0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

Az ideihez hasonló vis maiorról a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény rendelkezik. A jogszabály szerint, ha a gazdálkodói szerződésben rögzített területen a gazdálkodón kívül álló okból nem a várt terménymennyiség termett, és ha ezt a tényt még a betakarítás előtt jelzik, illetve amennyiben az aszálykárról hatósági igazolással rendelkeznek, az teljes vagy részleges mentesülést jelenthet a vállalt kötelezettség alól. A kárt az illetékes kormányhivatal állapíthatja meg.

Ha a szerződő felek megállapodásban rögzítették, hogy a mezőgazdasági termelő a kieső terménymennyiséget másik általa használt mezőgazdasági földterületen termelt mezőgazdasági terménnyel pótolja, akkor is mentesülhet a szerződésben rögzített mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha az ellenőrzési körén kívül álló okot az általa használt összes földterület vonatkozásában bejelentette és igazolta.

Az AM jelezte, hogy egyelőre nincs tudomása vitás ügyről, ennek ellenére fontosnak tartotta felhívni rá a figyelmet, hogy a piaci szereplők esetleges jogvitájának gyors és hatékony rendezése érdekében érdemes a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara etikai bizottságához fordulni az orszagosetikaibizottsag@nak.hu e-mail címen.

Szentesi Béla, a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található tószegi Agro-Szalix Szövetkezet elnökhelyettese több mint ötven éve termeszt szántóföldi növényeket, de az ideihez fogható aszályt még soha nem látott. Gyakorlatilag nem maradt kukoricájuk, ami nem is csoda, figyelembe véve, hogy hét hónap alatt mindössze 97 milliméter csapadék került a földjeikre.

Hozzátette, hogy hasonlóan nehéz időszakot már átélt.

Az egykori téeszben 1968-ban, július 15-én állt munkába, és már akkorra befejezték az aratást, vagyis abban az évben is súlyos lehetett a szárazság.

Viszont 1970-ben, amikor a sorkatonai szolgálatból tért vissza munkahelyére, még november 1-jén sem került sor a betakarításra, mert víz alatt álltak a táblák.

A szövetkezet történetében egyszer fordult elő, hogy nem tudták teljesíteni az előre leszerződött termésmennyiséget, még a vis maior-jogszabály 2015-ös hatályba lépése előtt. Ez máig fájó emlék számára, annyira rosszul érintette költségvetésüket, hogy a hiányzó termésmennyiséget meg kellett vásárolniuk a kereskedőnek.

Idén a kukoricára nem, csak a napraforgóra kötöttek értékesítési szerződést. Ez a növény jobban tűri a szárazságot, mint a kukorica, és jelenleg úgy látják, annyit mindenképp sikerül betakarítani belőle, amennyiről megállapodást kötöttek.

B. Csák András, a biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt. elnöke elmondta, hogy ők sem szerződtek előre gabonaértékesítésre, aminek igencsak örülnek, hiszen szeptember elejétől július elejéig mindössze 195 milliméter csapadékot kaptak a földjeik. A társaság 2500 hektáron gazdálkodik Biharban, de idén inkább csak „küszködnek”.

A 250 hektáros legelő kiégett, és bár 700 hektárjuk elvileg öntözhető, de akkora vízhiány van az Alföldön, hogy csak negyed kapacitással működhet az öntözőrendszerük.

A vizet 14 kilométerről szállítják a földjeikre. Jelentős mennyiség elszivárog belőle, és a csatornák állapota „kritikán aluli, csak jövöget bennük a víz.”

Az öntözés másik akadálya, hogy a földkimérés során keresztbeparcellázták a csatlakozást biztosító hidránsokat. Az egyetlen kivett hektár 40 hektáron lehetetlenítette el az öntözést.

A búzájuk átlaghozama a tavalyi 6 tonna után 2,7 tonna lesz az idén. Most 130 ezer forintot kínálnak érte, de az is kevés. Csak ebben az ágazatban 80 millió forint kiesést várnak. Az árpa 7 helyett 2,9 tonnát termett, de még az is jobb, mint ami a kukoricával történt: 120 hektárt leszámítva az egész határ „egyenlő a nullával”. Amit nem tudtak öntözni, az még szénát sem hozott.

Ha a gazdasági évük nullásra sikerülne, már annak is örülnének, de sokkal reálisabbnak tűnik a veszteség.

Több gabonakereskedelemmel foglalkozó céget is megkerestünk, de azt mondták, egyelőre nem szívesen nyilatkoznának. A háttérbeszélgetésekből azért kiderült, hogy az év eleje óta tartó aszály miatt szinte senki nem volt hajlandó előre szerződni a gabonakereskedő cégekkel, kukoricára legalábbis biztosan nem. A napraforgó esetében azért nem valószínűsíthetők vis maior esetek, mert a termény piaca időközben beszakadt, vagyis jelenleg olcsóbban lehet venni a szabadpiacon, mint amennyiért korábban szerződést kötöttek rá.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság