Back to top

A hőség miatt idén cserepes növényekből rakták ki a brüsszeli virágszőnyeget

Kánikulában ünnepli 51. születésnapját a brüsszeli főteret, a Grand Place-t beborító virágszőnyeg, amelyet ez alkalomból úgy készítettek el, hogy jobban ellenálljon a hőségnek.

A virágszőnyeget száz, Mexikóból, Spanyolországból, Olaszországból és Japánból érkezett önkéntes készítette, akik az alkotáshoz a hőségnek jobban ellenálló virágokat választottak, és többségüket cserepekben helyezték el, hogy megkönnyítsék életben maradásukat, majd később elültessék őket.

Az installációnak 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletet kell kibírnia. Karel Goethals, a rendezvény szóvivője a helyi sajtónak elmondta, hogy noha a körülmények egyáltalán nem ideálisak a virágok számára, megtettek minden óvintézkedést, hogy megkíméljék őket.

A tervezőknek számos begóniát belga dáliákra kellett cserélniük, mert azoknak kevesebb vízre van szükségük.

A hagyomány szerint a virágszőnyeget közel 400 ezer darab virágnak kell alkotnia, hogy beterítse a mintegy 2000 négyzetméter területű Grand Place-t. A kárpit megalkotásához begóniát használnak, amelyből évente mintegy 60 millió szálat termesztenek Belgiumban.

A brüsszeli főtér kockaköveire először 1971-ben terítettek virágszőnyeget, és 1986 óta minden második évben, augusztus közepén megrendezik ezt a látványosságot.

Tavaly az esemény a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Idén a virágszőnyeget arabeszk motívumok alapján alkották, ugyanúgy mint a legelsőt, 1971-ben.

A szőnyeget tervező mexikói művész, Roo Aguilar Aguado szerint az erős napsütés a legjobbat hozta ki az alkotás színeiből, installációját a "múló művészet olimpiájának" nevezte. A virágszőnyeg vasárnap estig volt látható Brüsszel főterén.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.