Back to top

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

A Pinke Zsolt által vezetett kutatócsoport az elmúlt négy évtized terepi vizsgálatainak eredményei alapján mutatta ki, hogy a legjelentősebb talajnedvesség-csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában volt, míg Észak-Európában jóval kedvezőbbek ezek az adatok.

Ezek alapján természetesen a magyar agrártáj is a legszárazabb földek közé tartozik, annak ellenére, hogy a Kárpát-medencét nem sújtotta tartós aszályhullám az elmúlt két évezredben.

Az ideit megközelítő szárazság legutóbb 2015-ben csapott le az országra. 

A magyar kutatócsapat egyértelműsítette, hogy a globális éghajlatváltozás északra tolta a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját. Dél-Európában például sorra hagytak fel a termelők a gazdálkodással, mert a búza például semmilyen termésmennyiséget sem produkált, míg a német, lengyel területeken növekedett a kenyérgabona vetésterülete.

A regionális művelésiág-váltás azonban csak átmeneti megoldás lenne a talajnedvesség csökkenése miatt, a klímaváltozás ugyanis alaposan megbolygatta a mérsékelt övi kontinentális éghajlat csapadékeloszlását.  

Azonban vannak olyan technikák, amik segíthetnek számottevően megtartani a talajnedvességet. Ilyen a vetéskor megnövelt tőtávolság, a szántásmentes, minimális talajbolygatással járó talajmunkák, a mulcsozással és más takarással operáló módszerek, amelyek jelentősen csökkentik a talaj nedvességvesztését.

Pinke Zsolt videója, amely megmutatja hogyan alakultak Európában a júliusi aszályok az elmúlt 22 évben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Veszélyben a Nagy-korallzátony állapota

A Nagy-korallzátony veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítását javasolja az állapotát felmérő, ENSZ által támogatott misszió. Mint a hétfőn közzétett jelentésben figyelmeztetnek: gyors és hatékony klímavédelmi intézkedések nélkül a világ legnagyobb korallzátonya veszélyben van.

Lékhorgászokra csapott le a természet

Több mint százan, egyes források szerint csaknem kétszázan rekedtek egy amerikai tavon letört, és a parttól elszabadult jégtáblán.

Tovább erősödik az együttműködés a FAO és Magyarország között

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként csaknem 50 országra kiterjedő nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektek finanszírozásával segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István agrárminiszter, a FAO főigazgatójával, Qu Dongyu-vel folytatott tárgyalásán.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

A vizes élőhelyek megőrzéséért

A legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás az a bizonyos Ramsari Egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, a vízimadarak élőhelyeiről szól. Az egyezmény létrejötte a XX. század második felében jelentősen felgyorsuló vizes élőhelyek pusztulásának, valamint a vízimadarak eltűnésének az eredménye.

Továbbra is akadozik az ukrán gabonaexport

Bár az ENSZ közvetítésével november 19-én meghosszabbították a fekete-tengeri gabonaexporta vonatkozó megállapodást Oroszország és Ukrajna között, mégis naponta legfeljebb öt hajó fut ki az ukrán kikötőkből.

Jól áll a talajok őszi feltöltődése

Mediterrán ciklonok sorozata okozott csapadékos időjárást az elmúlt tíz napban. Az ország túlnyomó részén számottevő mennyiség hullott, ami a talajok őszi feltöltődéséhez jelentősen hozzájárult. Őszi vetésű szántóföldi növényeink számára is kedvezően alakult az elmúlt hetek időjárása, a legtöbb helyen fejlett állapotban várhatják a telet.