A projekt élén a Kingsbury and Associates és a Sirius Realty áll, mindkettőt Megan Kingsbury, egy dél-dakotai tenyésztő irányítja. A Reutersnek elmondta, hogy az erőmű építése 2023-ban kezdődik, és három évig tart.
A Biden-adminisztráció és a Kongresszus alaposan megvizsgálta a marhahús-ipart, miután a COVID-19 járvány miatt 2020 elején ideiglenesen bezárták a vágóhidakat, így a tenyésztőknek nem vol hova szállítaniuk a szarvasmarhát, a fogyasztóknak pedig húshiánnyal kellett szembenézniük.
Négy nagy cég – a Cargill, a Tyson Foods Inc, a JBS SA és a National Beef Packing Co – az Egyesült Államokban nevelt szarvasmarha körülbelül 85%-át vágja le iparági adatok szerint. A USA kormánya az ágazatban kialakult verseny hiányát okolta az élelmiszerárak emelkedéséért. A húsipari cégek tagadták a vádat.
„Ez az a fajta beruházás, amelyre az iparágnak szüksége lesz az elkövetkező években” – mondta Derrell Peel, az Oklahoma State University egyetemi tanára.
Egyes iparági elemzők szerint azonban az üzem nehezen találhat munkaerőt, a kapcsolatait az ellátási láncban a nulláról kell kiépítenie és vélemények szerint nagyon nehezen lehet nyereséges az alapanyag ellátás szűkössége közepette.
Kingsbury azt mondta, bízik benne, hogy az új üzem vezetése meg tudja oldani a szűkös szarvasmarha-ellátási és munkaerő-problémákat. A céljuk, hogy 2500 embert foglalkoztassanak és az Európában, valamint Ázsiában tapasztalt fejlett technológiát alkalmazva a marhahús kevesebb munkaerővel kerüljön feldolgozásra. „Meg kell törnünk azt a régi sztereotípiát, hogy a húsüzem izzasztóműhely” – mondta Kingsbury.