Back to top

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

A körtefa törzsének körkörösségét megtartó mű középterében kendős asszony magaslik fel, aki a kezében tartott kenyérből szeleteket vág a körülötte várakozóknak. A budapesti konferencia szimbólumává vált szobormű részletét felhasználva Vertel József (1922–1993) grafikusművész bélyeget tervezett, amelyet a Magyar Posta 1970-ben jelentetett meg. A szobor Magyarország ajándékaként a FAO római székházába került, amit id. Szabó István, 1972-ben tett római útja alkalmával, láthatott is.

A művész hazatértét követően újrafaragta nevezetes szobrát, amelyet a 70. születésnapja alkalmából a Műcsarnokban rendezett egyéni kiállításán mutatott be.

Id. Szabó István benczúrfalvi műtermében, 1980-as évek
Id. Szabó István benczúrfalvi műtermében, 1980-as évek
Fotó: Dr. Matits Ferenc
Az alkotást Romány Pál akkori mezőgazdasági miniszter a kiállítás nyitóünnepségén megvásárolta, így került a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe.

A Nógrád megyei Cereden 1903-ban született és 30 éve, Benczúrfalván elhunyt őstehetség 1969-ben megjelent Fába faragott esztendők című könyvében a következő szavakkal foglalja össze életét: „Szegény uradalmi kerékgyártó fiának születtem, sok viszontagság után magam is uradalmi kerékgyártó mester lettem. Megbecsült és irigyelt ember ugyan végül ott, a nógrádi szegény cselédemberek, bányászok világában – nekem ez mégsem volt „jó”. Többre, másra törekedtem. Művész akartam lenni mindenáron. Most, visszatekintve elmúlt életemre, szinte alig hihető, hogy az a hajdani szándék valóra vált. Művész lettem. Évtizedek óta faragom a fát, embereket formálok a lelketlen fatömbökből.”

A Kossuth-díjas szobrászművésztől a Magyar Mezőgazdasági Múzeum több alkotást is őriz, amelyek közül témaválasztása, művészi megfogalmazása miatt a Kenyér című többalakos műve méltán emelkedik ki.

Pátzay Pál, Kovács Margit és mások is megmintázták a kenyérszelés pillanatát, de id. Szabó István alkotása egyedi kisugárzás, hatásosság tekintetében felülmúlja ezeket. Id. Szabó István a kenyér utáni vágyakozás hiteles ábrázolása során szobrának szereplőit a magyar népművészet elemeivel ruházta fel.

A művész műhelyében készültek állattartással, szőlőműveléssel, betakarítással és más egyéb munkavégzéssel például bányászkodással kapcsolatos sorozatok is. Id. Szabó István művészetét a kezdetektől fogva a munka becsületének kifejezése jellemezte, akár kicsiny figurákkal, akár nagyszabású ciklusokkal jelentkezett. 1934-től – amikor először találkozhattunk nevével – mintegy hat évtizeden keresztül faragta fába és kőbe, valamint alkotta bronzba műveit. A nógrádi népviselet, a paraszti és a bányászvilág plasztikai megörökítésével egy azóta átalakulóban lévő, eltűnő létformának néprajzi hitelességű megjelenítése fűződik id. Szabó István nevéhez.

Dr. Matits Ferenc

művészettörténész

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Reziliencia az agráriumban - Ki marad a végén?

A generációváltás új szabályozása és az agrárium válságállósága volt a két kiemelt témája a negyedik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferenciának december 6-án. Az ország legnagyobb agráriummal és agrárgazdasággal foglalkozó egyetemközi diákszervezete a szaktárca, valamint a banki és a termelő szektor jelentős képviselőit hívta meg a tanácskozásra.

Biztonságos törődés: Mire figyeljünk élelmiszer-adományozáskor?

Advent időszakában sokan adományozással segítik szebbé tenni nehezebb sorsú embertársaik számára az ünnepeket. Az élelmiszer-adományozás az egyik legkézenfekvőbb és legjobb megoldás, azonban ennek is megvannak a szabályai.

A hétvégén rendezik meg a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált

December 9-10-én rendezik meg a XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, amelyen a hagyományoknak megfelelően idén is kiosztják az Év kiváló magyar méze verseny elismeréseit - közölték a szervezők az MTI-vel.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Gyémántdiplomások: az európai hírű mezőgazdaságért dolgoztak

Mint jogutód intézmény vezetője, 32 személynek adott át Gyémánt Emléklapot technikumi tanulmányai befejezésének 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepség keretében Mezőtúron Dr. habil Fülöp Tamás, a kecskeméti Neumann János Egyetem (NJE) rektora  Brinza Attila, oktatási és képzési igazgató úr társaságában.

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.

Apró halak lakathatják jól az éhező népeket

A kutatók szerint az olyan apró halfajok, mint a hering, a szardínia és a szardella, a legolcsóbb tápláló tengeri élelmiszer számos alacsony és közepes jövedelmű országban, és gyakran nagy mennyiségben fogják ki őket a szegényebb, alultápláltsággal küzdő nemzetek vizeiben.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.