Back to top

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

A Pinke Zsolt által vezetett kutatócsoport az elmúlt négy évtized terepi vizsgálatainak eredményei alapján mutatta ki, hogy a legjelentősebb talajnedvesség-csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában volt, míg Észak-Európában jóval kedvezőbbek ezek az adatok.

Ezek alapján természetesen a magyar agrártáj is a legszárazabb földek közé tartozik, annak ellenére, hogy a Kárpát-medencét nem sújtotta tartós aszályhullám az elmúlt két évezredben.

Az ideit megközelítő szárazság legutóbb 2015-ben csapott le az országra. 

A magyar kutatócsapat egyértelműsítette, hogy a globális éghajlatváltozás északra tolta a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját. Dél-Európában például sorra hagytak fel a termelők a gazdálkodással, mert a búza például semmilyen termésmennyiséget sem produkált, míg a német, lengyel területeken növekedett a kenyérgabona vetésterülete.

A regionális művelésiág-váltás azonban csak átmeneti megoldás lenne a talajnedvesség csökkenése miatt, a klímaváltozás ugyanis alaposan megbolygatta a mérsékelt övi kontinentális éghajlat csapadékeloszlását.  

Azonban vannak olyan technikák, amik segíthetnek számottevően megtartani a talajnedvességet. Ilyen a vetéskor megnövelt tőtávolság, a szántásmentes, minimális talajbolygatással járó talajmunkák, a mulcsozással és más takarással operáló módszerek, amelyek jelentősen csökkentik a talaj nedvességvesztését.

Pinke Zsolt videója, amely megmutatja hogyan alakultak Európában a júliusi aszályok az elmúlt 22 évben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Lábunk alatt a kincs

A talaj létfontosságú a világ táplálásában – mondta Csü Tong-jü, a FAO főigazgatója a Talajok a Táplálkozásért Világszimpózium megnyitóján. – A talaj egészsége jelentősen hozzájárul az éhezés megszüntetéséhez és a bolygó egészségének helyreállításához – feltéve, hogy kezeljük a talajt fenyegető globális veszélyeket, beleértve a tápanyaghiányát is.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?

A bagett karrierje

A francia bagett felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.