Back to top

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

A körtefa törzsének körkörösségét megtartó mű középterében kendős asszony magaslik fel, aki a kezében tartott kenyérből szeleteket vág a körülötte várakozóknak. A budapesti konferencia szimbólumává vált szobormű részletét felhasználva Vertel József (1922–1993) grafikusművész bélyeget tervezett, amelyet a Magyar Posta 1970-ben jelentetett meg. A szobor Magyarország ajándékaként a FAO római székházába került, amit id. Szabó István, 1972-ben tett római útja alkalmával, láthatott is.

A művész hazatértét követően újrafaragta nevezetes szobrát, amelyet a 70. születésnapja alkalmából a Műcsarnokban rendezett egyéni kiállításán mutatott be.

Id. Szabó István benczúrfalvi műtermében, 1980-as évek
Id. Szabó István benczúrfalvi műtermében, 1980-as évek
Fotó: Dr. Matits Ferenc
Az alkotást Romány Pál akkori mezőgazdasági miniszter a kiállítás nyitóünnepségén megvásárolta, így került a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe.

A Nógrád megyei Cereden 1903-ban született és 30 éve, Benczúrfalván elhunyt őstehetség 1969-ben megjelent Fába faragott esztendők című könyvében a következő szavakkal foglalja össze életét: „Szegény uradalmi kerékgyártó fiának születtem, sok viszontagság után magam is uradalmi kerékgyártó mester lettem. Megbecsült és irigyelt ember ugyan végül ott, a nógrádi szegény cselédemberek, bányászok világában – nekem ez mégsem volt „jó”. Többre, másra törekedtem. Művész akartam lenni mindenáron. Most, visszatekintve elmúlt életemre, szinte alig hihető, hogy az a hajdani szándék valóra vált. Művész lettem. Évtizedek óta faragom a fát, embereket formálok a lelketlen fatömbökből.”

A Kossuth-díjas szobrászművésztől a Magyar Mezőgazdasági Múzeum több alkotást is őriz, amelyek közül témaválasztása, művészi megfogalmazása miatt a Kenyér című többalakos műve méltán emelkedik ki.

Pátzay Pál, Kovács Margit és mások is megmintázták a kenyérszelés pillanatát, de id. Szabó István alkotása egyedi kisugárzás, hatásosság tekintetében felülmúlja ezeket. Id. Szabó István a kenyér utáni vágyakozás hiteles ábrázolása során szobrának szereplőit a magyar népművészet elemeivel ruházta fel.

A művész műhelyében készültek állattartással, szőlőműveléssel, betakarítással és más egyéb munkavégzéssel például bányászkodással kapcsolatos sorozatok is. Id. Szabó István művészetét a kezdetektől fogva a munka becsületének kifejezése jellemezte, akár kicsiny figurákkal, akár nagyszabású ciklusokkal jelentkezett. 1934-től – amikor először találkozhattunk nevével – mintegy hat évtizeden keresztül faragta fába és kőbe, valamint alkotta bronzba műveit. A nógrádi népviselet, a paraszti és a bányászvilág plasztikai megörökítésével egy azóta átalakulóban lévő, eltűnő létformának néprajzi hitelességű megjelenítése fűződik id. Szabó István nevéhez.

Dr. Matits Ferenc

művészettörténész

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.

„Tisztában vagyunk az értékeinkkel és a feladatainkkal”

A nemzeti KAP-stratégia teljes támogatása mellett az ágazat likviditási problémáit, az állami kárenyhítő rendszer hiányosságait és a birtokpolitika visszásságait is kiemelte helyzetértékelésében Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén.

Hadat üzen a csomagolási hulladéknak az EU

Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.

Óvatosan ezzel a meggyes sörrel, túlnyomás lehet benne

Lehetséges sérülés veszély miatt az Auchan Magyarország Kft. visszahívta és a forgalomból is kivonta a 0,33 literes kiszerelésű, saját márkás Nívó Szűrt elnevezésű meggyes sört - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…