Back to top

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1580 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Az idő dönti el mi lesz a csikóinkból | Cseri Dávid, Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad | MMG-Direkt

 

A fajta hányattatott sorsát számos viszontagság, vándorlás és háborúk alakították, így jutott el a hazai ménes az eredeti kitenyésztési helyéről Mezőhegyesen, Fogarason és Bábolnán át a Bükk-fennsíkra 1952-ben Csipkéskútra, majd egy évvel később Szilvásváradra.

Honvéd huszárok
Honvéd huszárok
Fotó: mmg archív

- A monarchia lófajtája volt, az utódállamokban majdnem mindenütt van ménese, amikkel szinte testvéri a kapcsolatunk.

Muszáj egymásra támaszkodnunk, mert a már említett fajtákhoz képest sokkal kisebb az egyedszám, így a genetikai állományának variabilitását sokkal nehezebb fenntartanunk.

Ezért működnek a csereprogramjaink, mén-, illetve kancacsereprogramok. Úgy gondolom, példás az együttműködésünk – mondta el Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója, akivel Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett.

Fotó: Bokor Ádám

Az osztrák, Piber-ben található ménessel a legjobb a szilvásváradiak kapcsolata, bár a piberi lovak marmagassága 3-4 centivel is alacsonyabb a magyar tenyésztésű egyedekénél. Az ok egyszerű: az osztrák tenyészet a bécsi spanyol lovasiskola számára biztosítja a lovakat, míg a magyar sportlovakat, fogat-, illetve díjlovakat. A csereprogramokban a két említett ménes mellett a szlovéniai lipicai, és a felvidéki kistapolcsányi, az alsószombatfalvi Fogarasi ménes, illetve két horvátországi tenyészet (Djakovo, Lipik) is részt vesz.

Lipicai mén - Johann Georg von Hamilton (1672-1737) festménye
Lipicai mén - Johann Georg von Hamilton (1672-1737) festménye
Fotó: Wikimedia Commons

A tenyésztési célok egyébként a századok során nem sokat változtak a monarchiában:

az állóképesség, a szervezeti szilárdság, a barokkos külső és az attraktív mozgás volt a kiválasztás „négyesfogata”, manapság pedig a küllem, a mozgás, az állóképesség, a hosszú hasznos élettartam és az intelligencia a szelekciós elv a szilvásváradi sportlótenyésztésben.

- A lipicai fajta ismét jó úton jár, hogy visszatérjen a világ lovassportjának a vérkeringésébe. Külön öröm, hogy a díjlovas szakágban is kezdünk sikereket elérni, a bírók is egyre elismerőbben nyilatkoznak a fajtáról – emelte ki Cseri Dávid.

Az idei országos bajnokság Szilvásváradon megrendezett döntőjében kettesfogathajtásban helybéli győztest avattak. Dani Marcell Balázs a OB mellett a nemzetközi versenyt is megnyerte, de Váczi Istvánnak a négyesfogathajtásban elért ötödik helye is mutatja a lipicai helyét a szakágban. Ahogy egyébként díjlovaglásban is jönnek már az eredmények: Mikó Tamás az OB-n 4. helyezést ért el a nagydíjban egy Maestoso apaságú lóval, Marschall István pedig Conversano XXVIII-2 Konyak lovával bekerült a fiatal lovas díjlovagló válogatott keretbe.

Fotó: MTI/Komka Péter
A sikerek alapja pedig két dolog. A 2018-ban átadott lovasközponttal sikerült Szilvásváradot újra felhelyezni Európa lovasverseny-helyszíneinek a térképére.

Egy-egy itt rendezett nemzetközi versenyre ma már nem csak a szomszédos országokból, hanem az egész kontinensről érkeznek versenyzők.

A siker másik záloga a Szilvásváradon ápolt örökség, mind a genetikában, mind a tenyésztésben.

Lótenyésztésben a felnevelés döntő fontosságú. Szakemberek szerint, ha egy csikót 3 éves kora előtt valamit elrontunk, azt már visszafordítani nemigen lehet. A ménesgazdaságban legeltetésre alapozzák a tenyésztést, Csipkéskúton 850 méteres magasságban, hegyi környezetben, naponta mozognak a csikók – ez pedig semmivel sem pótolható. Ezzel az „alappal” kezdenek el dolgozni a kiképzők, és Cseri Dávid szerint olyan szakemberek, lovasok, hajtók dolgoznak a ménesgazdaság lovaival, akik képesek a legjobbat, legtöbbet kihozni az állatokból.

Fotó: Állami Méneshazdaság Szilvásvárad

- A hároméves méncsikók minapi szemléjén az adott évjáratból kettő, vagy inkább három csikó is világklasszisnak néz ki. Hogy mi lesz belőlük, azt majd az idő eldönti. A mi feladatunk a felnevelésük és menedzselésük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar győzelem a lipicai kettesfogathajtó versenyen

Hétvégén Hölle Martin nyerte a kettesfogathajtók idei legrangosabb versenyét, sikerét pedig jó előjelnek tekinti a jövő évi világbajnokságra.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Őcsény lovasa nyerte a Nemzeti Vágtát

Németh János, Őcsény lovasa nyerte Galaxy nevű lovával a 15. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a budapesti Hősök terén.