Back to top

Dobjunk sertést a grillre!

Az Agrármarketing Centrum nyári sertésfogyasztást népszerűsítő kampányát a grillpartiknak szentelték. Szakemberek, a grillmester és a dietetikus is elmondta, miért is érdemes minőségi magyar sertéshúst fogyasztani, és az hogyan illeszthető be a mai táplálkozási rendbe.

Dobjunk sertést a grillre! | MMG

A kampány részeként „gerillagrillezéseket” tartottak Budapest forgalmas terein. A kampányra az ismert etyeki grillmester, Stoller Márton két sertéshúsos receptet is alkotott, az almás-zöldfűszeres sertésburgert és BBQ tépett sertéstarját és sertés hasaalját, vagyis császárhúst, ami kovászolt zöldségekkel lepényben került az asztalra.

Az események háziasszonya Gáspár Bea, a Konyhafőnök VIP 2019-es győztese volt, aki maga is nagyon szereti főzni, és enni is a sertéshúst:

Fotó: Agrármarketing Centrum
- Nagyon-nagyon szeretem a sertéshúst, főleg azt, amikor otthon házilag levágjuk, elkészítjük, sütjük a tepertőt, készítjük a hurkát, a kolbászt, a disznósajtot. Mondjuk egy olyan dolog van, amit nem szeretek a sertésből, az a disznósajt.

Nem úgy a kocsonyát, amiről Gáspár Bea úgy tartja, lehet, hogy a benne lévő sok kollagén tartja fiatalon.

Minden évben minimum egyszer, de van úgy, hogy kétszer is készítek, amikor eljön a november, december, és valamelyik ismerősünk disznót vág. A disznótor után, és azt követően még február környékén is szoktam kocsonyát csinálni az ismerőseink és a barátaink nagy örömére.

A kocsonya is egy olyan étel, amely az állat kevésbé nemes, zsírosabb részeiből készül, hasonlóan a barbecue-hoz – tudtuk meg Stoller Márton grillmestertől.

Fotó: Agrármarketing Centrum
- Ha történeti távlatba helyezzük a dolgokat, akkor a barbecue azért is alakult ki jellemzően Amerikában, és az ott élő feketéknek a szubkultúrájában, mert vannak olyan húsrészek, a sertésben és a marhában is, amik nem alkalmasak a gyors sütésre.

Ezek az úgymond másod-harmadrendű húsrészek nagyobb hőkezelést igényelnek ahhoz, hogy fogyaszthatóvá váljanak.

Épp ezért alakult ki a barbecue, hogy ezeket is fogyaszthatóvá tegyék. Ha a barbecue-t nézzük, akkor a zsír, zsiradék mindenképpen fontos, tehát azok a húsrészek alkalmasak erre, amelyek át vannak szőve zsírral. Míg a kevésbé zsírosak inkább magasabb hőfokon grillezésre alkalmasak. Ezt mondjuk, ökölszabálynak tekinthetjük..

Az előbbiekből már kiderült, hogy van különbség a grillezés és a barbecue között. Stoller Mártontól megtudtuk, hogy a grillezés magas hőfokon, direkt hőn, faszén vagy bármi más parazsa fölött történik. A barbecue pedig egy alacsony hőfokon történő sütési mód. Ha számszerűsítjük, akkor barbecue esetén 100 és 130 fokos hőtartományban vagyunk, a grillnél meg efölöttin.

Fotó: Agrármarketing Centrum

A nyári hétvégéket nyugodtan tölthetjük a grillrács mellett beszélgetve, és dobhatunk a rácsra néhány tarjaszeletet, amely egyébként a kamado grillen is vajpuhára sül. Eközben pedig Kovács Judit dietetikustól megtudjuk, hogy a zsíros részektől nem kell félni, de azért rendszeres fogyasztásra inkább a zsírszegényebb részeket javasolja. De egyszer-egyszer egy-egy olyan ételhez, amihez kifejezetten zsírosabb húsrészt kell, használjunk, nyugodtan el lehet fogyasztani.

A szakember kijelenti, hogy szerinte mindenki egyetért azzal, hogy senki nem attól lesz túlsúlyos, mert egyszer megevett egy kicsit zsírdúsabb sertéshúst - ahhoz jobban kell küzdeni.

A kiváló minőségű, magyar termelőktől származó sertéshústól egyébként sem szabad félni! Sőt a szakemberek, így Kovács Judit is, azt ajánlja, hetente kétszer illesszük is be az étrendünkbe.

Fotó: Agrármarketing Centrum

- A sertéshús fogyasztása nagyon jó a szervezet számára, hiszen magas vastartalommal rendelkezik. Magasabbal, mint a szárnyasok húsa. Tehát várandós kismamáknak, tinédzsereknek, úgy egyáltalán a nőknek kifejezetten ajánlom a fogyasztását! Magas egyébként a fehérjetartalma is.

A fehérjetartalom fordítottan arányos a zsírtartalommal, tehát, ha magasabb fehérjetartalmú húst szeretnénk választani, akkor azt zsírszegényebb részek közül válasszuk! A sertéshús egyébként nagyszerűen beépíthető egy sportoló étrendjébe is.

A sokak által rettegett sertészsír is beleillik az egészséges táplálkozásba a dietetikus szerint – de persze csak akkor, ha úgy használjuk, ahogy kell.

Fotó: Agrármarketing Centrum

- A zsír és sertés zsír sem egy ördögtől való dolog, akár főzéshez is nyugodtan használhatjuk. Például olyan ételek elkészítéséhez ajánlom, amiket nagyon magas hőfokon hőkezelünk, hiszen nagyon jól bírja ezt a hőfokot, nem ég meg. Ebből a szempontból akár jobb is, mint az olaj használata. A vitaminok miatt se felejtsük el a zsírfogyasztást! Nagyon sokan esetleg súlycsökkentés céljából félnek a zsírosabb dolgoktól vagy egyáltalán a zsír jelenlététől egy ételben.

Ez azért baj, mert a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához például mindenképpen szükségeltetik valamennyi zsiradék fogyasztása.

Ezek pedig olyan közismert vitaminok, mint az immunrendszerért felelős D-, az antioxidáns E-, a csontokat erősen tartó K-, és a látásunkat élesen tartó A-vitamin. Ha pedig más vitaminokkal is kiegészítenénk a palettát, a húsokat együk zöldségekkel, salátákkal, savanyúságokkal! Stoller Márton tanácsát pedig érdemes megfogadni.

Fotó: Agrármarketing Centrum

- Nem kell nagyon vékonyra vágni azt a tarját és szétklopfolni, mert akkor ki fog száradni. Próbálkozzunk meg vele úgy, mintha egy jó steakről beszélnénk. Jó vastagra kell vágni, ugyan akkor több időre van szüksége a grillen, mint egy steaknek, de szuper lesz a végeredmény. Egészségbiztonsági szempontból arra kell odafigyelni, hogy a 75 fokos maghőmérsékletet érje el.

A másik tanácsom pedig, hogy hagyjuk el az olajos pácokat! Inkább szárazon érdemes bepácolni.

Van annyi zsiradékmennyiség magán a húson, hogy ez ne ragozzon problémát. Illetve amikor arról beszélünk, hogy odaégetünk valamit, akkor általában az azért szokott megtörténni, mert a lecsöpögő olaj, amibe bepácoltuk a húst, begyújtja az alatta lévő faszenet vagy fát, és akkor máris fönn a láng, ami megégeti a húst, és nemkívánatos lesz a végeredmény.

Szó volt már a tarjáról, amivel a kezdő grillező sem tud mellényúlni, ám Gáspár Bea inkább a karajjal szerettetné meg a sertéshúst.

Fotó: Agrármarketing Centrum

„Én egy óriási bécsi szeletet készítenék, hisz a rántott húst mindenki szereti. A panírjában pedig lenne valami kis rafinéria. Én a tojásba mindig teszek például tejfölt, hogy puhább legyen, és akkor nagyon omlós lesz a hús is. Még másnap is nagyon finom, hogyha beteszem a hűtőbe, utána csak rámelegítek és kész.

Egy biztos, lehet száraz vagy zsíros, a kiváló minőségű, hazai termelésből származó sertéshúsnak helye van mindenki étrendjében, még a diétázókéban is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Aldiva kekszet hívott vissza a forgalmazó a TEDi üzleteiből

Határérték feletti, technológiai eredetű szennyezőanyagok miatt Aldiva Unicorn Wheels 220 grammos Aldiva kekszet hívott vissza a forgalmazó - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.

Sajttal kereskedtek, ötmilliárd forint áfát csaltak

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség - közölte a NAV a Facebook-oldalán. A szervezet győri vezetője a koronavírus-járvány idején azzal vált ismertté, hogy a jelenleg már lefoglalt luxusautóival kórházakba szállított maszkokat adományként.

Németországban is jelölnék a hazai húst

Már idén tavasszal elkezdhetik címkével jelölni a húspultokban a német eredetű húsokat és hústermékeket, bár az agrarheute értesülése szerint még tárgyalnak az érintett gazdasági szereplők. Ennek ellenére Friedrich-Otto Ripke, a német baromfiipari szövetség (ZDG) elnökének nyilatkozata szerint már tavasszal külön jelölhetik a szupermarketekben a Németországban előállított hústermékeket.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Bukarestben az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár 40 százalékkal drágult bő egy év alatt

Bukarestben az alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosár 40 százalékkal drágult egy év és három hónap alatt, miközben az országos nettó átlagbér 17 százalékkal emelkedett a Ziarul Financiar című román újság számítása szerint.

Élelmiszer-szabályozással kapcsolatos összeférhetetlenségek után kutatnak a brittek

A kutatás, amelyet Tim Lang, a Londoni Egyetem emeritus professzora és Erik Millstone, a Sussexi Egyetem kutatócsoportjának emeritus professzora közösen tett közzé, azt sugallja, hogy a Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidékügyi Minisztérium (Defra) vagy az Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) tanácsadói közül egyik sem mentes az összeférhetetlenségtől.