Back to top

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Jelenleg még folyik az aratás, de néhol már végeztek vele. Az ország nagyobb részén súlyos aszály van. A keleti és a déli megyékben a szokásos csapadék fele sem hullott, de még a jobb helyzetben lévő nyugati megyékben sem érte el az idei csapadék mennyisége a szokásosat. Mindez a betakarítási eredményeken is meglátszik.

Fotó: MTI/Sóki Tamás
Hazánk déli és középső területe egyébként is jellemzően száraz, de az idei aszály annál is súlyosabb, mint amit természeti-környezeti adottságaink indokolnak.

Általában az aszály a nyári betakarítású gabonáknál – elsősorban a búzánál – vagy az őszi betakarítású növényeknél – a napraforgónál és a kukoricánál – jelenik meg és okoz kisebb-nagyobb terméskiesést.

Idén viszont, annak ellenére, hogy a kukorica még hosszú ideig áll a táblákon, már most úgy tűnik, hogy még nagyobb károk esnek benne, mint a kalászosokban.

A szokásosnak mondható 8 millió tonnás szemtermésnek akár a fele is elveszhet. Már látszik, hogy a tömegtakarmányokból – siló, széna, lucerna – hiány lesz, és ami terem, annak a minősége is kérdéses. Mindez további áremelkedést vetít előre, jelentette ki Csősz Tibor.

Máhr András megerősítette, hogy a mostani aszály következményei a szokásosnál is súlyosabbak, és a gyengébb minőségű tömegtakarmányok beltartalmi értéke is elmarad az optimálistól, ami például a tejtermelésben okozhat minőségi és mennyiségi problémákat. Különösen súlyos most az aszályhelyzet, mivel ez együtt járt egy mezőgazdasági költség- és felvásárlási árrobbanással.

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a gazdák, gazdálkodók, mert olyan időszakban sújtja őket a természet is, amikor a növénytermesztés költségeinek drasztikus növekedését kell elszenvedniük.

A növénytermesztés költségei 2021 negyedik negyedévében elszabadultak. Mindenki előtt ismert, hogy a gázár 5–6-szorosára nőtt, ami együtt járt a mű­trágyaárak 3–5-szörös növekedésével. A növénytermesztésben meghatározó gáz­olaj ára több mint kétszeresére drágult. Ma az agrártermelők több mint 800 forintért kapják a gázolaj literjét. Sorolhatnánk tovább, megkétszereződtek az alkatrész, és az erő- és munkagépek ára, elsősorban az elszabadult euró árfolyam miatt. Tény, nőttek a növények felvásárlási árai 40–60 százalékkal, viszont jól látható, hogy ez az emelkedés nem éri el az inputárak növekedési ütemét. Sem a fogyasztó, sem a gazda nem örül ennek.

Az aszály miatt a termés 30–50 százaléka elveszett, ezért az aszállyal sújtott növénytermesztők ez évben komoly veszteséget lesznek kénytelenek elviselni.

A helyzet azonban ennél is kedvezőtlenebb, hiszen az energia-, a takarmányárak emelkedése miatt a meghatározó állattenyésztési ágazatok – sertés, baromfi, szarvasmarha – eleve jövedelemvesztéssel kellett, hogy szembesüljenek, amit az aszály miatti kínálatipozíció-változás tovább ront. Mindennek sajnos elkerülhetetlen további élelmiszer-áremelkedés lesz a következménye, állítja a főtitkárhelyettes.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Máhr András szerint ebben a helyzetben elengedhetetlen az aszálykárok kompenzációja. De itt sincsenek jó kilátások. A több mint egy évtizede működő agrárkárenyhítési alapban rendelkezésre álló források – annak ellenére, hogy idén 50 százalékkal emelték a gazdák befizetési kötelezettségét – csak a töredékét fedezik a várható kárigénynek. A kárenyhítési alap szabálya szerint a magyar állam legalább annyival egészíti ki az alapot, amennyi a gazdák befizetése. Ebből következően, ennél is nagyobb mértékben segíthet a gazdákon a költségvetés – ha a szándék megvan.

A MOSZ kéri, hogy a kialakult rendkívül súlyos helyzetre való tekintettel a kormány rendelkezzen az alap feltöltéséről. Ez a korábbiakban elmondottakon kívül azért is megalapozott kérés, mert az elmúlt években – amikor az alap forrásokat gyűjthetett volna például az idén kialakult helyzetre – az eredeti céloktól eltérően több mint 7 milliárd forintot fizetett ki a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Kamarának a jégkármérséklő rendszer működtetésére.

A MOSZ többször tette fel azt a kérdést, hogy e rendszer költségeit miért a gazdák fizetik. Ugyanis, ha ez a rendszer jól működik, akkor megakadályozza a jégverést, s a jégesőből származó kár kisebb része az, ami a gazdálkodóknál következik be. A károk zöme ingó és ingatlan értéktárgyak kapcsán (gépkocsi, épületek stb.) jelennek meg. Így megállapítható, hogy a legnagyobb támogatást a rendszerbe be nem fizető biztosító intézetek kapják. A MOSZ már többször kezdeményezte, hogy a kárenyhítési rendszer ne a biztosítókat, hanem a gazdákat támogassa. Előzőekre tekintettel a MOSZ arra kéri az Agrárkamarát, hogy mondjon le a kárenyhítési alapból neki járó idei 1,5 milliárd forintról, ezzel is hozzájárulva tagjai, a gazdák megsegítéséhez, mondta végül a főtitkárhelyettes.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

Következő szint – PUMA 260 CVXDrive és AFS Connect

Új modellt mutatott be az AGRI CS Magyarország Kft. az AGROmashEXPO-n. Az eddig legerősebb PUMA, a 260 CVXDrive a CASE IH modelljei között szerepel. A gép bemutatása mellett ismertették az AFS Connect rendszert is, ami egy új fejezetet jelent a precíziós alapú rendszerekben.

GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt.

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium - közölte a társaság az MTI-vel.

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.