Back to top

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

Tavaly ősszel, amikor az országjáró programsorozat ötlete felmerült, még senki nem gondolta volna, hogy mennyire aktuális témát választottak. Elég csak arra gondolni, hogy az eseménysorozat első két helyszínén, Karcagon és Hódmezővásárhelyen idén összesen 107, illetve 86 milliméter csapadékot mértek. Ezt nemcsak a növények, hanem a talajok is megérzik.

A két cég által szervezett programon nem a termékeké, hanem a talajé volt a főszerep.

A jó szerkezetű talaj sok vizet képes tárolni
A jó szerkezetű talaj sok vizet képes tárolni
A házigazda Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője, Csepregi Attila köszöntőjében kiemelte, forgatással és forgatás nélkül egyaránt művelnek talajt, de a fenntarthatóság miatt egyre inkább az utóbbira fektetik a hangsúlyt. Ugyanakkor az ekét sem szabad elfelejteni, elsősorban növényvédelmi okból. A talajból fertőző növénypatogén gombák mellett a mezei pocok elleni küzdelemben is fontos szerepe van a szántásnak. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy mindig az adott talaj állapotának megfelelő munkaeszközt kell választani.

Míg régen egy simító alig 800 kilót nyomott, a maiak 8 tonnát, ami alapvetően meghatározza a munkavégzést. Régen a legfontosabb aratás utáni műveletnek a tarlóhántás számított. Felmerül a kérdés, hogy manapság, ilyen szárazságban szükség van-e rá? Hasonló gondolatok foglalkoztatják a lazítással kapcsolatban, mert ha nem jó időben végzik, akkor csak rögöt és port képez.

Általánosságban elmondható, hogy az őszi szántás után lazítóznak, és ha sok a csapadék, akkor a lazítást elhagyják.

„Az egyetemet befejezve mintha elfelejtenék a talajt, a gyakorlatban a technológia kapja a főszerepet” – fogalmazott Dobos Endre, a Miskolci Egyetem docense. Ma már szinte elképzelhetetlen a szakember nélkül bármilyen talajos rendezvény megtartása, és a talajszelvény elemzése közben most is felhívta rá a figyelmet: nem a technológiai elemekkel van baj, hanem az okszerű használatukkal.

A bemutatót Mezőföld és Külső-Somogy határán, dombos vidéken tartották. A mélyedésekben zöldellt a kukorica, a tetején száradt. A különbség nem a víz hiányának, hanem a talaj állapotának tudható be, hívta fel a figyelmet a szakember.

A talajt a nedvességtartalma függvényében lazítsuk
A talajt a nedvességtartalma függvényében lazítsuk

A lösz a magyar talaj kincsesbányája, de erősen erodálódik. A talajszelvény rétegeit elemezve Dobos Endre rámutatott, hogy 60 centiméter mélységig csernozjom talajt kellene látnunk. Az, hogy a szelvényben nem látható átmenet, és hogy a rétegeket éles határvonal választja el, a művelés következménye.

A forgatás hatására indult meg a talajszerkezet degradációja.

Márpedig ha nincs szerkezete, a lehulló csapadék hatására „malter” képződik: Magyarország „mészország”. Mindenhol találunk meszet, amit a csapadék lúgozott ki, és emiatt talajaink teteje elsavanyodik.

Hazánkban nem lett kevesebb a csapadék a klímaváltozás hatására, csak az eloszlása és az intenzitása változott. Hol belvízre, hol a kiszáradásra panaszkodnak a gazdák. Amikor sok a csapadék, akkor szivattyúzzák a vizet, a talaj alól véve el, néhány héttel később pedig aszály miatt aggódnak.

A docens szerint nem igazán van szükségünk nagy műtárgyakra. Az volna a legfontosabb, hogy a vizet a földben tudjuk tárolni. Erre csak a jó szerkezetű talaj képes. A szerkezet nélküli talaj szélsőséges vízgazdálkodásúvá válik. „Ne gondoljuk, hogy a tönkrement talajt magára hagyva majd megjavul” – jegyezte meg a szakember.

Mint mondta, sokan akkor hántják a tarlót, amikor idejük jut rá, pedig egyáltalán nem volna kötelező tarlót hántani, sem talajt forgatni.

Mindig a terület felső 30 centiméterét vizsgáljuk, mert a gyökérzet 95 százalékát ott találjuk. Márpedig ez a réteg a vegetációs időszakban kiszárad. A növény a gyökérzete maradék 5 százalékára támaszkodhat, ami 1–2 méter mélységből pumpálja fel a vizet, a tápanyagot, erején felül teljesítve. Azonkívül a gazdák többsége ugyanúgy gazdálkodik a 40 és a 10 aranykoronás földeken.

A gyakorlati gépbemutatót Szász Zoltán, a Horsch magyarországi termékmenedzsere és Kovács Gergő Péter, a MATE docense a talaj szemszögéből vezette le. A bemutatott HORSCH Joker 5 RT rövidtárcsa, a HORSCH Cultro 5 TC (front) száraprító henger, a HORSCH Tiger 4 MT szántóföldi kultivátor, a HORSCH Cruiser 5 XL sekélykultivátor, a HORSCH Focus gabonavető gép, a FRAMEST Fralaz 3 méteres középmélylazító és a HORSCH Terrano 4.4 GX nehéz szántóföldi kultivátor a legkifinomultabb igényeket is kielégítik, ennek ellenére csak alapos megfontolás alapján, a környezeti hatások tükrében kell bevezetni az alkalmazásukat.

A mozgógépes bemutatón is elhangzott, hogy a talajnedvesség függvényében, de leghamarabb augusztus vége felé érdemes megkezdeni a lazítást. Akkor már kisebb a párolgás, és lehet számítani csapadékra, amit le kell vezetni a mélyebb talajrétegekbe. Ha nem lazítunk, akkor a felszínen kialakuló záró réteg miatt nem tudjuk megőrizni a vizet. A szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy a lazítózás után ne feledkezzünk meg a hengerezésről, azaz a térfogatnövelés után vissza kell nyomni a talajt. Felvetődött a kérdés, hogy mikor kell hántani a tarlót? Érdemes azonnal a kombájn után, de minél sekélyebben, hangzott a válasz. A mai gépkapcsolások nehezebbek, mint régen, jobban tömörítik a földet. Ma már fel kell készíteni rá a talajainkat, hogy a nagy intenzitással érkező csapadékot be tudják fogadni, márpedig ahhoz talajszerkezetet kell építeni.

A HORSCH új, vontatott Cruiser 5 XL sekélykultivátorának új fejlesztésű rugóskapái, ha megakadnak, nem hátrafelé mozdulnak ki, mint a spirálrugós megoldásnál, hanem rögtön fölfelé. Így rövidebb a rugóút, a kapa pedig merevebb, vagyis nemcsak hasít, hanem folyamatosan vibrál, ütögeti a földet, amivel aprómorzsás talajt készít. A szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy minél hosszabb a gép, annál egyenletesebb munkát végez. Tarlóhántásra, tarlóápolásra és magágykészítésre egyaránt alkalmas. Mivel a korszerű kombájnok végén található szecskázók már 5 centiméteres darabokra vágják a szalmát, a kultivátor könnyedén be tudja dolgozni a talajba.

HORSCH Tiger 4 MT nagy átmérőjű tárcsalevelei nagyobb mennyiségű szármaradvány esetén tesznek jó szolgálatot. Könnyedén összezúzzák és bekeverik őket a talajba, a gép nem tömődik el. A megfelelő minőségű munkavégzéshez óránként legalább 12 kilométeres munkasebességre van szükség.

A szakemberek a vonóerőigényre is felhívták a figyelmet. Azt mondták, ne spóroljunk a lóerőkkel, hiszen a gyengébb traktorok csak erőlködnek a munkagép előtt, és a fogyasztásuk megugrásán kívül a munkájuk minőségét is kifogásolni lehet.

A dupla tartályos HORSCH Focus 6,50 ST-vel kétféle műtrágyát is ki lehet juttatni
A dupla tartályos HORSCH Focus 6,50 ST-vel kétféle műtrágyát is ki lehet juttatni

„A problémák egyik oka a helytelen talajművelés, a másik a szervesanyag-hiány. Itt legalább 5 százaléknyi humuszt kellene találnunk, de helyette alig 1–2 százalék van. A szalmát erőműveknek eladni megbocsáthatatlan bűn” – szögezte le a szakember. Szerinte az egyik napról a másikra bevezetett no till, azaz szántás nélküli talajművelés nem hoz azonnali megoldást. Nincsenek csodamegoldások, csak apró lépésekben lehet haladni. Külön figyelmet kell szentelni a növénynek, a szervesanyag-gazdálkodásnak, a talajművelésnek. Nem könnyű az átállás, mert minden lépést az előzőek függvényében kell megtenni.

Talajtanosként mégis azt javasolja: nyugodtan adják el a gazdák az ekét, inkább lazítsanak helyette.

„A szármaradványok nélkülözhetetlen erőforrások, a bennük rejlő értékeket nem szabad hagynunk elveszni” – figyelmeztetett Varga Sándor. A Phylazonit szakmai vezetője előadásában kiemelte, hogy szemléletváltásra, az évtizedek óta berögzült gyakorlat felülvizsgálatára van szükség. A melléktermékek aránya a búzánál 1,2–1,5, a kukoricánál hasonló, a napraforgó esetében 2,2–3, míg a repcénél 1,6–2,5 a főtermékhez képest. Napjainkban egyre fontosabb a növényi maradványok visszajuttatása a talajba és a lebontásuk. A talaj fizikai állapotára a nedvességtartalom növelésével, a térfogatsűrűség csökkentésével és az aggregátum stabilizálásával hatnak. Tudjuk, hogy ahol stabil az aggregátum, ott a talaj jobban ellenáll a víz- és a széleróziónak. A legtöbb tápanyagot a humusz képes elraktározni, ugyanakkor a talajban visszamaradó szerves anyagok növelik a hasznos baktériumok és a sugárgombák számát.

A szakember kis matematikai számítással is meglepte hallgatóságát.

Mint elmondta, a 6 tonnás szemtermésű búza hektáronként 6,5 tonna szalmát hagy maga után, amiben 39 kilogramm nitrogén – a mostani átlagárral számolva 36 ezer forint –, 11 kilogramm foszfor – 10 ezer forint – és 77 kilogramm kálium – 43 ezer forint – van. Tíztonnás kukorica átlagtermés esetében 60 kilogramm nitrogén, 21 kilogramm foszfor és 136 kilogramm kálium marad a tarlón. Ugyanezt ki lehet számolni repcére és napraforgóra. Eszerint az olcsón, égetőbe eladott szalma valóban megéri? – tette fel az akadémikus kérdést.

A szakember elmondta, hogy készítménnyel kezelve egy év alatt lebomlik a szármaradványok 75–80 százaléka, és annak 60 százaléka nyáron, a maradék télen. Arra is felhívta a figyelmet, a tápanyagok feltáródása a növényi maradványokból a bomlás intenzitásánál jelentősebb.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Okos fóliablokk Akasztón

A Grino Kft. akasztói telephelyén mutatta be a Britamark Kft., az angol Haygrove Ltd. termékeinek kizárólagos hazai forgalmazója a teljesen automatizált EZ Vent fóliarendszer kivitelezésének részleteit és működését. A kéthektáros fóliarendszerben környezetbarát ültetőközegben termesztik a paprikát, a berendezést korszerű vezérlés irányítja.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Nincs más választásunk: öntözni!

Vagy öntözünk, vagy ellehetetlenül a gazdálkodásunk. Ha valakinek eddig kétségei lettek volna ez ügyben, akkor ebben az évben egyértelmű választ kapott rájuk. Az aszállyal megsanyargatott búza után abban bíztunk, hogy majd a kapások valahogy kiegyenesítik az idei évet, de sajnos nem ez történt, tovább romlott a helyzetünk. Még több helyen megégett a kukorica, olyannyira, hogy meg se nőtt, vagy ha címert hányt is, csövet már nem hozott.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

Cirok szakmai nap a Gabonakutatónál

A Gabonakutató dél-alföldi nemesítőállomásán szakmai napot tartottak szeptember elején. Az intézet nemesítői és területi képviselői által tartott kiszombori bemutató témáját az aszályos idei időjárás határozta meg, de a víz hiánya mellett a magas hőmérséklet is komoly kihívást jelentett a növények számára. Az alföldi körülmények közepette jó volt látni a szárazságtűrő cirokféléket és napraforgókat, sőt még zöld szóját is lehetett látni.