0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

A Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a jövő évtől érvényes Közös Agrárpolitikáról (KAP) tartott előadásában, kiemelte a magyar Stratégiai Terv állattenyésztést érintő intézkedéseit. Hangsúlyozta, hogy alapvetően nem, csak néhány részletében változik a támogatások rendszere, amelyben a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság kerül előtérbe, a szaktárca pedig nagyobb hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

A termeléshez kötött támogatások közül agrár-ökológiai támogatásokat emelte ki, mint amiben a legelőre alapozott állattartást folytató termelőknek komoly lehetőségeik lesznek.

A KAP II. pillérében pedig a tervek szerint a jelenleg érvényes és áthúzódó agrár-környezetvédelmi, ölkológiai gazdálkodási, genetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó programok új kiírása 2025-ben várható. Felhívta a figyelmet, hogy az agro-ökológiaicélú, nem termelő beruházások támogatását, amelyben egyebek mellett a vízgazdálkodási, vízmegőrzési beruházások, például az árkok létesítése vagy tisztítása lesz támogatható. Ugyancsak a stratégiai terv része az állatjólét és a génmegőrzés támogatása is.

A fenntarthatósági célok és feltételek nemcsak hangsúlyos elemei, hanem az állattenyésztés jövőjének kulcsai is. Juhász Anikó úgy fogalmazott:

az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak nem túl kedvezően ítélik azt meg. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

A tanácskozás második előadója, Bajnok Márta, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Állattenyésztéstudományi Intézetének egyetemi docense a gyepek javítási és felújítási módszereit mutatta be részletesen. Bajnok Márta is tagja annak a munkacsoportnak, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége hívott életre a magyarországi gyepek állapotának felmérésére. A projektben tavasszal a gazdálkodók önkéntesen kitölthettek egy kérdőívet a saját gyepterületeikkel kapcsolatosan. Ezt követően a munkacsoport helyszíni felméréseket végzett és végez még most is, bár az aszály miatt sok helyen már nincs mit felmérni. Ezzel párhuzamosan

zajlik az adatok kiértékelése, és az ősz folyamán valamennyi önkénes résztvevő a saját gyepeire vonatkozó ajánlásokat kap majd a gyepes szakemberektől.

Korunk állategészségügyi kihívásai a szarvasmarhatartásban című előadásában dr. Abonyi Tamás, az országos főállatorvos diagnosztikai munkatársa, riasztó fotók segítségével mutatta be a hallgatóságnak, miért is fontos és közös felelősség a gümőkórmentesség az állattenyésztésben. Ez azonban csak egy példa az úgynevezett bejelentésköteles betegségeknek. A szakember a jól elvégzett vakcinázás fontosságát emelte ki. Mint mondja a megtérülése egy a tízhez, viszont arra kell figyelni, hogy a vakcina dózisát a használati utasítás szerint, az állat tömegét nem alulbecsülve állapítsák meg, különben csak rezisztens kórokozókat hoznak létre és az állatok ugyanúgy megbetegszenek. Egy kérdésre válaszolva a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, hogy ha a termelő akár egy gazdatárs állatainál egy betegség tüneteit észleli, nem elég őt figyelmeztetni. Az olyan betegségek, mint a gümőkór, a brucellózis, a leukózis vagy a lépfene bejelentése a szakhatóságnak állampolgári kötelesség.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu