Back to top

Ha most vetjük, ősz végére még megterem

Több olyan növény is van, amit így nyár vége felé vetve - rövid tenyészidejének köszönhetően - még idén betakaríthatunk. Érdemes az ilyen másodvetésekbe belekezdeni, mert a terület jobb kihasználtsága mellet ősszel is számíthatunk friss zöldségekre így a konyhakertből...

A közvélekedésben a tavasz a veteményezés, a nyár a sok öntözés, az ősz a betakarítás időszaka.

A haszonkerti növények óriási fajtaválasztékának köszönhetően ezek az időszakok összekeverednek, hiszen rövid tenyészidejű zöldségeket még júliusban és augusztusban is vethetünk, természetesen akkor, ha az öntözésük megoldott.

Bármivel próbálkozhatunk, ami 40-60 nap alatt betakarítható lesz
Bármivel próbálkozhatunk, ami 40-60 nap alatt betakarítható lesz
Fotó: wikipedia
A rövid tenyészidejű tavaszi zöldségek (hónapos retek, borsó, saláta) letermése után nem érdemes üresen hagyni a területet. Ezek után már május-júniusban felszabadul a terület, és ha nem hasznosítjuk azt, akkor a gyommentesítéséről kell gondoskodjunk, ami nagyjából ugyanannyi munka, mintha valamit nevelnénk is ott. Számos olyan zöldségnövényünk van, amely nyári vetéssel még a fagyok előtt szedhetők, mert ugyanolyan rövid tenyészidejűek, mint a tavaszi elővetemények.

Azokat a növényeket nevezzük másodnövénynek az adott területen, amelyek egy vegetációs időn belül már egy letermett kultúra helyére kerülnek.

Annak érdekében, hogy mindkét növény – azaz a főnövény és a másodnövény is – beérjen, szükségszerű, hogy mindkettő viszonylag gyors fejlődésű, rövid tenyészidejű legyen. Ezért másodvetésre a hosszú tenyészidejű, vagy a fagyokig termő zöldségek, mint a paprika, paradicsom, padlizsán, cukkini stb. szóba sem jönnek.

Káposzták és karalábék közül is a kisebb méretű, de rövidebb tenyészidejű fajták válhatnak be erre a célra. Egyre nagyobb trend a tépősaláták fogyasztása, melyeknél nem kell megvárni a fejesedét, hanem a levelek folyamatosan szedhetők a tövekről.

Terjedőben lévő újdonság a mizuna (vagy mizume), új keletű magyar nevén mustársaláta, mely 35 napos ciklusokban termeszthető. A keléstől számított ennyi idő elteltével már fogyaszthatjuk pikáns leveleit, majd virágzik és magot is hoz. Mindezt kicsit több mint egy hónap alatt. Egy év alatt akár 4-5 nemzedékét is felnevelhetjük, vagy ha télen ablakban is hajtatjuk, akkor akár 9-12 nemzedék is összejöhet – tehát kiváló növény, mely télen-nyáron friss zöldet biztosít a konyhához.

Sok minden alkalmas nyári vetésre

A zöldhagyma az őszi-téli időszak egyik slágerzöldsége
A zöldhagyma az őszi-téli időszak egyik slágerzöldsége
Fotó: wikipedia
Cékla esetén tárolásra a hosszú tenyészidejű fajtákat, július közepén kell vetni. A rövid tenyészidejű fajták augusztus elejéig vethetők.

Fejes salátát, ha augusztus közepén vetünk, még lesz belőle szedhető példányunk a fagyok előtt, ha nem is fejesedik be. 

Az endívia saláta (őszi) legkésőbb július végén ültethető.

Az őszi és téli retek augusztus közepén, őszi hónapos retek szeptember elején vethető még az évben utoljára.

Érdemes lehet még gyors tenyészidejű spenótot például új-zélandi spenótot vetni, mert az a fagyok előtt akár becserepezve bevihető a házba is.

A most vetett snidling is később télire becserepezhető lesz, csak úgy mint több zöldfűszer (bazsalikom, oregánó, rukkola).

Az ilyenkor ültetett dughagymából őszre zöldhagymánk lesz...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A friss fogyasztáson túl

A Cegléden folyó több mint hét évtizedes kutatómunka eredményeként ma a hazánkban is kapható kajszi- és szilvafajták legtöbbjéről már tudjuk, milyen feldolgozási módra alkalmas leginkább. A rendszeres bírálatokon pedig az évjáratok hatása is lemérhető.

Hóvirágok a kertben

A hóvirág nemzetségneve (Galanthus) a görög mitológiában a nehezen, de a tél szorításában is megszülető tavaszt szimbolizálja. A nemzetség 21 fajt foglal magába, a Kárpát-medencében csak a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos, amely az Európai Unióban 2005 óta védett, így sem gyűjteni, sem ültetni nem szabad.

Csúcsot döntött a perui áfonya

Ismét rekordmennyiségű áfonya termett Peruban, a dél-amerikai országban mintegy 287 ezer tonna termést szüreteltek tavaly.

Fadoktorok, faápolók

Hazánkban évről évre nő az erdőterület nagysága, és településeink is egyre több fásítást vállalnak, hogy zöldebbé tegyék a lakókörnyezetet. Az egészséges fák árnyékukkal teszik elviselhetővé a nyári meleget, megkötik a járművek által felvert port, tompítják a város zajait, és rengeteg állatnak teremtenek élőhelyet. A város „zöld közművei” így jóval nagyobb értéket képviselnek, mint ahogy azt sokan gondolják.

Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét

Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

A virágültetést népszerűsítették

Az első tavaszi napsugarakkal együtt minden növényrajongó lázasan kezdi el tervezni kertjének, teraszának vagy balkonjának növénybeültetéseit. Hazánkban a húsvéti ünnepek a virágkereskedelem szempontjából is kiemelkedően fontos ünnep, hiszen ha az időjárás is engedi, jellemzően ilyenkor látnak neki az emberek a virágzó növények ültetésének, ilyenkor indul el az igazi ültetési „szezon”.

A zöldfelületek állapota közegészségügyi kérdés

A nemzetközi szakirodalomban évente 40-50 eredeti közlemény jelenik meg a zöld környezet jelentőségéről. Ezek a kutatások alátámasztják a zöldfelületek kedvező hatását a városokban és a városokon kívül is. Szükség van olyan biodiverz természeti környezetre, ahol az emberek pihenhetnek, kirándulhatnak. A témáról Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőjével beszélgettünk.

Ezt tehetjük a magzat egészsége érdekében: folsav vagy folát?

A velőcsőzáródási zavart nem a folsav hiánya okozza, mint ahogy az orvostudomány eddig sejteni vélte. A probléma ennél kissé összetettebb, de legalább már ismerjük az okát, a folyamatát és a megelőzésének módját.

Megéri-e almát termeszteni?

Magasabb termelési színvonalra, stabilabb hozamokra és megfelelő árakra van szükség ahhoz, hogy nyereséges legyen a hazai almatermesztés, akár étkezési, akár léalmáról van is szó, derült ki a Debreceni Egyetemen rendezett konferencián. Hasonlóan fontos, hogy összefogva kínálják az almát a termelők, hangsúlyozta a gazdaságosságot elemző előadásában Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB elnöke.

Vetőmagadományok segítik a kárpátaljai magyar gazdákat

Magyarországi gazdák és agrárcégek vetőmagadománya is segíti a kárpátaljai magyar gazdákat a tavaszi vetési munkák során. Az 500 zsáknyi adomány átadására március 28-án került sor, Beregszászon.