Back to top

Hogyan lehet gazdálkodni dráguló áramszolgáltatás mellett?

A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük Csizmadia György nagyvenyimi családi gazdálkodótól, hogyan tud megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásai vannak. Elsősorban a hűtés és az öntözés igényel sok elektromos áramot egy gyümölcstermelő gazdaságban, és az almára kell a legtöbbet költeni emiatt.

Családi gazdálkodóként Csizmadia György máris szembesült azzal, hogy az eddigi energiakereskedője nem vállalta a szerződésben megadott áron az áramellátást, új szerződést kellett kötnie. Amúgy nem kiemelkedően magasak a nagyvenyimi gazdaság energiaköltségei, jóformán csak az öntözésre vonatkoznak, ami jelenleg 50-60 ezer forintba kerül hektáronként, és ez a jövőben duplázódni fog.

A közös hűtőházban a napelemek a nyári hónapokban fedezik a fogyasztást, de csak azért, mert kevés árut kellett hűteni. Ez az almára már nem igaz, de meglehet csak a legszükségesebbet tárolják be.

Fotó: MMg TV
A továbbiakban úgy takarékoskodik, ahogy lehet, vagyis minél rövidebb ideig akar gyümölcsöt tárolni, inkább gyorsan földolgozza vagy értékesíti a termést. Almában egyébként nem nagyon látni a kiutat, mindenki a fogyasztás csökkenésére számít Európában, ahol már így is túltermelés van almából, de más gyümölcsökből is. A jelenlegi helyzet megadja a kegyelemdöfést sok kisebb termelőnek, véli Csizmadia György, akiknek hamar elfogy a forgatható tőkéjük, és elgondolkodnak azon, hogy tűzifának ér-e többet az almásuk, vagy termő ültetvényként. A lehűtés, ami eddig egy kilogramm almára 5 forint volt, most lesz 8, és ez csak a tiszta energiaköltség többlete, a munkabér és az üzemanyag nem tartozik bele. Ugyanakkor a beszállítói ár nyomott, a fogyasztói árak viszont magasak.

Éppen ezért az almaültetvényéből már két hektárt kivágott és a megmaradó 3,5 hektáron is a legszükségesebb munkákra fog gondot fordítani. Összesen 100-120 tonna almája terem, és az összes kieső léalmát föl se dolgozza az idén. Eddigi tapasztalatai szerint ugyanis a 100%-os, dobozos almalé iránt sincs elég kereslet és Szedd magad akcióban is csak a termés nem egészen egyharmadát tudja értékesíteni.

Ördögi kör ez, mondja a termelő, a kisgazdaságok mennyiségben nem tudnak bejutni az áruházláncokba, viszont a közvetlen értékesítés nem elég a termés levezetéséhez.

Csökken a hazai gyümölcsfogyasztás, szűkülnek a piacok, miközben minden költség rohamtempóban emelkedik. Ennek következtében a kevésbé energiaigényes és munkaigényes kultúrák felé érdemes fordulni. Szakszerű művelésre csak ott fog költeni, ahol meg is térül a kiadás, a gyengébb ültetvényrészekre kevesebb figyelmet fordít és megválik néhány dolgozójától is. Úgy gondolja, hogy azok a termelők tudnak megmaradni, akik több lábon állnak, költséghatékonyabban dolgoznak, jobban tudnak takarékoskodni vagy több közvetlen piacuk van.

Forrás: 
magyarmezogazdasg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Barlangokba szállítják az almát, így csökkentik a rezsiköltséget az olaszok

Hegyoldalba vájt barlangokban, természetes hűtőházakban tárolják a termés egy részét az észak-olaszországi almatermesztők, ezzel is csökkentve áramszámlát.