0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Növényorvos a közterületen: permetezés van injektálás?

Permetezzek vagy injektáljak? A kérdés éveken át megosztotta a növényvédősöket és a kertészeket is. Az érvelésekben sok igazság volt. A kollégák jogosan hivatkoztak például a fúrások nyomán baktériummal befertőződő kéregsebekre, illetve a permetezéseknél elkerülhetetlen környezetszennyezésre.

Mivel érveltek a szakemberek, amikor az egyik vagy a másik technológia mellett tették le a voksukat? Gutermuth Ádám előadásából és 2018-ban készült dolgozatából kiindulva megpróbáltam tömören összeszedni a válaszokat.

A permetezés korlátai az injektálók szerint

• A rézsűben, zárt udvarokban lévő fákat nem lehet megközelíteni a permetezőgépekkel.

• A nagyon magas fákat nem tudják tökéletesen befedni a permetlével.

• A játszóterek, óvodák szabadtéri eszközeit nem lehet 100%-osan megvédeni a lecsöpögő permetlétől.

• A permetezést megakadályozhatja az eső, a szél és a magas hőmérséklet is, szűkös a munkákra alkalmas napok száma.

• Egyre nagyobb a lakosság ellenállása a növényvédelmi permetezésekkel szemben az elsodródás miatt.

• Zajos tevékenység.

• A felszívódó szerek is csak legföljebb 21 napig védenek.

Az injektálás korlátai a permetezők szerint

• Elsősorban rovarölő szeres kezelésre való, nem lehet az összes kórokozó gomba és a hiánybetegségek ellen így védekezni.

• Jóval drágább technológia.

• A beinjektált rovarölő szer gyakran egyenlőtlenül terjed el a fában, a lombkorona egyes részei védtelenül maradhatnak.

• Kontár munka esetén a sebek baktériumos fertőzése akár kéregleválást is okozhat.

• A munkákat a legjobb minőségben csak közvetlenül a rügypattanás utáni állapotban lehet elvégezni, a vadgesztenyéket a virágzás alatt nem lehet kezelni.

• Nem mindegyik fafaj injektálható.

• Nem ismerjük az injektált készítmények méhekre gyakorolt hatását.

Az elmúlt években sokat változott az injektálás és a permetezés technológiája is. A vádak egy része okafogyottá vált vagy legalábbis csökkent a jelentősége. Mai szemmel is nézzük át az előző indokokat, mert a kérdés továbbra is fennáll: hol, mikor és melyik módszerrel védjem meg a fáimat?

A permetezés előnyei és lehetőségei

• A permetlé összetételét a mindenkori károsítók függvényében változtathatják a növényvédősök. Közterületen kellő számú gomba-, baktérium-, rovar- és atkaölő, valamint gyomirtó szerrel rendelkezünk.
A hiánybetegségek ellen lombtrágyák, a városi stressz kivédésére biostimulátorok, biokondicionálók is bevethetők.

• Megfelelő időjárás esetén gyors választ tudnak adni a kezdődő fertőzésekre. A korszerű kommunális gépekkel egy fasori fa permetezése akár öt perc alatt is elvégezhető, tehát bizonyos mértékben kivédhetők a kedvezőtlen időjárás hatásai.

• A légporlasztásos és légszállításos kommunális gépekkel a közterületi fák 99%-át teljes magasságukban el lehet érni, meg lehet védeni.

• Az egyszeri permetezés jóval olcsóbb, mint egy injektálás.

• Csak a legmagasabb szintű szakmai ellenőrzés mellett, növényorvos irányításával végezhető.

• A lakosokkal meg lehet értetni, hogy ha egészséges növényeket szeretnének, akkor ezeket gyógyítani és táplálni is kell. Városi fák esetében ez a permetezéssel érhető el. A lakosságot minden esetben értesítik a munkák kezdete előtt és nyáron csak éjjel dolgoznak.

• Bármelyik növényfaj megvédhető a permetezéssel.

Az injektálás előnyei és lehetőségei

• Összesen két, szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező rovarölő és gombaölő szer használható. Az utóbbi hatása három évig is tarthat, erre garanciát vállalnak az injektálók. A legnagyobb gondot okozó vadgesztenyelevél-aknázómoly kártétele évekre teljesen kivédhető.

• Az injektálás – néhány kivételtől eltekintve – egész évben, széltől, esőtől és hőmérséklettől függetlenül végezhető, a készítmény hatása a felszívódás után csak egy-két hét után mutatkozik.

• A rovarölő szer a fa magasságától függetlenül az esetek 99%-ában egyenletesen elterjed a fában és megvédi a lombozatot.

• A munkák költségei három évre eloszlanak, addig biztosan tart a rovarölő szer hatása.

• A szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező, tehát ellenőrizhető vállalkozók a legújabb technológiákkal dolgoznak, így minimálisra lehet csökkenteni a sebfertőzések számát.

• Az EU növényvédőszer-ellenes kö­zegében az injektálás elfogadott, környezetkímélő eljárásnak minősül. A készítmény nem kerül a légtérbe, nem szennyezi a parkoló autókat, a játszóeszközöket és a padokat.

• Észrevétlen az alkalmazás, nem kell teherautó a szállításhoz és nincs elsodródás.

Úgy vélem, az összesítésből kiderül, hogy mindkét módszernek létjogosultsága van, sőt igazán jó eredményt sok esetben csak a párhuzamos használatukkal érhetünk el. Elfogadható döntés, ha egy óvodában, kórházban inkább az injektálást választják, de itt is szükség lehet a lisztharmat elleni vagy a lombtrágyás kiegészítő permetezésekre.

Ahol például kifogástalan állapotú vadgesztenyéket kell „felmutatni”, ott el kell fogadni, hogy ezt az állapotot csak többszöri gombaölő szeres és lombtrágyás permetezéssel valósíthatják meg.

Az enyhe teleken akadálytalanul áttelelő rovarkártevők ellen az olajos, míg például a platán apiognomónia gombája ellen – a lehullott fertőzött lomb összegyűjtése mellett – a rezes lemosó permetezésekkel lehet csak védekezni. Ezeket a megalapozó permetezéseket nem hagynám el az injektálás előtt sem.

Indokolt az injektálás választása ott is, ahol nem tartózkodnak állandó jelleggel, egyebek közt az üdülőkben, és ezért nem tudnák beengedni év közben a permetező csapatot.

A vegyszeres növényvédelem gyakorlata már több mint száz évre tekint vissza. Ez idő alatt kialakították a többszintű képzést, megfelelő a jogi és az ellenőrzési háttere, hallgatólagosan elfogadták és többnyire be is tartják a kollégák azokat a szabályokat, melyekkel tisztességesen lehet gyakorolni ezt a szakmát.

Az injektálás sokkal fiatalabb tevékenység. Nincs végzettséghez kötve a munkavégzés, és a munka minőségének az ellenőrzése sem megoldott.

Gyakorlatilag ma bárki vállalkozhat, csupán egy akkumulátoros kézi fúróba kell befektetnie és valahonnan megszereznie a rovarölő szert. Az internetes hirdetés pedig már könnyen megy.

Ezeket a kérdéseket meg kell oldani! A minősített favizsgáló végzettség mintájára érdemes lenne engedélyhez kötni az injektálási munkát is. Lenne mit tanítani, mert például a fúrószár átmérőjének, a fúrások közötti fertőtlenítésnek, a kéregpikkelyek eltávolításának, továbbá az injektáló műszer típusának és helyes használatának is döntő szerepe van abban, hogy a fát meg tudják védeni és a sebek is begyógyuljanak. Lassan az is tisztázódik, hogy milyen fafajokat lehet injektálni. Ezt is tudnia kell annak, akit például a levéltetves akácok, juharok vagy szivarfák kezelésével bíznának meg. Mit szabad elvállalni? Gutermuth Ádám táblázata segít a válaszadásban. A kísérlete során túlnyomásos injektálással 24 nemzetség 32 faját vizsgálták meg. Összehasonlítási alapul az öt milliliter víz fába préseléséhez szükséges időtartamot mérték meg.

Jogilag a közterületen végzett injektálás is növényvédelmi tevékenységnek minősül, tehát növényorvos irányításával és szakképesítéssel végezhető.

Talán túl szigorúnak tűnik ez a kitétel. De így lehetünk biztosak abban, hogy a készítményt és a fa biológiáját jól ismerő, az érdeklődőket megfelelően tájékoztatni tudó szakemberek végzik ezt a munkát. Jelenleg a vállalkozó nevére szóló, a Nébih által kiállított szükséghelyzeti engedély adja meg azt a biztosítékot, miszerint a vállalkozó legálisan jut a megfelelő minőségű növényvédő szerhez és növényorvos irányításával, növényvédelmi végzettségű szakemberek végzik az injektálást. A növényorvos közreműködése tehát feltétele a munka megrendelésének és elvégzésének.

Forrás: Kertészet és Szőlészet