Dula Bencéné növényvédelmi mikológus „megnyugtatta” hallgatóságát, már néhány évezreddel korábban is volt extrém forróság. Példaként elmondta, a feljegyzések szerint 993-ban Németországban gyümölcsök főttek meg a fákon, 1000-ben folyók száradtak ki, 1420 áprilisában már virágzott a szőlő, májusban kifejlett bogyókkal találkozhatott a gazda.
Idén a fél európai kontinens, míg földünk 15 százaléka van a legsúlyosabb fokozatban. Extrém alacsony vízállásokat mérnek a folyókon – Pó, Tisza, Duna felső és alsó szakasza –, patakok, tavak száradtak ki, gleccserek olvadnak. Eddig nem tapasztalt perzselő hőséget mértek az Ibériai félszigeten, vagy Irakban. Kínában négyszeresére nőtt a hőség miatti halálesetek száma.
A 2022-es évjárat rányomja bélyegét a szőlőtermesztésre, amit az elmúlt negyed évszázadban alig tapasztalt aszály, csapadékhiány jellemez. A szakember egri adatokat hozott, ahol 2021-ben, éves szinten 216 milliméter deficitben volt a talajok nedvességtartalma, idén pedig az első 7 hónapban elértük a 167 millimétert. Ha a vegetációs ciklust nézve ez tavaly 82 milliméter, míg idén 4 hónap alatt 74 milliméter csapadékhiányt jelent.
Úgy tűnik, a tavaszi kevés csapadék is elegendő volt ahhoz, hogy a lisztharmat aszkospóráit megindítsa.
A rovarkártevők kapcsán a szakember kiemelte, a tarka szőlőmoly nem tudott kárt tenni a rossz kötődés miatt hézagos fürtökben, gyenge volt az első két nemzedék rajzása, míg a harmadik nemzedék elmaradt. Szőlőkabóca, gubacsatka, szőlőtripsz alig adott életjelet, míg a kígyóaknás moly jól érzi magát. Találkozni lehetett gyapjas pajzstetűvel, ami vektorként a levélsodródás vírus terjedésében játszik szerepet, de a filoxéra – szőlő gyökértetű – is megjelent. Ugyanakkor megjelent egy új inváziós kártevő, az élénkzöld kabóca. A faj Észak-Amerikában honos, együtt él az amerikai lepkekabócával, hazánkban 2016-ban hat helyen is észlelték. Egyenlőre csak érdekességként jegyzik. Szőlőben a fiatal, zöld hajtások kérge alá rakja a tojásait, ez a sérülés jelent további fertőzési lehetőséget.
Az előadást követően a közeli, 1982-ben telepített Kékfrankos ültetvényben tekinthettük meg 12 cég növényvédelmi, gyomirtási és tápanyag utánpótlási technológiáját.
