Back to top

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

A történelem során számos história és hipotézis látott napvilágot, hogy mi az oka a madarak váratlan eltűnésének, majd újbóli megjelenésének. Olyan magyarázatok születtek, hogy például a fecskék az iszapban vészelik át a hideget – a feltételezés a fecskék vonulása előtti gyülekező időszakából ered, amikor is több ezres csapatokba verődve a nádasokba húzódnak éjszakára. 

Először 1899-ben Hans Christian Mortensen dán tanár és ornitológus kezdte el a tudományos célú madárgyűrűzést seregélyeken. Ezt követően 1908-ban a németek után Magyarország csatlakozott harmadikként a kezdeményezéshez, Vönöczky Schenk Jakab közreműködésével. A vonuláskutatásnak mára fontos természetvédelmi vonatkozása van: hasznos információkat szolgáltat a vonulási útvonalakról, táplálkozó, pihenő- és telelőhelyekről, valamint a költési időzítésről.  

Két nagyobb kategóriát különböztetünk meg a vonulási távolságokban: rövidtávú (pl. vörösbegy, fekete rigó, barátposzáta, örvös galamb) és a hosszútávú vonulókra (pl. fehér gólya, fülemüle, gyurgyalag, kék vércse), amely fajok viselkedése genetikailag kódolt, emiatt nehezebben tudnak alkalmazkodni a változó időjárási körülményekhez.

Napjainkra elmondható, hogy a tavaszi vonulás kezdete egyre több faj esetében korábbra tolódott, míg ősszel a táplálékkínálat és az időjárás befolyásolja az indulást. Ennek remek példája a fehér gólyák idei korai vonulás előtti gyülekezése volt, ami a száraz nyár miatti táplálékhiány eredményeként alakult így.

A fehér gólyák mellett a tövisszúró gébicsek és a gyurgyalagok is már augusztusban elindultak telelőhelyük felé, míg mondjuk fecskeféléink, a kék vércsék, a fekete gólya valamivel később vág neki a vándorútnak.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban az északon fészkelő, Magyarországra ősszel érkező madárfajokról sem; a sarkvidéken és a tajgán költő madarak is augusztusban indulnak a korán beköszöntő tél elől melegebb vidékekre. Ilyen például a havasi lile, a fakó rétihéja és a halászsas vagy a vadludak, akik rendszeres vendégeink a kora őszi időben. Összességében a legnagyobb „forgalom” szeptemberre tehető, ilyenkor még az országban tartózkodik a délre készülő költőfajaink többsége, ugyanakkor már szórványosan megjelennek a téli vendégségbe érkezők. Mindazonáltal a madárvilágot sem kerüli el az éghajlatváltozás, az eltolódott évszakok és a szélsőséges időjárás-változás felbolygatja mind a vonulás kezdetét, mind pedig a vonulási útvonalakat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Fogadóépület várja a Rám-szakadékba látogatókat

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő - mondta el az erdőgazdaság szóvivője szerdán az MTI-nek.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.