A listán szereplő termékek többsége biztonságosan fogyasztható, ha megfelelően van elkészítve, vagy ha a megfelelő részeket fogyasztjuk belőlük. Sok esetben hatalmas mennyiséget kell megenni ahhoz, hogy bármilyen káros hatást tapasztaljunk. Mások problémásabbak lehetnek, de annyira ismeretlenek, hogy csak az igazán ínyencek próbálnák megkóstolni, például az Izlandon közkedvelt Hákarl-t, vagyis az erjesztett cápát.
Egyes élelmiszerek például azért veszélyesek, mert különösen érzékenyek az ételmérgezést okozó baktériumokra – a csirke az egyik legjobb példa erre.
Ugyanakkor az étel textúrája is veszélyt jelenthet, például a hot dogok köztudottan fulladásveszélyesek; a mogyoróvaj sűrűsége elvághatja egy kisgyermek légútjait; a babérlevelek csipkézett szélei átlyukaszthatják az emésztőrendszert.
Azonban ne féljünk ezektől az ételektől, csak legyünk óvatosak, hogyan esszük meg őket.
Barrakuda: Ciguatoxin
Floridában a barrakuda egy népszerű hal, amelyet szívesen fogyasztanak. Csak azt kell szem előtt tartani, hogy kizárólag a kisebb halakat főzzük meg; a körülbelül 10,5 méter hosszúnál nagyobb halak ciguatoxin-koncentrációt tartalmazhatnak, amely számos kellemetlen tünetet okozhat, többek között zsibbadást és hányingert, valamint befolyásolhatja a szívritmust és a testhőmérsékletet is.
Babérlevél: Éles szélek
Ha főzőműsorokat nézünk, láthatjuk, hogy a séf tálalás előtt mindig kiveszi a babérlevelet a mártásból vagy a levesből.
Casu marzu sajt: Élő férgek
Mindenki szereti a sajtot, igaz? A casu marzu azonban nem biztos, hogy mindenki ízlésének megfelel, kivéve Szardínián, ahol a helyiek imádják ezt a sajtot, amelyet egyszer a „világ legveszélyesebb sajtjának” neveztek, mivel tele van élő férgekkel, amelyek megemésztik a tejfehérjéket, és így a sajt krémes és lágy lesz. Sajnos a kukacok bármelyikének elfogyasztása myiasishoz (légynyüvesség, légylárva-fertőzöttség) vezethet, ami apró lyukakat okoz a bélben a kukaccsípések miatt.
Cseresznyemagok: Hidrogén-cianid
Nem a cseresznye édes húsa veszélyes, hanem a kemény mag, amely ciánt tartalmaz. De ne aggódjunk, ha lenyeltünk egy magot, ugyanis az ártalmatlanul áthalad az emésztőrendszeren.
Fahéj: Fulladásveszély, tüdőhegesedés
A különböző fahéjtípus közül a sötét színű kassziafahéj az, amelyet az Egyesült Államokban a legnagyobb valószínűséggel vásárolnak. A kassziafahéj nagy mennyiségű fogyasztása mérgező lehet, ha májproblémáink vannak, mivel egyes fahéjtermékek kumarint tartalmaznak, amely a patkányméreg gyakori összetevője. A néhány éve népszerűvé vált „fahéj-kihívás” – amelynek lényege, hogy egy kanál őrölt fahéjat kevesebb mint egy perc alatt, leöblítés nélkül meg kell enni – egy másik problémát is felvet: a porított fűszer fulladást vagy hányást okozhat, és károsíthatja a nyelőcsövet vagy a tüdőt.
Gyilkos galóca: Amatoxinok, fallotoxinok, virotoxinok
Hogyan lehet egy ilyen ártatlannak tűnő gomba ennyire halálos? Számos mérgező gombafajta létezik, de a gyilkos galóca az egyik legismertebb, mely
Bodza levelek és magok: Cianogén glükozidok
A gyógyászati céljairól híres bodza tele van antioxidánsokkal és tápanyagokkal. A növény kérge, levelei, magjai és éretlen bogyói azonban cianogén glikozidokat tartalmaznak, amelyek többek között hányingert, hasmenést és általános gyengeséget okozhatnak.
Fugu (gömbhal): Tetrodotoxin
A fugu, azaz a gömbhal a belső szerveiben a tetrodotoxin nevű mérget tartalmazza. A méreg addig bénítja az áldozatot, amíg az már nem tud lélegezni, és ez halálhoz vezethet. A hal húsa azonban nagyszerű ínyencségnek számít, és gyakran szolgálják fel előkelő sushi-bárokban. Japánban és néhány más országban csak a három vagy több éves képzésben részesült szakácsok készíthetik el a halat.
Zöld vagy csírázott burgonya: Szolanin, glikoalkaloidok
Ahogy a burgonya öregszik, a szolanin nevű méreganyag fejlődik ki benne, amely keserűvé teszi, és hányingert és néha súlyos neurológiai problémákat okozhat.
A glikoalkaloidok különösen a csecsemők és kisgyermekek számára jelenthetnek problémát, de még felnőtteknél is okozhatnak akut gyomor-bélrendszeri problémákat.
Hákarl (erjesztett cápahús): Karbamid, trimetil-amin-oxid
A hákarl izlandi csemege, a grönlandi cápa húsa, amelyet hagyományosan úgy készítenek, hogy hónapokig homokba temetik, hogy erjedjen, majd levegőn szárítják. A hús nyersen fogyasztva mérgező lehet, mivel a hal maga nagy mennyiségű karbamidot és trimetil-amin-oxidot tartalmaz (ami súlyos szív- és érrendszeri problémákat okozhat). Elméletileg az elkészítési folyamat ártalmatlanná teszi a húst – de olyan szúrós ammóniaszagot kap, hogy általában sokan nem tudják megenni.
Hot dogok: Fulladásveszély
A hot dogok tele vannak nátriummal (egy adagban akár 600 gramm is lehet) és potenciálisan rákkeltő adalékanyagokat tartalmaznak – de vitathatatlanul különösen a gyermekek számára a legveszélyesebbek, mivel
Licsi: hypoglycin A
A licsi kis trópusi gyümölcs, amely Délkelet-Ázsiában található. A rózsaszínű héjjal borított licsit meghámozzák, és édes, fehér húsát fogyasztják. Kis mennyiségben fogyasztva a licsi nem káros, azonban állítólag agyvelőgyulladásos esetek okozója volt Délkelet-Ázsiában. A tudósok nem tudják biztosan, hogy ez miért történt, de a hypoglycin A nevű méreganyag jelenlétére gondolnak.
Mogyoróvaj: Fulladásveszély
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a mogyoróvajat a gyermekek számára az egyik legveszélyesebb fulladásveszély forrásként tartja számon. Bár minden gyerek szereti, a sűrű, ragacsos anyagot a kisgyerekek nehezen tudják lenyelni. Sőt néha még a felnőtteknek is azt tanácsolják, hogy hasonló okokból ne egyenesen a tégelyből kanalazzák ki.
Földimogyoró: Aflatoxinok
A földimogyoró egészséges, de sajnos az Aspergillus nevű gomba miatt aflatoxinok képződhetnek benne, amelyek önmagukban is rákkeltőek, de
Csalán: Hangyasav
Főzve vagy szárítva a csalán – amelyet egyes kultúrákban népszerűen tavaszi, egészséges tápláléknak tartanak – általában biztonságosnak tekinthető. A levelek azonban hangyasav- és egyéb anyagtartalmuk miatt allergiás reakciót válthatnak ki a bőrön.
Részben nyers csirke: Baktériumok
A Centers for Disease Control & Prevention becslése szerint évente körülbelül egymillió ember betegszik meg szennyezett baromfihús fogyasztása miatt. A nem kellően átsütött csirke olyan káros baktériumokat tartalmazhat, mint például a szalmonella, amelynek elfogyasztása halálos kimenetelű lehet. A fertőzés vagy megbetegedés megelőzése érdekében főzzük a csirkét legalább 74 fokos hőmérsékleten.
Pasztőrözetlen tejtermékek: Listeria, szalmonella
A pasztőrözésnek nevezett hőkezelési eljárás – Louis Pasteur francia kémikus és mikrobiológus után, aki 1864-ben feltalálta – elpusztítja a baktériumokat, így a kezelt tej biztonságos lesz.