0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Ennek ellenére általánosságban elmondható, hogy a legtöbb helyen nagy a baj. Szomjaznak a haszonnövények. Még a legjobb vízgazdálkodású csernozjom típusú termőtalajokon, így a temerini határban is aggasztó a helyzet.

Még mindig bízunk abban, hogy megérkezik az életet adó csapadék. A terméskiesés a dolgok jelenlegi állása szerint itt, a Duna és a Tisza közének a csücskében legalább 50 százalékos lesz.

Csoda, hogy még bírják a haszonnövények és hogy nem száradtak el teljesen, hiszen a hónapok óta tartó aszály hetek óta trópusi hőséggel párosul.

A napokban 39–40 Celsius-fokos hőmérsékletet mértünk – árnyékban. Gondot jelent, hogy januárban és februárban a sokéves csapadékátlagnak csak a felét jegyeztük, márciusban pedig egy csepp eső nem volt. Áprilisban ugyan tizenegyszer esett eső, de így is csak 40 liter csapadék jutott a termőföldnek. Ennek köszönhetően azért a haszonnövények csírázása, kelése és kezdeti fejlődése zökkenőmentes volt. Májusban a megszokott mennyiségnek ismét csak a fele esett le – ismertette a helyzet előzményeit Tóth László, a temerini Zsúnyi-Szilák Szövetkezet agronómusa.

„Aztán a legcsapadékosabb hónapnak számító júniusban, amikor átlagosan 84 liter csapadék szokta áztatni a földet a vidékünkön, idén mindössze 35 litert jegyeztünk. Január 1-től július végéig 143 liter csapadékot kaptunk. A sokéves átlag ebben az időszakban 370 liter szokott lenni.

Ez azt jelenti, hogy hét hónap alatt a nedvességhiány 227 liter csapadékot tesz ki

– foglalta össze a búzaaratás környéki állapotot az agronómus.

A szakember szerint az idei évből és a mind gyakoribb aszályos évekből a növénytermesztőknek le kell vonniuk a tanulságot. Ez pedig: eljött az ideje, hogy a minél rövidebb tenyész­idejű fajtákat és hibrideket favorizálják, mert azok még száraz években is jobban hasznosítják a csekélyke nedvességet.

Másrészt az őszi szántást követően nem szabad hantokat hagyni, el kell művelni a talajt, hogy télen minél kisebb legyen a termőföld párologtatási felülete. Ezzel több nedvességet őrizhetünk meg a talajban tavaszra. Harmadsorban a tőszámot csökkenteni kell.

Persze, vetéskor még nem tudhatják a termelők, hogy milyen évnek néznek elébe, ezért a döntés kockázattal jár. Olyan ez, mintha a termelő szerencsejátékot játszana, tette hozzá az agrármérnök.

Közben Szerbia-szerte növekszik az aggodalom. A kukoricatermesztők attól tartanak, hogy megismétlődik a 2017-es esztendő, amikor a tengeri átlaghozama csak mintegy 3 tonna volt hektáronként.

Előző helyzetjelentésemben beszámoltam róla, hogy Szerbiában a kormány korlátozta a legfontosabb mezőgazdasági termények és élelmiszeripari termékek kiszállítását. Kiderült, hogy jól tette, ugyanis arra is gondolnia kellett, mi történik, ha a szárazság miatt hiány mutatkozik majd kukoricából, szójából, napraforgóból, cukorrépából és a belőlük nyert élelmiszeripari termékekből. Ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy az exportkorlátozással a kormány leverette a búza árát, ami érzékenyen érintette a termelőket.

Miután a búza aratása befejeződött és kiderült, hogy kenyérgabonából a
20 százalékos terméskiesés ellenére – a vetésterület növekedésének köszönhetően (630 ezer ha) – viszonylag sok termett (3,2 millió tonna került tárolókba, ami bő kétszerese az ország szükségleteinek), a termelők Szerbia-szerte tiltakozni kezdtek.

Azt követelték a kormánytól, hogy mivel búzából és kukoricából hatalmas többlettel rendelkezik az ország, a kabinet hagyja jóvá a két gabonaféle kiszállítását.

Mivel Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter mindig is érezte, meddig lehet feszíteni a húrt, július 19-ére magához rendelte a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezeteinek a képviselőit. Miután fogadta, figyelmesen meghallgatta őket és megígérte nekik, hogy a kormány napokon belül felfüggeszti az exportkorlátozást a búza esetében. Ezt a kabinet két napra rá meg is tette. Az intézkedés azonban csak szeptemberig marad érvényben. Akkor újraértékelik a helyzetet, és az eredmény függvényében döntenek az exportról.

A mezőgazdasági termelők másik kérése, hogy részükre a kormány biztosítson hektáronként 100 liter gázolajat, amire nem kellene fizetniük jövedéki adót, egyelőre süket fülekre talált. A miniszter magyarázata szerint, ezzel kapcsolatban korai még döntést hozni, a kabinetnek ugyanis látnia kell, miként alakul majd a kőolaj világpiaci ára.

A termelők azt is kérték, hogy az agrártárca növelje az állattenyésztési támogatásokat, fizesse ki a megítélt, de késésben lévő juttatásokat, továbbá, hogy védje meg a konyhakertészeket és gyümölcstermesztőket az ellenőrizetlen behozataltól.

Ezzel kapcsolatban konkrét ígéret nem hangzott el, mint ahogy arra sem adott érdemi hozzászólást a miniszter, hogy a területalapú támogatásnak a jövőben legyen 300 euró dinár ellenértéke hektáronként, a műtrágya árának pedig legalább a felét térítse meg az állam a termelőknek.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Branislav Nedimović tárcavezető azonban az elmúlt hónapokban többször elismételte, hogy az ukrajnai háború okozta gazdasági válság Szerbiánál nagyobb és gazdagabb országokat is kikezdett, úgyhogy ne követeljenek lehetetlent.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság