Back to top

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Varga István: még az áruházak árrése is szinte azonos, 40-42 százalék
Varga István: még az áruházak árrése is szinte azonos, 40-42 százalék
Fotó: Horváth Csilla
Hazánkban többet kell költeni például az öntözésre (hektáronként 600-700 ezer forintot), Hollandiában viszont nagyobb a földbérlet, a kézimunkaerő helyett pedig a gépi munkára, a gépek amortizációjára fizetnek ki többet a hollandok. A vetőmagért, a műtrágyáért vagy az üzemanyagért, gépekért, alkatrészekért viszont szinte mindenütt ugyanannyit kell fizetni az összeg hagymatermesztő országban Európában.

Jelenleg az európai piacokon kilogrammonként 18-23 eurócentet (80-90 forint) adnak a hagymáért telephelyen, az ár nálunk hasonló, sőt sokszor a termelők állják a beszállítás költségét is.

A termesztési költségek ugyanakkor már most 30-35%-kal meghaladják a tavalyit, az öntözés például a 4-5-szörösére drágult, 

Az előző évi kilogrammonkénti 25-30 forintos önköltségi ár tehát 50-60 forintra nőtt, és azt a fuvarköltség, logisztika tovább növeli akár 20-25 forinttal.

Az időjárás, aszály miatt Magyarországon 8-10%-os kieséssel számolhatunk, várhatón idén is 60-80 ezer tonna hagymát termesztünk a mintegy 1200 hektáron. Ma már ugyanis csak azok termesztenek hagymát, akik gépesítették a munkát és öntözni is tudnak, így elérik az 55-60 tonnás termésátlagot. Az áttelelő hagymában a január végi, február eleji szélverés komoly kárt okozott, a 350 hektáros termőterület 20-30%-án akár a termés felét is tönkretette, és a száraz tavasz sem kedvezett a fejképződésnek.

Több korszerű tárolóra lenne szükség itthon is
Több korszerű tárolóra lenne szükség itthon is
A hagyma piacán is érezhető, hogy a gazdasági bizonytalanság miatt a fogyasztók jobban megnézik mire, mennyit költenek.

Jobban követik az akciókat, a fogyás csendes, és ennek nem tesz jót, sőt egyenesen sokkoló, hogy az áruházak 500 forintért is kínálják a vöröshagymát,

ami Varga István szerint nem a termelői árból adódik, hanem az áruházak költségeinek ellensúlyozását szolgálják.

A hazai termelőknek kedvezhet viszont, hogy egyre drágább a fuvar, így nem várható nagy mennyiségű behozatal addig, amíg lesz magyar termés.

Nem szabadna azonban ettől megnyugodni, hiszen a statisztikák szerint évenként legalább 24 ezer tonna vöröshagyma érkezik külföldről, miközben a hazai termelést lehetne még bővíteni és a tárolásban is nagy a lemaradásunk,

Mindössze 15-20 ezer tonna hagymát tudunk korszerű tárolókba berakni, amíg tőlünk valamivel nyugatra viszont a termés 80-90%-át tárolják így.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Őszi munkák a zöldségeskertben: van ami most vethető!

Ősszel a konyhakertben már a következő évre is készülünk. Ennek az időszaknak legjelentősebb munkái a veteményesben a betakarítás, a termények szakszerű tárolása, és a tavaszi előkészületek.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Hogyan épített fel az új brit király egy kiváló bioélelmiszer-márkát

III. Károly, az Egyesült Királyság királya évekig készült arra, hogy az uralkodó szerepébe lépjen II. Erzsébet királynő történelemformáló uralkodása után. Közben egy másik "állást" is betöltött: egy jövedelmező vállalkozás tulajdonosa volt.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Fontos az őszi felkészülés

A kajszi és a szilva élettani betegségei, gyors pusztulása szerteágazó okokra vezethető vissza, az egyik a fák erőnléte, amiben nagy szerepe van a tápanyagellátásnak. Cegléden a fák őszi feltöltésének részleteiről esett szó, és a szilvafajta-gyűjtemény ígéretes egyedeit is láthattunk.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.