Back to top

Esőcsigák díszítik az idei aratókoszorút

Ha a korábbiakhoz képest kisebb létszámmal is, de minden évben megtartottuk a búzaszentelés és a búzaösszeöntés ünnepét – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke Budapesten, a hagyományos aratókoszorú-átadáson a Szent István-bazilikában. Az adományokat pedig, a legerősebben tomboló járvány időszakában is eljuttatták a rászorulóknak.

A magyar gazdák összefogását jelképező aratókoszorút Jakab István és Szólláth Tibor adták át Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspöknek, a Szent István-bazilika plébánosának
A magyar gazdák összefogását jelképező aratókoszorút Jakab István és Szólláth Tibor adták át Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspöknek, a Szent István-bazilika plébánosának
A Magyarok Kenyere Program augusztus 20-át, az új kenyér ünnepét megelőző egyik fontos állomása az aratókoszorú-átadás. „A koszorú a magyar gazdák összefogását jelképezi” – mondta Jakab István, aki Szólláth Tiborral, Hajdúnánás polgármesterével, a NAK országos alelnökével, Hajdú-Bihar megyei elnökével közösen adta át azt Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspöknek, a Szent István-bazilika plébánosának.

„A koszorú azt jelképezi, hogy állhatatosak vagyunk, van bennünk kitartás és erő, és hogy nem adjuk fel”

– mondta Jakab István, hozzátéve, hogy az összefogást is szimbolizálja. Megmutatja a magyar gazdák elkötelezettségét és azt, hogy mindig, minden körülmények között biztosítják a betevőt a magyar emberek számára, melyért, ahogy fogalmazott, a magyar gazdatársadalmat kiemelt tisztelet és köszönet illeti meg.

A földet művelő ember mindenkinél jobban érzi, hogy szükség van a gondviselő Isten áldására
A földet művelő ember mindenkinél jobban érzi, hogy szükség van a gondviselő Isten áldására
Felidézte, hogy a búzaszentelő időszakában még arra számítottak, hogy az aszályos tél után megérkezik a májusi nevelő eső. Nem így lett. A téli aszály után jött a tavaszi, majd a nyári, „és úgy néz ki, hogy őszi aszály elé nézünk” – mondta, hozzátéve, hogy a nehéz idők ellenére a Magyarok Kenyere program folytatódik. Különösen nagyra értékelte a kárpátaljai gazdák áldozatos munkáját és felajánlásait. A napokban, Nagydobronyban tartott búzaösszeöntés ünnepére ugyanis minden eddiginél többen hozták el adományaikat, és az eddigi legnagyobb mennyiségnél, ami 104 tonna volt, 10 tonnával több búzát adtak össze.

„Volt aki lovaskocsival, mások a kerékpárjuk nyergén hozták a kis zsákokat, de hozták és ott voltak, és velünk együtt imádkoztak, énekelték a magyar himnuszt”

– mondta az elnök, aki szerint ez is jelzi a kárpátaljai közösség élni akarását, életerejét, és azt, hogy nem adják föl, gondoskodnak az otthon maradt idősekről és árvákról.

Jakab István az augusztus 15-ei rendezvényen az összegyűlt búza idei mennyiségét még nem tudta megmondani, hiszen augusztus 20-ig várják a felajánlásokat, de az utóbbi évek tapasztalatai alapján már biztosnak látszik, hogy az előző években összegyűlt mennyiségre számíthatnak az idén is, és amiből már egyenlő arányban részesednek a határon túli és az anyaországi gazdálkodók.

Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere elmondta, hogy a 21. századi kihívásokra válaszolt a város a Helyi Sajátosságok Szalmafonó programmal, amelynek keretében az aratókoszorú is elkészült, és nagy megtiszteltetés számukra, hogy ismét személyesen hozhatták el és adták át a magyar gazdák és a betakarítás jelképét.

A koszorút esőcsigák díszítik
A koszorút esőcsigák díszítik

Kiemelte: a koszorú legfontosabb eleme, hogy esőcsigák díszítik, a 4 csiga a 4 égtáj és egyben az esőáldás jelképe, amire különösen nagy szüksége volna most a gazdáknak.

Mohos Gábor plébános a koszorú átvétele és megáldása után azt hangsúlyozta, hogy a gazdák munkája létszükség az emberek számára, a földet művelő ember pedig még jobban érzi, hogy szükség van a gondviselő Isten áldására. A koszorú átvételét követően maga is Isten áldását kérte a koszorúra, általa a magyar gazdákra és földjeikre, és kérte, hogy a csapadék formájában is megtapasztalhassuk az Úr atyai gondoskodását.

A koszorú közel egy hónapig készült, több ezer búzaszálból
A koszorú közel egy hónapig készült, több ezer búzaszálból
Az aratókoszorút, mely a hajdúnánási szalmafonó asszonyok keze munkáját dicséri, három hajdúnánási asszony: Bata Sándorné, népi tárgyalkotó iparművész, Nagy Sándorné népi tárgyalkotó iparművész, az aratókoszorú tervezője és Pongor Gábor Lászlóné, valamint a Helyi Sajátosságok Szalmafonó Csoport tagjai közel egy hónapig készítették több ezer búzaszálból.

A koszorú jellegzetessége az esőcsiga motívum, amely a következő évi esőt jelképezi, valamint a körkörösen egyre tágabban ismétlődő körök, ami a nemzetegységre, az egyre távolabbi határon túli régiókban élő magyarságra utal.

A fonatok és díszítő elemek közül készítettek kunkorgókat, esőcsigákat, csengőket több méretben, valamint rece és kettes fonatok is kerültek az idei év Aratókoszorújára. A koszorú tetemes méretei – körülbelül 1,60 cm magas, a legszélesebb pontján 90 cm széles – ellenére is könnyű műalkotás, mindössze másfél kiló.

Az aratókoszorú hajdúnánási szalmafonó asszonyok keze munkáját dícséri
Az aratókoszorú hajdúnánási szalmafonó asszonyok keze munkáját dícséri
Az aratókoszorú több hétig megtekinthető a Bazilikában, és az augusztus 20-ai ünnepi körmenetben is látható lesz.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Őszi munkák a zöldségeskertben: van ami most vethető!

Ősszel a konyhakertben már a következő évre is készülünk. Ennek az időszaknak legjelentősebb munkái a veteményesben a betakarítás, a termények szakszerű tárolása, és a tavaszi előkészületek.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Hogyan épített fel az új brit király egy kiváló bioélelmiszer-márkát

III. Károly, az Egyesült Királyság királya évekig készült arra, hogy az uralkodó szerepébe lépjen II. Erzsébet királynő történelemformáló uralkodása után. Közben egy másik "állást" is betöltött: egy jövedelmező vállalkozás tulajdonosa volt.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

Háromszázezer tonna ételt pazarlunk el évente

Magyarországon a teljes élelmiszerhulladék mennyisége a becslések szerint 1,8 millió tonna évente – tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely a háztartási élelmiszerhulladékok vonatkozásában végez felméréseket.