annyit mindenképp sikerül betakarítani belőle, amennyiről megállapodást kötöttek.

B. Csák András, a biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt. elnöke elmondta, hogy ők sem szerződtek előre gabonaértékesítésre, aminek igencsak örülnek, hiszen szeptember elejétől július elejéig mindössze 195 milliméter csapadékot kaptak a földjeik. A társaság 2500 hektáron gazdálkodik Biharban, de idén inkább csak „küszködnek”.

A 250 hektáros legelő kiégett, és bár 700 hektárjuk elvileg öntözhető, de akkora vízhiány van az Alföldön, hogy csak negyed kapacitással működhet az öntözőrendszerük.

Fotó: MTI - Rosta Tibor
A vizet 14 kilométerről szállítják a földjeikre. Jelentős mennyiség elszivárog belőle, és a csatornák állapota „kritikán aluli, csak jövöget bennük a víz.”

Az öntözés másik akadálya, hogy a földkimérés során keresztbeparcellázták a csatlakozást biztosító hidránsokat. Az egyetlen kivett hektár 40 hektáron lehetetlenítette el az öntözést.

A búzájuk átlaghozama a tavalyi 6 tonna után 2,7 tonna lesz az idén. Most 130 ezer forintot kínálnak érte, de az is kevés. Csak ebben az ágazatban 80 millió forint kiesést várnak. Az árpa 7 helyett 2,9 tonnát termett, de még az is jobb, mint ami a kukoricával történt: 120 hektárt leszámítva az egész határ „egyenlő a nullával”. Amit nem tudtak öntözni, az még szénát sem hozott.

Ha a gazdasági évük nullásra sikerülne, már annak is örülnének, de sokkal reálisabbnak tűnik a veszteség.

Több gabonakereskedelemmel foglalkozó céget is megkerestünk, de azt mondták, egyelőre nem szívesen nyilatkoznának. A háttérbeszélgetésekből azért kiderült, hogy az év eleje óta tartó aszály miatt szinte senki nem volt hajlandó előre szerződni a gabonakereskedő cégekkel, kukoricára legalábbis biztosan nem. A napraforgó esetében azért nem valószínűsíthetők vis maior esetek, mert a termény piaca időközben beszakadt, vagyis jelenleg olcsóbban lehet venni a szabadpiacon, mint amennyiért korábban szerződést kötöttek rá.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

34 éve nem drágult ennyire az élet Spanyolországban

Spanyolországban átlagosan 15,2 százalékkal drágult a háztartások által leginkább vásárolt termékeket tartalmazó fogyasztói kosár egy év alatt, amelynek mértékére nem volt példa az elmúlt 34 évben - állapította meg az egyik legjelentősebb fogyasztóvédelmi szakmai szervezet, az OCU kedden közzétett szokásos éves jelentésében.