0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Palántától a savanyúságig

A magyar emberek szeretik, keresik és fogyasztják a savanyúságot, szokásnak is nevezhető. Egyre több különlegesség van Krajczár Józsefné kínálatában, ennek ellenére azt mondja, hogy a hagyományos savanyúságok népszerűsége töretlen, sőt, felfelé ível.

Krajczárék rábapatyi családja több mint két évtizede termel zöldséget háztájiban, azonban savanyúságot csak tíz éve kezdtek készíteni. Azt mondják, soha egy percre sem bánták meg.

– Amikor nekifogtunk a zöldségtermelésnek, még hatalmas volt a forgalom a településünket átszelő, Ausztriából a Balatonra vezető főúton. Magyarok és külföldiek tömege hajtott át Rábapatyon. A falu végén butikosok, mindenféle árusok kínálták portékáikat, és sokan megálltak vásárolni. Mi is erre alapoztuk a vállalkozásunkat. Bevált a számításunk, nagyon jól fogytak a zöldségek, nem is tudtunk mindig elegendőt termelni – idézte fel vállalkozásuk indulását Krajczár Józsefné.

Az egész család megélhetését biztosította a munka. A házi zöldségeket mind keresték, a paprikától a káposztáig. Mondhatni, megszokták az utazók, de még a helybeliek is tőlük vásároltak.

– Elérkezett a pillanat, amikor tovább kellett lépnünk, ezt több tényező is indokolta. Tisztában voltunk ezzel magunk is, de volt egy kedves körmendi ismerősünk, aki sok termékünket felvásárolta, és kimondottan arra biztatott bennünket, hogy savanyúságot készítsünk. Egyrészt, mert rendelkezünk a minőségi alapanyagokkal hozzá, másrészt mert tapasztalatai szerint keresik a házi savanyúságokat. Neki is álltunk, azzal a felkiáltással, hogy legfeljebb nem termelünk annyi mindent, mint addig, de ami terem, azt az utolsó darabig feldolgozzuk.

– Így történt, és a savanyúságok sora egyre bővült. A vegyes vágottak, a savanyított káposzta, az almapaprika, a káposztával töltött paprikák mellett már sok minden mást is készítünk. Friss zöldséget továbbra is kínálunk, de már nem olyan nagy mennyiségben. Még egy dolog: egy ideje olajtököt is termelünk, így tökolajjal bővült termékeink sora.

Azzal, hogy a termelés minden mozzanatát saját maguk végzik, nemcsak sokat spórolnak és tartani tudják a minőséget, hanem rengeteg munkát is magukra vállalnak.

– Érdemes belegondolni, mennyi munkával jár, mire a palántától eljutunk a kész savanyúságig. Minden egyes munkafolyamattal rengeteg a teendő, például a zöldségek megtermelésével. Még a palántákat is magunk nevelgetjük, a legjobb magokat beszerezve, mert így tudjuk garantálni, hogy tényleg megbízható forrásból származzanak, és olyan termést hozzanak, amilyen számunkra szükséges. Ezt elengedhetetlennek tekintjük.

– Aztán következik a kiültetés, ami nem is olyan nagy munka, mint a gondoskodás, ami lehetővé teszi a zöldségek növekedését. Gyomlálás, öntözés, s szokták mondani: a gazda szeme hizlal. Nos, ez ebben az esetben is így van. S ugye fontos szerepet kap az időjárás, annak szeszélyeivel együtt.

Összességében egy hektáron gazdálkodunk, a zöldségfélék és az olajtök fél-fél hektáron van jelen. Tízezer paprika és káposzta palánta, valamint cékla és sok más terem a kertünkben. A munkát természetesen nem én egyedül, hanem a család végzi, ezt máshogy nem is lehet.

Az év első fele eltelik a zöldségfélék előállításával, majd következik az ősz, ami a betakarítás mellett a feldolgozás időszaka. Ez utóbbi fontos feladat, olyan, amivel – a frissesség megtartása miatt – nem lehet, nem szabad várni.

– A savanyúság csak úgy jó, ha valóban frissen készül. Évtizedekkel ezelőtt még egyáltalán nem volt kimért savanyúság, szinte csak üveges termékeket lehetett kapni, ez a helyzet is változott. Egyébként is nagyot változott a világ, hiszen a falvakban mindenkinek volt kiskertje, melyben az alapvető szükségleteket megtermelték. Mindenből volt annyi, ami az adott évben nagyjából elég volt a családnak. Jutott az asztalra a friss zöldségfélékből, s persze a savanyúságokból is, melyek – gondoljunk csak vissza a nagyanyáink spájzára – ott sorakoztak polcokon. S ugye, hogy volt is választék? A savanyú uborkától kezdve az almapaprikába töltött káposztán keresztül a cékláig. Mára megszűntek a kiskertek, az emberek nem termelnek, inkább bemennek a boltba és megveszik az ott árult zöldségeket, savanyúságokat. Talán nem kell mondanom, hogy a házi és a bolti termékek között milyen nagy a különbség. Ahogy szokták mondani, ég és föld.

Mi a hagyományos savanyúságok készítését céloztuk meg, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy – bár sokan szeretik a különlegességeket – a nagyobb igény a hagyományos termékekre van.

Hozzá kell tennem, hogy mindez akkor működik, ha az ember minőségi alapanyagból dolgozik, s odafigyel minden apróságra, ami a savanyúság készítésével kapcsolatos. Nálunk ezzel nincs gond, a receptjeink pedig titkosak. A hagyományosság megtartása mellett ugyanis azért lehet még finomabbá varázsolni a termékeket.

Örülünk annak, hogy sok a visszajáró vásárló. Tudják, hogy tőlünk finomságokkal távoznak. Hogy keresik-e, fogyasztják-e az emberek a savanyúságot? Egyszóval: igen. Mégpedig egyre inkább. A felnőttek körében még mindig szokás, hogy a főételekhez savanyúságot kérnek, ami finom, egyszerűen feldobja az ételt, ráadásul nagyon egészséges. S erről jut eszembe a savanyított káposzta, ami még mindig kuriózum. Régen egy faluban nem nagyon volt olyan ház, ahol ne készítették volna. Tudták, hogy rendkívül egészséges, nem csak maga a káposzta, hanem a leve is, ráadásul sokféle ételt lehet belőle készíteni. Sokat nem is kellett vele dolgozni, a káposztát összeszelték, némiképp ízesítették, majd hagyták, hogy magától készüljön. A téli hónapokra aztán jól jött a rengeteg vitamin, illetve inkább vitaminbomba.

A savanyú káposzta erjesztését sóval vagy sós vízzel és kovásszal végzik tíz-kilencven napig. A C-vitamin-tartalma igen nagy, és a savanyítás után sem veszíti el azt, sem a többi értékes összetevőt. Kitűnően alkalmas az erek támogatására, és az immunrendszer erősítésére is.

A savanyú káposztát ajánlott nyersen fogyasztani, de megfelelő főzéssel az elkészítés során is megőrizhetünk számos vitamint és ásványi anyagot belőle. A fejes káposzta tejsavtartalma nyersen is vetekszik a joghurtéval, savanyítás során pedig a káposztában található cukorból ugyancsak ez lesz. A tejsav azon kívül, hogy megakadályozza magának az élelmiszernek a rothadását, számos jótékony hatással is rendelkezik a bélrendszerre. A tejsav-, illetve laktobaktérumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki hatásukat, ugyanis a stressz, a fertőzések vagy az antibiotikum-kúrák után segítenek helyreállítani a felborult egyensúlyt. Az igazi titok azonban mégsem ebben rejlik, hanem a magas rosttartalomban.

Krajczár Józsefné azt mondja, a terveik között az szerepel, hogy a területnagyságot megtartsák, s a jelenlegi mennyiséget előállítsák.

– Már nem vagyunk fiatalok. Bár a gyerekek besegítenek a munkába, valószínűleg nem folytatják ezt a tevékenységet. Soha nem bántuk meg, hogy nekiálltunk, és nemcsak azért, mert biztosítja a család megélhetését, hanem mert minden mozzanatát szeretem ennek a munkának – ahogy a végeredményét is. Szerencsére sokan így vannak vele.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság