Ennek ellenére általánosságban elmondható, hogy a legtöbb helyen nagy a baj. Szomjaznak a haszonnövények. Még a legjobb vízgazdálkodású csernozjom típusú termőtalajokon, így a temerini határban is aggasztó a helyzet.
Még mindig bízunk abban, hogy megérkezik az életet adó csapadék. A terméskiesés a dolgok jelenlegi állása szerint itt, a Duna és a Tisza közének a csücskében legalább 50 százalékos lesz.
A napokban 39–40 Celsius-fokos hőmérsékletet mértünk – árnyékban. Gondot jelent, hogy januárban és februárban a sokéves csapadékátlagnak csak a felét jegyeztük, márciusban pedig egy csepp eső nem volt. Áprilisban ugyan tizenegyszer esett eső, de így is csak 40 liter csapadék jutott a termőföldnek. Ennek köszönhetően azért a haszonnövények csírázása, kelése és kezdeti fejlődése zökkenőmentes volt. Májusban a megszokott mennyiségnek ismét csak a fele esett le – ismertette a helyzet előzményeit Tóth László, a temerini Zsúnyi-Szilák Szövetkezet agronómusa.
„Aztán a legcsapadékosabb hónapnak számító júniusban, amikor átlagosan 84 liter csapadék szokta áztatni a földet a vidékünkön, idén mindössze 35 litert jegyeztünk. Január 1-től július végéig 143 liter csapadékot kaptunk. A sokéves átlag ebben az időszakban 370 liter szokott lenni.
– foglalta össze a búzaaratás környéki állapotot az agronómus.
A szakember szerint az idei évből és a mind gyakoribb aszályos évekből a növénytermesztőknek le kell vonniuk a tanulságot. Ez pedig: eljött az ideje, hogy a minél rövidebb tenyészidejű fajtákat és hibrideket favorizálják, mert azok még száraz években is jobban hasznosítják a csekélyke nedvességet.
Másrészt az őszi szántást követően nem szabad hantokat hagyni, el kell művelni a talajt, hogy télen minél kisebb legyen a termőföld párologtatási felülete. Ezzel több nedvességet őrizhetünk meg a talajban tavaszra. Harmadsorban a tőszámot csökkenteni kell.
Persze, vetéskor még nem tudhatják a termelők, hogy milyen évnek néznek elébe, ezért a döntés kockázattal jár. Olyan ez, mintha a termelő szerencsejátékot játszana, tette hozzá az agrármérnök.
Előző helyzetjelentésemben beszámoltam róla, hogy Szerbiában a kormány korlátozta a legfontosabb mezőgazdasági termények és élelmiszeripari termékek kiszállítását. Kiderült, hogy jól tette, ugyanis arra is gondolnia kellett, mi történik, ha a szárazság miatt hiány mutatkozik majd kukoricából, szójából, napraforgóból, cukorrépából és a belőlük nyert élelmiszeripari termékekből. Ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy az exportkorlátozással a kormány leverette a búza árát, ami érzékenyen érintette a termelőket.
20 százalékos terméskiesés ellenére – a vetésterület növekedésének köszönhetően (630 ezer ha) – viszonylag sok termett (3,2 millió tonna került tárolókba, ami bő kétszerese az ország szükségleteinek), a termelők Szerbia-szerte tiltakozni kezdtek.
Azt követelték a kormánytól, hogy mivel búzából és kukoricából hatalmas többlettel rendelkezik az ország, a kabinet hagyja jóvá a két gabonaféle kiszállítását.
Mivel Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter mindig is érezte, meddig lehet feszíteni a húrt, július 19-ére magához rendelte a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezeteinek a képviselőit. Miután fogadta, figyelmesen meghallgatta őket és megígérte nekik, hogy a kormány napokon belül felfüggeszti az exportkorlátozást a búza esetében. Ezt a kabinet két napra rá meg is tette. Az intézkedés azonban csak szeptemberig marad érvényben. Akkor újraértékelik a helyzetet, és az eredmény függvényében döntenek az exportról.
A mezőgazdasági termelők másik kérése, hogy részükre a kormány biztosítson hektáronként 100 liter gázolajat, amire nem kellene fizetniük jövedéki adót, egyelőre süket fülekre talált. A miniszter magyarázata szerint, ezzel kapcsolatban korai még döntést hozni, a kabinetnek ugyanis látnia kell, miként alakul majd a kőolaj világpiaci ára.
Ezzel kapcsolatban konkrét ígéret nem hangzott el, mint ahogy arra sem adott érdemi hozzászólást a miniszter, hogy a területalapú támogatásnak a jövőben legyen 300 euró dinár ellenértéke hektáronként, a műtrágya árának pedig legalább a felét térítse meg az állam a termelőknek.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
Branislav Nedimović tárcavezető azonban az elmúlt hónapokban többször elismételte, hogy az ukrajnai háború okozta gazdasági válság Szerbiánál nagyobb és gazdagabb országokat is kikezdett, úgyhogy ne követeljenek lehetetlent.