Back to top

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

A körtefa törzsének körkörösségét megtartó mű középterében kendős asszony magaslik fel, aki a kezében tartott kenyérből szeleteket vág a körülötte várakozóknak. A budapesti konferencia szimbólumává vált szobormű részletét felhasználva Vertel József (1922–1993) grafikusművész bélyeget tervezett, amelyet a Magyar Posta 1970-ben jelentetett meg. A szobor Magyarország ajándékaként a FAO római székházába került, amit id. Szabó István, 1972-ben tett római útja alkalmával, láthatott is.

A művész hazatértét követően újrafaragta nevezetes szobrát, amelyet a 70. születésnapja alkalmából a Műcsarnokban rendezett egyéni kiállításán mutatott be.

Id. Szabó István benczúrfalvi műtermében, 1980-as évek
Id. Szabó István benczúrfalvi műtermében, 1980-as évek
Fotó: Dr. Matits Ferenc
Az alkotást Romány Pál akkori mezőgazdasági miniszter a kiállítás nyitóünnepségén megvásárolta, így került a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe.

A Nógrád megyei Cereden 1903-ban született és 30 éve, Benczúrfalván elhunyt őstehetség 1969-ben megjelent Fába faragott esztendők című könyvében a következő szavakkal foglalja össze életét: „Szegény uradalmi kerékgyártó fiának születtem, sok viszontagság után magam is uradalmi kerékgyártó mester lettem. Megbecsült és irigyelt ember ugyan végül ott, a nógrádi szegény cselédemberek, bányászok világában – nekem ez mégsem volt „jó”. Többre, másra törekedtem. Művész akartam lenni mindenáron. Most, visszatekintve elmúlt életemre, szinte alig hihető, hogy az a hajdani szándék valóra vált. Művész lettem. Évtizedek óta faragom a fát, embereket formálok a lelketlen fatömbökből.”

A Kossuth-díjas szobrászművésztől a Magyar Mezőgazdasági Múzeum több alkotást is őriz, amelyek közül témaválasztása, művészi megfogalmazása miatt a Kenyér című többalakos műve méltán emelkedik ki.

Pátzay Pál, Kovács Margit és mások is megmintázták a kenyérszelés pillanatát, de id. Szabó István alkotása egyedi kisugárzás, hatásosság tekintetében felülmúlja ezeket. Id. Szabó István a kenyér utáni vágyakozás hiteles ábrázolása során szobrának szereplőit a magyar népművészet elemeivel ruházta fel.

A művész műhelyében készültek állattartással, szőlőműveléssel, betakarítással és más egyéb munkavégzéssel például bányászkodással kapcsolatos sorozatok is. Id. Szabó István művészetét a kezdetektől fogva a munka becsületének kifejezése jellemezte, akár kicsiny figurákkal, akár nagyszabású ciklusokkal jelentkezett. 1934-től – amikor először találkozhattunk nevével – mintegy hat évtizeden keresztül faragta fába és kőbe, valamint alkotta bronzba műveit. A nógrádi népviselet, a paraszti és a bányászvilág plasztikai megörökítésével egy azóta átalakulóban lévő, eltűnő létformának néprajzi hitelességű megjelenítése fűződik id. Szabó István nevéhez.

Dr. Matits Ferenc

művészettörténész

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 5. hét

Február 1-től 28-ig nyújtható be a csatlakozási kérelem a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez (MKR).

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

10 kiváló élelmiszer a vérnyomás csökkentésére

A vérnyomás normális esetben a nap folyamán fokozatosan emelkedik és csökken, a krónikusan magas vérnyomás - más néven magas vérnyomás - növeli a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegségek kockázatát. Annak érdekében, hogy csökkenstük ezeknek a kockázatát az alábbi élelmiszerek a segítségünkre lehetnek.

Személyre szabott, egészséges kolbászokat fejlesztenek

Egészséges, életkorspecifikus, zsírcsökkentett, rostban és fehérjében gazdag húskészítmények kidolgozásába kezd a Gulyás és Társa Kft. konzorciumi partnerségben a Debreceni Egyetemmel - jelentették be a három éves projekt nyitórendezvényén csütörtökön.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Három perc alatt fel lehet tölteni hígtrágyával

Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat kapott az AgroMashexpón a Fliegl Abda Gépgyártó Kft. HFW 25 000 centrifugálszivattyús tartálykocsi GUG 45 grúberes hígtrágya-injektálóval. A Fliegl most is bebizonyította, nemcsak gyártó, hanem fejlesztő vállalat is.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.