0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 17.

Gumóviziten öntözött burgonyában

Szűk körű szakmai bemutatót tartottak a gyulatanyai kísérleti állomáson augusztus 3-án. Elsősorban fajtatulajdonosok mutatták be a saját anyagaikat, azonkívül Augusztinyi András kísérletvezető ismertette az állomás tevékenységét. Mint elmondta, különböző növényfajokból összesen 48,7 hektáron állítanak be vizsgálatokat.

Fajtakísérleteken kívül különböző tápanyagok és növényvédelmi kezelések hatását is vizsgálják. Nyíregyháza-Gyulatanya egyik különlegessége, hogy az országban egyedül itt vizsgálják a burgonyát öntözött körülmények között.

Ebben az évben 3 hektáron állítottak be összehasonlító fajtakísérletet a telepen. Vezetője már a rendszerváltáskor arra törekedett, hogy minél előbb megteremtse az öntözés feltételeit, így magát az öntözést és a hatását is pregnánsan be tudták mutatni. A 2022-es meteorológiai adatokat látva az a legkevesebb, hogy szörnyülködünk. Iszonyúan csapadékszegény ez az évjárat. Gyulatanyán májusban 4,8, júniusban 17 milliméter csapadék hullott (utóbbi kétszerre), júliusban 4 milliméter. Aztán július 30–31-én olyan záport és zivatart kaptak, hogy megfolyt tőle a talaj.

A tenyészidőben 5×30 milliméter öntözővizet juttattak ki. Más évjáratokban ez elég szokott lenni, de az idei, légköri aszállyal terhelt tavasz végén és nyáron ennyi kevésnek bizonyult.

A szintén öntözött tavalyi átlagterméshez képest most 20–25 százalékkal kisebb a kísérlet átlagtermése, ami azt mutatja, hogy még több öntözővízre lett volna szükség. Mivel csapadékhiányos évet élünk, ezért a burgonya legveszélyesebb kórokozója, a burgonyavész, avagy a fitoftóra meg sem jelent. Nem volt annyi pára a levegőben, hogy a betegség kialakuljon. A korai fajták augusztus első napjaira teljesen beértek. A későbbi tenyészidejűeknek nagyjából még 1 hónapra van szüksége, hogy a héjuk beparásodjon.

A gyulatanyai bemutatón képet kaptunk a burgonya nemzetközi helyzetéről. Ebben kiemelt szerepe van a holland HZPC magyarországi képviseletének, a Wendler István Kft.-nek. Ezúttal Szőllős Vince ügyvezető tartott rövid ismertetőt. Kiderült belőle, hogy bár Nyugat-Európában sem kedvezett az időjárás a burgonyatermesztésnek, a többi körülmény hatására az ottani gazdák jobban jártak.

Az értékesítési árak emelkedtek, mivel az élelmiszeriparban szinte mindennek az ára nőtt. Ez a burgonyára is kiterjedt, ami végül is felerősítette a burgonyatermesztési kedvet a főbb nyugat-európai burgonya-előállító országokban.

Ebben az évben 3200 tonna vetőgumót importált a Wendler István Kft. a HZPC-től. Ez teszi ki a holland behozatalunk 56 százalékát, tehát több mint a felét. A 3200 tonna importált vetőgumó 76 százaléka, vagyis több mint háromnegyede Red Scarlet volt, ami kiemelkedő aránynak tűnhet. De tudni kell róla, hogy volt, amikor a Red Scarlet tette ki az import 90 százalékát.

Feltörekvő fajta mellette a Memphis, ami 13 százalékkal részesedett a HZPC-importból. Későbbi tenyészidejű, de többet és nagyobbat képes teremni, amellett piros héja és sárga húsa miatt igen kedvelt. A Colomba fajta a Wendler István Kft. által importált összmennyiség 8 százalékát tette ki. A népszerűsége egyelőre meg sem közelíti a Red Scarletét Magyarországon, pedig erre a fajtára mondják, hogy a magyaroknak nemesítették ki a hollandok.

A burgonya ára szintén okot ad a bizakodásra.

Itthon a nagybani bruttó ára 170–200 forint körül alakul kilogrammonként. Az EU-ban az időjárás és az inputanyagköltségek emelkedése hatására szintén többet adnak az étkezési burgonyáért, most 25 eurócentért lehet vásárolni kilogrammját. A prognózisok szerint a szárazság miatt az ár további számottevő növekedése várható, de ebben szintén közrejátszik az inputok költségének az emelkedése, és még az erőteljes infláció is.

A zárt körű szakmai rendezvényen részt vett Baracsi Endre, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének alelnöke és Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. Utóbbi szerint az ország északkeleti részében elszomorító a helyzet. Az őszi árpa tavaly például 5,7 tonnát termett, de idén csak 3,8 tonnát adott. Az őszi búza átlaga tavaly megközelítette a 5,9 tonnát a megyében, de ebben az évben alig haladta meg a hektáronkénti 4,1 tonnát.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fontos növény a rozs. A tavalyi átlaga 4,2 tonna volt, idén alig érte el a 3,3 tonnát.

Tavaszi árpából a tavalyi 5,1 tonna helyett csak 3,4 tonnát takaríthattak be. Az őszi káposztarepce megyei átlaghozama tavaly kis híján 3,2 tonna volt, idén 2,9 tonnásra sikeredett.

A közhangulatra jellemző, hogy leginkább a szalmát keresik. Egy nagybáláért 5–7 ezer forintot kérnek, de még így sincs elegendő szalma a nagy állattartók igényeinek a kielégítésére. Még ennél is súlyosabb a helyzet a szálas takarmányok esetében. Az első növedékek felsültek, nem lehetett belőlük szénát készíteni. Most a teljesen sikertelen, száradó kukoricákat silózzák, attól várják, hogy valamivel nő a takarmánykészlet.

Ilyenkor szokott lenni a kérődzők legeltetési szezonja, de ez most nem lehetséges. Már most a télire szánt takarmányt etetik helyette a jószágokkal. Még olyan is előfordul, hogy valamelyik gazdának és termelőnek lenne pénze takarmányt – akár szemest, akár tömegtakarmányt – vásárolni, de a környezetében nincs hol megvennie.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete internetes felületet nyitott, amelyen keresztül jelezni lehet, hogy kinek mire volna szüksége: lucernára, szénára, szalmára?

Ugyanott azt is közzéteszik, akinek eladó készlete van valamiből. Igyekeznek összehozni a partnereket, hogy enyhítsenek a hiányon. Elégedetten nyugtázták, hogy a kormány a takarmányszállítás költségét támogatni kívánja.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság