Back to top

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

Tavaly ősszel, amikor az országjáró programsorozat ötlete felmerült, még senki nem gondolta volna, hogy mennyire aktuális témát választottak. Elég csak arra gondolni, hogy az eseménysorozat első két helyszínén, Karcagon és Hódmezővásárhelyen idén összesen 107, illetve 86 milliméter csapadékot mértek. Ezt nemcsak a növények, hanem a talajok is megérzik.

A két cég által szervezett programon nem a termékeké, hanem a talajé volt a főszerep.

A jó szerkezetű talaj sok vizet képes tárolni
A jó szerkezetű talaj sok vizet képes tárolni
A házigazda Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője, Csepregi Attila köszöntőjében kiemelte, forgatással és forgatás nélkül egyaránt művelnek talajt, de a fenntarthatóság miatt egyre inkább az utóbbira fektetik a hangsúlyt. Ugyanakkor az ekét sem szabad elfelejteni, elsősorban növényvédelmi okból. A talajból fertőző növénypatogén gombák mellett a mezei pocok elleni küzdelemben is fontos szerepe van a szántásnak. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy mindig az adott talaj állapotának megfelelő munkaeszközt kell választani.

Míg régen egy simító alig 800 kilót nyomott, a maiak 8 tonnát, ami alapvetően meghatározza a munkavégzést. Régen a legfontosabb aratás utáni műveletnek a tarlóhántás számított. Felmerül a kérdés, hogy manapság, ilyen szárazságban szükség van-e rá? Hasonló gondolatok foglalkoztatják a lazítással kapcsolatban, mert ha nem jó időben végzik, akkor csak rögöt és port képez.

Általánosságban elmondható, hogy az őszi szántás után lazítóznak, és ha sok a csapadék, akkor a lazítást elhagyják.

„Az egyetemet befejezve mintha elfelejtenék a talajt, a gyakorlatban a technológia kapja a főszerepet” – fogalmazott Dobos Endre, a Miskolci Egyetem docense. Ma már szinte elképzelhetetlen a szakember nélkül bármilyen talajos rendezvény megtartása, és a talajszelvény elemzése közben most is felhívta rá a figyelmet: nem a technológiai elemekkel van baj, hanem az okszerű használatukkal.

A bemutatót Mezőföld és Külső-Somogy határán, dombos vidéken tartották. A mélyedésekben zöldellt a kukorica, a tetején száradt. A különbség nem a víz hiányának, hanem a talaj állapotának tudható be, hívta fel a figyelmet a szakember.

A talajt a nedvességtartalma függvényében lazítsuk
A talajt a nedvességtartalma függvényében lazítsuk

A lösz a magyar talaj kincsesbányája, de erősen erodálódik. A talajszelvény rétegeit elemezve Dobos Endre rámutatott, hogy 60 centiméter mélységig csernozjom talajt kellene látnunk. Az, hogy a szelvényben nem látható átmenet, és hogy a rétegeket éles határvonal választja el, a művelés következménye.

A forgatás hatására indult meg a talajszerkezet degradációja.

Márpedig ha nincs szerkezete, a lehulló csapadék hatására „malter” képződik: Magyarország „mészország”. Mindenhol találunk meszet, amit a csapadék lúgozott ki, és emiatt talajaink teteje elsavanyodik.

Hazánkban nem lett kevesebb a csapadék a klímaváltozás hatására, csak az eloszlása és az intenzitása változott. Hol belvízre, hol a kiszáradásra panaszkodnak a gazdák. Amikor sok a csapadék, akkor szivattyúzzák a vizet, a talaj alól véve el, néhány héttel később pedig aszály miatt aggódnak.

A docens szerint nem igazán van szükségünk nagy műtárgyakra. Az volna a legfontosabb, hogy a vizet a földben tudjuk tárolni. Erre csak a jó szerkezetű talaj képes. A szerkezet nélküli talaj szélsőséges vízgazdálkodásúvá válik. „Ne gondoljuk, hogy a tönkrement talajt magára hagyva majd megjavul” – jegyezte meg a szakember.

Mint mondta, sokan akkor hántják a tarlót, amikor idejük jut rá, pedig egyáltalán nem volna kötelező tarlót hántani, sem talajt forgatni.

Mindig a terület felső 30 centiméterét vizsgáljuk, mert a gyökérzet 95 százalékát ott találjuk. Márpedig ez a réteg a vegetációs időszakban kiszárad. A növény a gyökérzete maradék 5 százalékára támaszkodhat, ami 1–2 méter mélységből pumpálja fel a vizet, a tápanyagot, erején felül teljesítve. Azonkívül a gazdák többsége ugyanúgy gazdálkodik a 40 és a 10 aranykoronás földeken.

A gyakorlati gépbemutatót Szász Zoltán, a Horsch magyarországi termékmenedzsere és Kovács Gergő Péter, a MATE docense a talaj szemszögéből vezette le. A bemutatott HORSCH Joker 5 RT rövidtárcsa, a HORSCH Cultro 5 TC (front) száraprító henger, a HORSCH Tiger 4 MT szántóföldi kultivátor, a HORSCH Cruiser 5 XL sekélykultivátor, a HORSCH Focus gabonavető gép, a FRAMEST Fralaz 3 méteres középmélylazító és a HORSCH Terrano 4.4 GX nehéz szántóföldi kultivátor a legkifinomultabb igényeket is kielégítik, ennek ellenére csak alapos megfontolás alapján, a környezeti hatások tükrében kell bevezetni az alkalmazásukat.

A mozgógépes bemutatón is elhangzott, hogy a talajnedvesség függvényében, de leghamarabb augusztus vége felé érdemes megkezdeni a lazítást. Akkor már kisebb a párolgás, és lehet számítani csapadékra, amit le kell vezetni a mélyebb talajrétegekbe. Ha nem lazítunk, akkor a felszínen kialakuló záró réteg miatt nem tudjuk megőrizni a vizet. A szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy a lazítózás után ne feledkezzünk meg a hengerezésről, azaz a térfogatnövelés után vissza kell nyomni a talajt. Felvetődött a kérdés, hogy mikor kell hántani a tarlót? Érdemes azonnal a kombájn után, de minél sekélyebben, hangzott a válasz. A mai gépkapcsolások nehezebbek, mint régen, jobban tömörítik a földet. Ma már fel kell készíteni rá a talajainkat, hogy a nagy intenzitással érkező csapadékot be tudják fogadni, márpedig ahhoz talajszerkezetet kell építeni.

A HORSCH új, vontatott Cruiser 5 XL sekélykultivátorának új fejlesztésű rugóskapái, ha megakadnak, nem hátrafelé mozdulnak ki, mint a spirálrugós megoldásnál, hanem rögtön fölfelé. Így rövidebb a rugóút, a kapa pedig merevebb, vagyis nemcsak hasít, hanem folyamatosan vibrál, ütögeti a földet, amivel aprómorzsás talajt készít. A szakemberek felhívták rá a figyelmet, hogy minél hosszabb a gép, annál egyenletesebb munkát végez. Tarlóhántásra, tarlóápolásra és magágykészítésre egyaránt alkalmas. Mivel a korszerű kombájnok végén található szecskázók már 5 centiméteres darabokra vágják a szalmát, a kultivátor könnyedén be tudja dolgozni a talajba.

HORSCH Tiger 4 MT nagy átmérőjű tárcsalevelei nagyobb mennyiségű szármaradvány esetén tesznek jó szolgálatot. Könnyedén összezúzzák és bekeverik őket a talajba, a gép nem tömődik el. A megfelelő minőségű munkavégzéshez óránként legalább 12 kilométeres munkasebességre van szükség.

A szakemberek a vonóerőigényre is felhívták a figyelmet. Azt mondták, ne spóroljunk a lóerőkkel, hiszen a gyengébb traktorok csak erőlködnek a munkagép előtt, és a fogyasztásuk megugrásán kívül a munkájuk minőségét is kifogásolni lehet.

A dupla tartályos HORSCH Focus 6,50 ST-vel kétféle műtrágyát is ki lehet juttatni
A dupla tartályos HORSCH Focus 6,50 ST-vel kétféle műtrágyát is ki lehet juttatni

„A problémák egyik oka a helytelen talajművelés, a másik a szervesanyag-hiány. Itt legalább 5 százaléknyi humuszt kellene találnunk, de helyette alig 1–2 százalék van. A szalmát erőműveknek eladni megbocsáthatatlan bűn” – szögezte le a szakember. Szerinte az egyik napról a másikra bevezetett no till, azaz szántás nélküli talajművelés nem hoz azonnali megoldást. Nincsenek csodamegoldások, csak apró lépésekben lehet haladni. Külön figyelmet kell szentelni a növénynek, a szervesanyag-gazdálkodásnak, a talajművelésnek. Nem könnyű az átállás, mert minden lépést az előzőek függvényében kell megtenni.

Talajtanosként mégis azt javasolja: nyugodtan adják el a gazdák az ekét, inkább lazítsanak helyette.

„A szármaradványok nélkülözhetetlen erőforrások, a bennük rejlő értékeket nem szabad hagynunk elveszni” – figyelmeztetett Varga Sándor. A Phylazonit szakmai vezetője előadásában kiemelte, hogy szemléletváltásra, az évtizedek óta berögzült gyakorlat felülvizsgálatára van szükség. A melléktermékek aránya a búzánál 1,2–1,5, a kukoricánál hasonló, a napraforgó esetében 2,2–3, míg a repcénél 1,6–2,5 a főtermékhez képest. Napjainkban egyre fontosabb a növényi maradványok visszajuttatása a talajba és a lebontásuk. A talaj fizikai állapotára a nedvességtartalom növelésével, a térfogatsűrűség csökkentésével és az aggregátum stabilizálásával hatnak. Tudjuk, hogy ahol stabil az aggregátum, ott a talaj jobban ellenáll a víz- és a széleróziónak. A legtöbb tápanyagot a humusz képes elraktározni, ugyanakkor a talajban visszamaradó szerves anyagok növelik a hasznos baktériumok és a sugárgombák számát.

A szakember kis matematikai számítással is meglepte hallgatóságát.

Mint elmondta, a 6 tonnás szemtermésű búza hektáronként 6,5 tonna szalmát hagy maga után, amiben 39 kilogramm nitrogén – a mostani átlagárral számolva 36 ezer forint –, 11 kilogramm foszfor – 10 ezer forint – és 77 kilogramm kálium – 43 ezer forint – van. Tíztonnás kukorica átlagtermés esetében 60 kilogramm nitrogén, 21 kilogramm foszfor és 136 kilogramm kálium marad a tarlón. Ugyanezt ki lehet számolni repcére és napraforgóra. Eszerint az olcsón, égetőbe eladott szalma valóban megéri? – tette fel az akadémikus kérdést.

A szakember elmondta, hogy készítménnyel kezelve egy év alatt lebomlik a szármaradványok 75–80 százaléka, és annak 60 százaléka nyáron, a maradék télen. Arra is felhívta a figyelmet, a tápanyagok feltáródása a növényi maradványokból a bomlás intenzitásánál jelentősebb.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A jó talaj aranyat ér - van, akinek egy unciányit

Nem véletlenül választotta a címben szereplő gondolatot mottójául az Agro.bio Hungary Kft. évzáró-évnyitó rendezvényén. A talaj ügyét szívén viselő cég elsősorban szerette volna felhívni a figyelmet legfontosabb termelő eszközünkre, másrészt az Aranykorona akció keretében fődíjként egy uncia befektetési arannyal térhetett haza a szerencsés gazdálkodó.

Az ügyfelekért és a dolgozókért

Több, mint 10 évvel ezelőtt döntötték el, 2012-ben pedig bele is vágott nagyszabású telephely-fejlesztési programjába az AXIÁL Kft. Azóta 10 új telephelyet adtak át és ötöt újítottak fel. A legújabbat a napokban avatták Felsőzsolcán.

A biológiai iparág egyik legnagyobb független vállalatát vásárolta meg a Corteva

A Corteva, Inc. (NYSE: CTVA) és a Stoller Group, Inc. ("Stoller") ma bejelentette, hogy a Corteva végleges megállapodást írt alá a houstoni székhelyű Stoller, az iparág egyik legnagyobb független biológiai vállalatának felvásárlásáról. A több mint 60 országban folytatott tevékenységével és értékesítésével, valamint 2022-re több mint 400 millió dollárra prognosztizált bevételével a Stoller hozzájárul a Corteva növekedési és nyereségességi (EBITDA) mutatóihoz.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.

A hideg még várat magára

Bár ma a naptár szerint elkezdődött a tél, az időjárás egyelőre őszi jelleget mutat, és komolyabb lehűlés a következő egy hét során sem valószínű, sőt a jövő hét első felében az éjszakai fagyok is megszűnnek.

Változások a drónpilótaképzések feltételrendszerében és az eljárásrendjében

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.