Az elmúlt két évben a magas patogenitású madárinfluenza (High Pathogenic Avian Influenza, HPAI) Európa-szerte széles körben elterjedt. A járványok hatalmas állományvesztést okoztak, és az ágazat költségei is súlyosak voltak. Ezen túlmenően a HPAI-vírus potenciális jövőbeli kockázatot jelent az emberi egészségre nézve még akkor is, ha az elmúlt években nagyon kevés olyan eset volt, amikor emberek baromfitól fertőződtek meg.
Eddig Európa a szigorú biológiai biztonságot és az érintett telepek kiürítését tartotta egyedül hatékony eszköznek a fertőzések megelőzésére. Utóbbi az összes a telepen életben maradt baromfi levágását, valamint az összes tetem és más potenciálisan fertőzött anyagok megsemmisítését jelenti.
Létezik madárinflenza elleni vakcina, de alternatív megoldásként eddig elsősorban azért nem jött szóba a védőoltás, mert a vakcinázott állatok húsát a nemzetközi kereskedelem nem fogadja be. Ez a helyzet azonban megváltozhat az Európai Unióban (EU).
Az EU mezőgazdasági miniszterei megállapodtak abban, hogy stratégiát bővítenek, és a vakcinázás fejlesztésével igyekeznek megelőzni és leküzdeni a madárinfluenzát. Ezt a háztáji baromfiállományok védelmét szolgáló kiegészítő védekezési intézkedésnek tekintik – a kereskedelmi telepek folyamatos biológiai biztonsága és a már meglévő védekezési intézkedések mellett.
A továbblépés érdekében a miniszterek felszólították a tagállamokat, hogy frissítsék kockázatértékeléseiket, és dolgozzanak ki olyan vakcinázási stratégiákat, amelyek a különösen veszélyeztetett területeket, baromfifajtákat és tenyésztési rendszereket célozzák meg. Ezen túlmenően az uniós országokat arra kérik, hogy végezzenek oltási kísérleteket, és osszák meg az eredményeket másokkal is.
A májusi „stratégiaváltás” óta Franciaországban már folynak kísérletek a HPAI-vakcinák kacsákban és libákban való hatékonyságának felmérésére.
A jövőbeli járványok megelőzéséhez megfelelő készletek biztosítása érdekében a mezőgazdasági miniszterek felszólították az Európai Bizottságot (EB), hogy vizsgálja meg az oltóanyagok összevont beszerzésének és egy vakcinabank létrehozásának a lehetőségét.
Annak érdekében pedig, hogy megelőzzék a vakcinázott állományokból származó európai baromfi kivitelének azonnali betiltását, a miniszterek megbeszéléseket kértek a kereskedelmi partnerekkel a madárinfluenza elleni vakcinázás nemzetközi kereskedelemben való elfogadhatóságáról.
Járvány egész Európában
2022-ben eddig 20 ország közel 1800 gazdasági állományában regisztráltak megbetegedést Európában – derül ki az Állatbetegségek Információs Rendszeréből. Ezek között olyan nagy nyugat-európai állattartó országok is vannak, mint Hollandia vagy Franciaország. Utóbbi ráadásul vezeti a „járványkitörések listáját”, több mint 1300 esettel, Magyarország a második mintegy 200, és harmadik Hollandia 35 esettel. De még a tavaszi nagy madárvonulásokat követően is regisztráltak újabb járványkitöréseket Németországban, Koszovóban és Szlovákiában is.
Beteg vadmadarat Izlandtól Spanyolországig, az Egyesült Királyságtól Németországig, illetve Közép-Európáig 31 országból jelentettek.
Az Állat-egészségügyi Világszervezet (WOAH) hivatalos adatai szerint Európában a madárinfluenza megbetegedések nagy többségét a vírus H5N1 szerotípusa okozta, legyen szó akár kereskedelmi, akár háztáji állományról, illetve vadmadarakról.