A Magyarok Kenyere Program augusztus 20-át, az új kenyér ünnepét megelőző egyik fontos állomása az aratókoszorú-átadás. „A koszorú a magyar gazdák összefogását jelképezi” – mondta Jakab István, aki Szólláth Tiborral, Hajdúnánás polgármesterével, a NAK országos alelnökével, Hajdú-Bihar megyei elnökével közösen adta át azt Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspöknek, a Szent István-bazilika plébánosának.
– mondta Jakab István, hozzátéve, hogy az összefogást is szimbolizálja. Megmutatja a magyar gazdák elkötelezettségét és azt, hogy mindig, minden körülmények között biztosítják a betevőt a magyar emberek számára, melyért, ahogy fogalmazott, a magyar gazdatársadalmat kiemelt tisztelet és köszönet illeti meg.
Felidézte, hogy a búzaszentelő időszakában még arra számítottak, hogy az aszályos tél után megérkezik a májusi nevelő eső. Nem így lett. A téli aszály után jött a tavaszi, majd a nyári, „és úgy néz ki, hogy őszi aszály elé nézünk” – mondta, hozzátéve, hogy a nehéz idők ellenére a Magyarok Kenyere program folytatódik. Különösen nagyra értékelte a kárpátaljai gazdák áldozatos munkáját és felajánlásait. A napokban, Nagydobronyban tartott búzaösszeöntés ünnepére ugyanis minden eddiginél többen hozták el adományaikat, és az eddigi legnagyobb mennyiségnél, ami 104 tonna volt, 10 tonnával több búzát adtak össze.
– mondta az elnök, aki szerint ez is jelzi a kárpátaljai közösség élni akarását, életerejét, és azt, hogy nem adják föl, gondoskodnak az otthon maradt idősekről és árvákról.
Jakab István az augusztus 15-ei rendezvényen az összegyűlt búza idei mennyiségét még nem tudta megmondani, hiszen augusztus 20-ig várják a felajánlásokat, de az utóbbi évek tapasztalatai alapján már biztosnak látszik, hogy az előző években összegyűlt mennyiségre számíthatnak az idén is, és amiből már egyenlő arányban részesednek a határon túli és az anyaországi gazdálkodók.
Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere elmondta, hogy a 21. századi kihívásokra válaszolt a város a Helyi Sajátosságok Szalmafonó programmal, amelynek keretében az aratókoszorú is elkészült, és nagy megtiszteltetés számukra, hogy ismét személyesen hozhatták el és adták át a magyar gazdák és a betakarítás jelképét.
Mohos Gábor plébános a koszorú átvétele és megáldása után azt hangsúlyozta, hogy a gazdák munkája létszükség az emberek számára, a földet művelő ember pedig még jobban érzi, hogy szükség van a gondviselő Isten áldására. A koszorú átvételét követően maga is Isten áldását kérte a koszorúra, általa a magyar gazdákra és földjeikre, és kérte, hogy a csapadék formájában is megtapasztalhassuk az Úr atyai gondoskodását.
Az aratókoszorút, mely a hajdúnánási szalmafonó asszonyok keze munkáját dicséri, három hajdúnánási asszony: Bata Sándorné, népi tárgyalkotó iparművész, Nagy Sándorné népi tárgyalkotó iparművész, az aratókoszorú tervezője és Pongor Gábor Lászlóné, valamint a Helyi Sajátosságok Szalmafonó Csoport tagjai közel egy hónapig készítették több ezer búzaszálból. A koszorú jellegzetessége az esőcsiga motívum, amely a következő évi esőt jelképezi, valamint a körkörösen egyre tágabban ismétlődő körök, ami a nemzetegységre, az egyre távolabbi határon túli régiókban élő magyarságra utal.
A fonatok és díszítő elemek közül készítettek kunkorgókat, esőcsigákat, csengőket több méretben, valamint rece és kettes fonatok is kerültek az idei év Aratókoszorújára. A koszorú tetemes méretei – körülbelül 1,60 cm magas, a legszélesebb pontján 90 cm széles – ellenére is könnyű műalkotás, mindössze másfél kiló. Az aratókoszorú több hétig megtekinthető a Bazilikában, és az augusztus 20-ai ünnepi körmenetben is látható lesz. |