0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

A sertéstartók régi és a mai napig megoldhatatlannak látszó problémája a választott malacok hasmenése. Mint ismert, ebben a korban állnak át a tejről szilárd takarmányra, és ezekben a napokban általában csökken a takarmányfelvételük. Két-három nap után azonban úgynevezett „túlzabálási” időszak következik, a malacok teleeszik magukat, aminek következtében a gyomruk túlterhelődik – kezdte előadását Mézes Miklós.

Ezt tetézi, hogy a túlterhelt gyomrukban még nem megfelelő az emésztés, különösen a fehérjeemésztés hatékonysága.

Ebben a korban ugyanis a malac gyomrának pH-ja még meglehetősen magas, ami nem kedvez a pepszin enzim működésének. (A pepszin körülbelül 2,8–3,2 pH-értéken aktív, afölött már nem.)

Emésztésélettan

A gyomortartalom a választás körüli időszakban elsősorban tejsavat, valamennyi illózsírsavat és elenyésző mennyiségben sósavat tartalmaz – magyarázta Mézes Miklós. Mint hozzátette, még a választást követő egy-két hétben is alacsony a malac gyomrának sósav-tartalma; a viszonylag alacsony, a pepszin megfelelő működéséhez szükséges pH csak a választást követő harmadik, negyedik hétre éri el az optimális szintet (grafikon). Ez az oka annak, hogy a fehérjék csak részben emésztődnek meg a gyomorban, és így, szinte emésztetlenül jutnak tovább a vékony-, majd a vastagbélbe.

A vastagbélben megjelenő, meg nem emésztett vagy csak részlegesen megemésztett táplálóanyag (fehérje) hatására felszaporodnak a patogén baktériumok, a coli-, szalmonella- esetleg clostridium-fajok.

A kevéssé megemésztett fehérje ugyanis kiváló szubsztrát e baktériumok számára. Ezek a baktériumok kétféle problémát okozhatnak, hívta fel a figyelmet az előadó. Egyrészt toxinokat termelnek, másrészt a vastagbélben nem emésztés történik, hanem bakteriális fermentációs folyamat megy végbe. A fehérjéknél maradva ez azt jelenti, hogy bakteriális bontásuk után az aminosavakból biogén aminok keletkeznek. A hisztidin aminosavból képződő hisztamin nevű biogén amin pedig lokálisan, a bélcsatorna falán gyulladásos folyamatot indít be. A vastagbél gyulladásának következtében jelentős mennyiségű víz áramlik ki a bélhámsejtekből a bél lumenébe, és emiatt alakul ki a hasmenés.

A hasmenés azonban nem ok, hanem következmény, több tényező együttes hatásának következménye. „Nem véletlen tehát a választás körüli időszakban alkalmazott antibiotikumok, antibiotikus hatású vegyületek használata” – mondta az előadó, hozzátéve, hogy ezek közül a legismertebb a cink-oxid, aminek azonban megemelt dózisban történő használata (1500–2500 ppm) az Európai Unió országaiban június 22-étől már nem engedélyezett – még állatorvosi receptre sem.

A szakember szerint emiatt komoly problémák várhatók, annak ellenére is, hogy sokan dolgoznak a megoldáson, a bélgyulladás kialakulásának megelőzésén, illetve az annak következtében kialakuló hasmenés előfordulásának csökkentésén.

A hasmenés ugyanis súlyos probléma, mert az állat végül, a nagy mennyiségű vízvesztés miatt, kiszárad, majd elpusztul.

Kocasüldők, kocák

Emésztési probléma a tenyészkoca­süldőknél, a kocáknál is előfordul. Esetükben nem maga az emésztési folyamat problémás, hiszen ebben az életkorban az emésztőenzimek már teljes hatékonysággal működnek, a bevitt táplálóanyagok ha nem is teljes mértékben, de viszonylag jó hatékonysággal megemésztődnek. A gond abból származik, hogy az ellés körüli időszakban bélsárpangás alakul ki, ennek minden következményével együtt.

A bélsárpangásnak több oka is van a szakember szerint. Az egyik a nyersrosthiány, ami az ellés körüli, leginkább az ellés előtti időszakban jelentkezik. Ha nem elegendő a nyersrost-bevitel, lassul a bélperisztaltika, különösen a vastagbél hátulsó szakaszában, a végbélben, és ennek következménye a bélsárpangás.

Az ideális nyersrost-mennyiség ebben az időszakban 8–10, sőt 12 százaléknyi nyersrost-tartalmat jelent.

„A gond az, hogy nagyüzemi körülmények között ezt a nagy mennyiségű rostbevitelt nehéz biztosítani” – szinte megoldhatatlan, mondta Mézes Miklós.

Ellés után is bekövetkezhet bélsárpangás, aminek az az oka, hogy a kocák nem isznak eleget, pedig elléskor jelentős mennyiségű folyadékot veszítenek – bár, ez attól is függ, hogy mennyire zavartalanul zajlik le a folyamat. Az állat számára ugyan nem letális – mint a malacoknál –, de a részleges kiszáradás következtében a béltartalomban is kevesebb lesz a víz mennyisége, ami így beszárad. A vastagbél hátulsó szakaszában, a végbélben pangó, beszáradt bélsárban, mivel nem tud távozni (mint a malacokból a hasmenéssel), és mivel elfogy a táplálóanyag, pusztulni kezdenek a Gram negatív baktériumok. A sejtfaluk megsérül, szétesnek, és endotoxinok szabadulnak fel belőlük. Az endotoxinok egyik legismertebbje a lipopoliszacharid-A, amelyik bekerülve a béltartalomba, még ebből a hátsó bélszakaszból is képes felszívódni. Az ennek következtében kialakuló endotoxémia súlyos toxikózishoz vezet.

„Endotoxémia ellen igazából hatékony terápiás lehetőségünk nem nagyon van” – mondta az előadó, hogy míg egy hasmenést „meg lehetett fogni antibiotikum-kezeléssel, az endotoxémiát nem, csak a tüneteket lehet enyhíteni.

A probléma súlyosságát fokozza, hogy tenyészkocasüldőkről, kocákról, tehát nagy értékű tenyészállatokról van szó, amelyek felnevelése sok időbe és pénzbe került.

Táplálékallergia

Részben genetikailag meghatározott probléma a táplálékallergia. Tapasztalatok szerint míg egyes genotípusoknál súlyos gondot jelent, másoknál nem okoz problémát. Úgy tűnik, hogy a jelenleg tartott szuper szapora genotípusoknál gyakorlatilag nem fordul elő, legalábbis nem jelentkezik súlyos tünetekkel. A táplálék­allergia hátterében a szója konglicinin nevű fehérjéjét feltételezik. A problémát az okozza, hogy míg a klasszikus szójakezelési eljárásokkal (tószterezés) például a tripszininhibitorok eliminálhatók, a konglicinin mennyisége maximum csökkenthető. A takarmánnyal bekerülő konglicinin a bélhámsejtek szintjén hiperimmun-, túlérzékenységi reakciót vált ki. A következménye megint csak a bélgyulladás, majd hasmenés.

A reakció hasonló a humán Crohn-betegséghez, ezért felmerült a sertés mint modellállat használata, de egyelőre a mai napig nincs rá megfelelő gyógyszeres terápia.

A betegség ugyanis részben genetikailag meghatározott, és nem csak a szója, nem csak a konglicinin válthatja ki. Sertéseknél, az új fajtáknál egyre ritkábban fordul elő, ami annak is köszönhető, hogy egyre alacsonyabb konglicinintartalmú szójaváltozatokkal jönnek ki a növénynemesítők, így a probléma erőteljesen visszaszorulóban van.

(Tudósításunkat folytatjuk, abban a mikotoxinok gazdasági veszteséget okozó hatásait ismertetjük Mézes Miklós előadása alapján. A szerk.)

Forrás: Magyar Mezőgazdaság