Back to top

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Ennek ellenére általánosságban elmondható, hogy a legtöbb helyen nagy a baj. Szomjaznak a haszonnövények. Még a legjobb vízgazdálkodású csernozjom típusú termőtalajokon, így a temerini határban is aggasztó a helyzet.

Illusztárció
Illusztárció
Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Még mindig bízunk abban, hogy megérkezik az életet adó csapadék. A terméskiesés a dolgok jelenlegi állása szerint itt, a Duna és a Tisza közének a csücskében legalább 50 százalékos lesz.

Csoda, hogy még bírják a haszonnövények és hogy nem száradtak el teljesen, hiszen a hónapok óta tartó aszály hetek óta trópusi hőséggel párosul.

A napokban 39–40 Celsius-fokos hőmérsékletet mértünk – árnyékban. Gondot jelent, hogy januárban és februárban a sokéves csapadékátlagnak csak a felét jegyeztük, márciusban pedig egy csepp eső nem volt. Áprilisban ugyan tizenegyszer esett eső, de így is csak 40 liter csapadék jutott a termőföldnek. Ennek köszönhetően azért a haszonnövények csírázása, kelése és kezdeti fejlődése zökkenőmentes volt. Májusban a megszokott mennyiségnek ismét csak a fele esett le – ismertette a helyzet előzményeit Tóth László, a temerini Zsúnyi-Szilák Szövetkezet agronómusa.

Így néz ki a legtöbb vetés
Így néz ki a legtöbb vetés
„Aztán a legcsapadékosabb hónapnak számító júniusban, amikor átlagosan 84 liter csapadék szokta áztatni a földet a vidékünkön, idén mindössze 35 litert jegyeztünk. Január 1-től július végéig 143 liter csapadékot kaptunk. A sokéves átlag ebben az időszakban 370 liter szokott lenni.

Ez azt jelenti, hogy hét hónap alatt a nedvességhiány 227 liter csapadékot tesz ki

– foglalta össze a búzaaratás környéki állapotot az agronómus.

A szakember szerint az idei évből és a mind gyakoribb aszályos évekből a növénytermesztőknek le kell vonniuk a tanulságot. Ez pedig: eljött az ideje, hogy a minél rövidebb tenyész­idejű fajtákat és hibrideket favorizálják, mert azok még száraz években is jobban hasznosítják a csekélyke nedvességet.

Másrészt az őszi szántást követően nem szabad hantokat hagyni, el kell művelni a talajt, hogy télen minél kisebb legyen a termőföld párologtatási felülete. Ezzel több nedvességet őrizhetünk meg a talajban tavaszra. Harmadsorban a tőszámot csökkenteni kell.

Ezen a kukoricán még segítene az eső
Ezen a kukoricán még segítene az eső

Persze, vetéskor még nem tudhatják a termelők, hogy milyen évnek néznek elébe, ezért a döntés kockázattal jár. Olyan ez, mintha a termelő szerencsejátékot játszana, tette hozzá az agrármérnök.

Közben Szerbia-szerte növekszik az aggodalom. A kukoricatermesztők attól tartanak, hogy megismétlődik a 2017-es esztendő, amikor a tengeri átlaghozama csak mintegy 3 tonna volt hektáronként.

Előző helyzetjelentésemben beszámoltam róla, hogy Szerbiában a kormány korlátozta a legfontosabb mezőgazdasági termények és élelmiszeripari termékek kiszállítását. Kiderült, hogy jól tette, ugyanis arra is gondolnia kellett, mi történik, ha a szárazság miatt hiány mutatkozik majd kukoricából, szójából, napraforgóból, cukorrépából és a belőlük nyert élelmiszeripari termékekből. Ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy az exportkorlátozással a kormány leverette a búza árát, ami érzékenyen érintette a termelőket.

Miután a búza aratása befejeződött és kiderült, hogy kenyérgabonából a
20 százalékos terméskiesés ellenére – a vetésterület növekedésének köszönhetően (630 ezer ha) – viszonylag sok termett (3,2 millió tonna került tárolókba, ami bő kétszerese az ország szükségleteinek), a termelők Szerbia-szerte tiltakozni kezdtek.

Azt követelték a kormánytól, hogy mivel búzából és kukoricából hatalmas többlettel rendelkezik az ország, a kabinet hagyja jóvá a két gabonaféle kiszállítását.

Branislav Nedimović, mezőgazdasági miniszter
Branislav Nedimović, mezőgazdasági miniszter
Mivel Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter mindig is érezte, meddig lehet feszíteni a húrt, július 19-ére magához rendelte a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezeteinek a képviselőit. Miután fogadta, figyelmesen meghallgatta őket és megígérte nekik, hogy a kormány napokon belül felfüggeszti az exportkorlátozást a búza esetében. Ezt a kabinet két napra rá meg is tette. Az intézkedés azonban csak szeptemberig marad érvényben. Akkor újraértékelik a helyzetet, és az eredmény függvényében döntenek az exportról.

A mezőgazdasági termelők másik kérése, hogy részükre a kormány biztosítson hektáronként 100 liter gázolajat, amire nem kellene fizetniük jövedéki adót, egyelőre süket fülekre talált. A miniszter magyarázata szerint, ezzel kapcsolatban korai még döntést hozni, a kabinetnek ugyanis látnia kell, miként alakul majd a kőolaj világpiaci ára.

A termelők azt is kérték, hogy az agrártárca növelje az állattenyésztési támogatásokat, fizesse ki a megítélt, de késésben lévő juttatásokat, továbbá, hogy védje meg a konyhakertészeket és gyümölcstermesztőket az ellenőrizetlen behozataltól.

Ezzel kapcsolatban konkrét ígéret nem hangzott el, mint ahogy arra sem adott érdemi hozzászólást a miniszter, hogy a területalapú támogatásnak a jövőben legyen 300 euró dinár ellenértéke hektáronként, a műtrágya árának pedig legalább a felét térítse meg az állam a termelőknek.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Branislav Nedimović tárcavezető azonban az elmúlt hónapokban többször elismételte, hogy az ukrajnai háború okozta gazdasági válság Szerbiánál nagyobb és gazdagabb országokat is kikezdett, úgyhogy ne követeljenek lehetetlent.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

34 éve nem drágult ennyire az élet Spanyolországban

Spanyolországban átlagosan 15,2 százalékkal drágult a háztartások által leginkább vásárolt termékeket tartalmazó fogyasztói kosár egy év alatt, amelynek mértékére nem volt példa az elmúlt 34 évben - állapította meg az egyik legjelentősebb fogyasztóvédelmi szakmai szervezet, az OCU kedden közzétett szokásos éves jelentésében.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.