Back to top

A szőlő vírusos és fitoplazmás betegségeit terjesztik

Idei második számunkban a csonthéjasok fitoplazmás és vírusos betegségeiről, valamint az azokat terjesztő rovaroktól írtunk. Ugyanezt a témát a szőlő esetében is érdemes áttekinteni, hiszen a környezetkímélő növényvédelem alapja, hogy a kártevők ellen csak akkor védekezzünk, amikor jelen vannak az ültetvényben.

Az eredményességet egyaránt veszélyezteti a megkésett, a túl korai, vagy a pontatlan kezelés. Legfontosabb természetesen az adott károsító életmódjának a beható ismerete, a termőhelyi és az aktuális időjárási viszonyok megfigyelése, és az ezeknek megfelelően időzített beavatkozások.

(A csonthéjasok betegségeit terjesztő rovarokról itt olvashat részletesen.)

Fotó: Pixabay.com
A fitoplazmák a baktériumokhoz hasonló felépítésű, sejtfal nélküli, a növényi háncsszövetben élő mikroorganizmusok; a növények feltétlen (obligát) kórokozói és egyben sok rovarral élnek együtt (obligát szimbionták). Kizárólag élő szervezetben képesek élni és szaporodni. Átmérőjük 500-1000 nanométer között változik. Számos lágy és fás szárú haszon- és dísznövényt megbetegíthetnek.

Jelenlegi tudásunk szerint oltással, szemzéssel, a növények szállítószövetéből táplálkozó rovarvektorokkal, és egy élősködő gyomnövényünkkel, az arankával (Cuscuta campestris) képesek egyik tőkéről a másikra terjedni.

A fitoplazmával megbetegített növények nem gyógyíthatók, így a védekezés fontos elemei a rovarvektorok gyérítésére szolgáló vegyszeres kezelések, a rovarok egyéb tápnövényeinek eliminálása, illetve lehetőség szerint az azoktól való térbeli elkülönülés.

Magyarországon a szőlőn jelenleg kétféle fitoplazmás betegséget ismerünk, a sztolbur fitoplazma által okozott fekete vesszejűséget (Bois noir) és a szőlő aranyszínű sárgaságát (Flavescence dorée). Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma (’Candidatus’ Phytoplasma vitis) a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta betegségtől a szőlő aranyszínű sárgaság tünetei szabad szemmel nem különíthetők el, kizárólag molekuláris módszerekkel lehet kimutatni a kórokozót. Árulkodó azonban a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényen belül, a fitoplazmát terjesztő kabócafajok életmódja miatt. A sztolburnak szőlőn kisebb gazdasági jelentősége van, mint a Flavescence dorée-nak, leginkább a lassabb terjedése miatt. A szőlő fitoplazmás betegségének általános tünetei, hogy a levelek sárgára, bíborra színeződnek, és a fonák irányába háromszög alakban besodródnak. A vesszők az ősz folyamán nem fásodnak meg, így télen megfagynak és elfeketednek.

A sztolburnak kedvez a szárazság

A Reptalus panzeriről bebizonyosodott, hogy kukoricában terjeszti a sztolburt
A Reptalus panzeriről bebizonyosodott, hogy kukoricában terjeszti a sztolburt
Fotó: Zdeněk Hyan
A sztolbur fitoplazma vektorai, a sárgalábú recéskabóca (Hyalesthes obsoletus), a Reptalus panzeri és a Reptalus quinquecostatus kabócák csak alkalomszerűen táplálkoznak a szőlőn, így a betegség terjedése lassú, a beteg tövek elszórtan helyezkednek el az ültetvényben.

Ezek a rovarok a szőlőn csak akkor szívogatnak, ha szárazság miatt a lágy szárú növények hervadni kezdenek, turgoruk már nem elegendő a kabócák számára, viszont a szőlő vízháztartása még megfelelő ahhoz, hogy táplálkozzanak.

Ebből következik, hogy a nagyon száraz és meleg nyarak egyaránt kedveznek a kabócák elszaporodásának és a sztolbur betegség terjedésének is. A hazánkat is érintő globális éghajlatváltozás miatt pedig egyre többször extrém száraz és meleg a nyár. Fő tápnövényeik a lágy szárú növények, az apró szulák, az útifű, a mezei zsálya, a nagy csalán és a burgonyafélék, amelyek egy része a szőlőültetvények gyomnövényzetében is megtalálható.

A sárgalábú recéskabóca nőstényei augusztusban rakják le petéiket a gyomnövények gyökeréhez
A sárgalábú recéskabóca nőstényei augusztusban rakják le petéiket a gyomnövények gyökeréhez
Fotó: Ujvári Zsolt
A sárgalábú recéskabócának Magyarországon évente egy nemzedéke fejlődik ki, összesen öt lárva (nimfa) stádiuma van. A kifejlett kabócák könnyen azonosíthatók, csillogóan feketék, hosszuk 4,5-6 milliméter, szárnyaik üvegszerűen átlátszók, fekete haránterekkel. A nőstények potrohán nagyméretű viaszos uszály található. A talajban lakó lárvák tejfehérek, potrohukat viaszos fonalakból álló uszály borítja. A lárvakamrák belseje szintén viaszos izzadmánnyal bélelt.

Az első kifejlett, szárnyas egyedek rendszerint június elején jelennek meg hazánkban, s a rajzás általában augusztus közepéig tart. A nőstények augusztus folyamán raknak tojásokat 2-3 centiméterrel a talaj felszíne alá, közel a gyökerekhez, és ezekből október elejére fejlődnek ki a lárvák.

A kikelt lárvák a talaj repedésein keresztül vándorolnak az apró szulák vagy más tápnövények gyökereihez, ahol apró üreget alakítanak ki.

Ha fertőzött növényen fejlődnek a lárvák, akkor a kifejlett kabóca már fertőzőképesen jelenhet meg. A 3. fejlődési fokozatú lárvák telelnek át az évelő gyomok, elsősorban az apró szulák gyökerein, 15-25 centiméter mélyen a talajban.

Hazánkban a Reptalus quinquecostatus egyedszáma a legnagyobb
Hazánkban a Reptalus quinquecostatus egyedszáma a legnagyobb
Fotó: Gabrijel Seljak
A Reptalus panzerinek és a R. quinquecostatus-nak (egyiknek sincs magyar neve) is egy nemzedéke van évente, öt lárvastádiumon át fejlődnek imágóvá. Lárváik szintén a gyomnövények, valamint az őszi gabonák gyökerein táplálkoznak. A tojásokat mindkét faj a földbe helyezi el, közel a gyökerekhez. Mindkét faj esetében június elején lehet számítani az első egyedek megjelenésére gyomnövényeken, burgonyán.

Csak megelőzni lehet

Mindhárom vektor perzisztensen terjeszti a fitoplazmát, ami azt jelenti, hogy a beteg növény szívogatása során a rovar testébe kerülő fitoplazma bizonyos inkubációs időt követően a rovar testében elszaporodik, majd bekerül a nyálmirigyeibe, így válik a vektor fertőzőképessé. A bizonyítottan vektor kabócafajok és a lehetséges vektor fajok rajzásának időszakában végig fennáll a fertőzés veszélye.

Lehetséges vektorként a Reptalus panzeri azért került a kutatók látóterébe, mert a szomszédos országokban, például Szerbiában bizonyították, hogy e kabóca terjeszti kukoricában a sztolbur fitoplazmát. Hazánkban azonban ez a kabóca egyrészt sokkal alacsonyabb egyedszámban fordul elő, másrészt mesterséges átviteli kísérletekben nem sikerült vektor szerepét bizonyítani.

Egyedszámát tekintve Magyarországon több kultúrában, burgonyában, szőlőben és kukoricában is a R. quinquecostatus a legelterjedtebb faj, továbbá fitoplazmaátvivő képessége is bizonyított.

A fitoplazmás betegségeket jelenleg nem tudjuk gyógyítani, csak az átvivő rovarok gyérítésével lehet gátat szabni a terjedésüknek. Mivel lágyszárúakon táplálkoznak és telelnek át, érdemes a gyomos területekre és gyomszegélyekre nagyobb figyelmet fordítani, különösen az apró szulákra. Június első felében célszerű mechanikusan kezelni a szőlőtőkék alatti részt, amivel egyrészt a szulákot is kiirtjuk, másrészt a betegség fő vektorának, a sárgalábú recéskabócának a lárvakamráit is megsemmisítjük. A szőlő közvetlen szomszédságában kerülni kell a burgonyafélék (paprika, paradicsom, burgonya) ültetését.

Veszélyes rovarvektor érkezett

A Scaphoideus titanus szinte kizárólag a szőlőn és vadszőlőn táplálkozik
A Scaphoideus titanus szinte kizárólag a szőlőn és vadszőlőn táplálkozik
Fotó: Kárpáti Marcell
Az aranyszínű sárgaság egyetlen jelentős vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), amelynek a szőlő a gazdanövénye is. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása foltszerűen következik be egy-egy beteg tőke körül. Fertőzött területeken a szőlőtőkék terméshozama 20-50%-kal is csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet.

Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származó egynemzedékes, 4-6 milliméter hosszú, jellegzetes világosbarna-narancssárga mintázatú kártevő.

A szárnyerek sötétek, jellegzetes rajzolatúak. Magyarországon először 2006-ban, Csurgón észlelték megjelenését, azóta az egész országban elterjedt. Fő tápnövénye a szőlő és a vadszőlő, melyeknek levélfonákán szívogat, alkalomszerűen iszalagon, valamint a szőlőben előforduló egyes lágyszárúakon is táplálkozhat. Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a kéreg alatt telel át. A lárvák kelése elhúzódó, az időjárástól függően már májusban elkezdődhet és akár július közepéig is eltarthat. Öt lárvastádiuma van, a kifejlett egyedek július elejétől jelennek meg, de kedvező időjárás esetén a rajzás október elejéig is elhúzódhat! A fitoplazmát a kabóca táplálkozással veszi fel a fertőzött növényből, majd néhány hetes (kb. egy hónap) lappangási időszak után viszi át a másik növényre. A megfigyelések szerint a negyedik, ötödik stádiumú lárva és az imágó képes a kórokozó átvitelére. Közvetlen kártétel csak a rovar tömeges elszaporodása esetén lép fel, gazdasági és növényegészségügyi jelentősége éppen a fitoplazma-átviteli képessége miatt van.

A szőlőben a nyesedék elégetésével, az olajtartalmú szerekkel végzett lemosó permetezéssel is eredményesen gyéríthetjük a kéreg alatt áttelelő tojásokat, de a fertőzött területeken a tenyészidőszakban elengedhetetlen a rendszeres rovarölő szeres kezelés a betegséget terjesztő kabócák ellen. A lárvák megjelenésének vizsgálatához fontos a szőlőtőkéket alaposan átnézni, különösen az alsóbb levelek fonákján kell keresni a lárvákat, óvatosan megfordítva azokat.

A felméréshez használható még fűháló és a kopogtatás módszer is. A lárvák mozgékonysága miatt azonban a kopogtatásos módszer hatékonysága elmarad a vizuális megfigyeléstől, illetve a fűhálózástól.

A sárga ragacslapot másfél méter magasra, napsütötte helyre tegyük ki
A sárga ragacslapot másfél méter magasra, napsütötte helyre tegyük ki
Fotó: Vladyslav Mirutenko
Az amerikai szőlőkabóca imágóinak fogására a CsalomonR ajánlása szerint használhatunk sárga vagy zöldessárga ragacslapokat. A csapdákat az L4-es lárvaalakok megjelenésekor célszerű kihelyezni, mivel azt követően 10 napon belül jelennek meg az első imágók. A lapokat nagyjából 1,5 méter magasságba érdemes elhelyezni a lombozatba, úgy, hogy a napfény minél hosszabb ideig érje őket. Ezek a ragacslapok nemcsak az amerikai szőlőkabócát fogják szelektíven, hanem más fajokat is, többek között a sztolbur betegség terjesztőiként említett kabócákat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal károsító-­moni­toring rendszerében 2014-re visszamenőleg nyomon követhetők az amerikai szőlőkabóca észlelések, felsorolásszerűen és térképen is.

A fitoplazmafertőzések kapcsán mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy számos növényállományban országszerte évek óta folyamatosan emelkedik a különböző kabócák egyedszáma.

Felszaporodásuk mértéke sokszor még nem elegendő a direkt kártételhez, szívogatásuk elhanyagolható, de fito­plazma-­átvi­telük miatt igencsak veszélyesek lehetnek ezek a károsítók.

Szaporítóanyag, eszközök

A szőlő vírusos betegségeinek terjedéséért elsősorban nem rovarvektorok felelősek, hanem a nem ellenőrzött szaporítóanyag, illetve a nem megfelelően fertőtlenített eszközök és az emberi kéz. Néhány vírus esetében jelentős a fonálféreggel történő terjedés, ezért telepítés előtt rendkívül fontos a talaj ellenőrzése, hogy az új szőlőket vektormentes területre ültessük. Ha pedig csak fertőzött helyre tudjuk telepíteni az ültetvényt, akkor alapvető fontosságú a talajfertőtlenítés.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A szőlő gazdaságilag legveszélyesebb vírusbetegsége a szőlő levélsodródása (Grapevine leaf roll). A vírusfertőzés hatására nagyon látványosan sodródnak a szőlő levelei az egész tőkén. A besodródott levelek durvábbak, törékenyek, korábban elszíneződnek. Gyakran csak az ér közötti szövetek színeződnek, az erek környéke zöld marad.

A súlyosan fertőzött tőkék később fakadnak, növekedési erélyük kisebb, kevesebb virágzat fejlődik a vesszőkön. A szőlőalanyok is hordozhatják a vírust, azonban rajtuk nem jelennek meg tünetek.

A vírus elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerül be és a fitotechnikai műveletek során a nem fertőtlenített eszközökkel és kézzel terjeszthetjük. Nem jellemzően, de a viaszos pajzstetű (Pseudococcus longispinus) lárvája is átviheti.

A szőlő érmenti mozaik (Grapevine vein mosaic virus) hatására a 3. és 4. rendű erek és azok környéke klorotikussá válik egyes leveleken. A tünetek csak egyes levélrészeken, és sokszor csak egyes leveleken, a gyengébb hajtásokon jelennek meg. Intenzitásukat erősen befolyásolják az ültetvényben uralkodó körülmények. A szőlő érmenti mozaikja a legelterjedtebb vírusbetegség szőlőinkben. Csak vegetatív szaporítóanyaggal terjed, illetve szintén a nem fertőtlenített eszközökkel és kézzel.

A lucerna mozaik vírus (Alfalfa mosaic virus) változékony tüneteket okoz, a növények lehetnek teljesen tünetmentesek is. A fiatal leveleken sárga foltosság alakul ki, majd nyáron jellegzetes sárgászöld vagy sárgásfehér, éles határú rajzok vagy körök mutatkozhatnak. Elsődlegesen a vegetatív szaporítás során, illetve fitotechnikai műveletekkel terjed. A vírus gazdanövényköre igen széles, levéltetvek elvétve viszik át.

Fonálférgek viszik át

A következő vírusok ugyanúgy, mint más vírusbetegségek, elsődlegesen a szaporítóanyaggal kerülnek be az ültetvényekbe, átvihetők a fitotechnikai műveletek során is, de fő terjesztőik a talajban élő leggyakoribb és legveszélyesebb vektorszervezetek, a Xiphinema fajba tartozó fonálférgek, azon belül a Xiphinema vuittenezi, a X. italiae és a X. index. A fonalférgek közvetlen kártétele inkább csak fiatal ültetvényekben és szőlőiskolákban figyelhető meg.

Azokon a területeken nagyon gyakori, ahol még nem telt el legalább 5 év az előző szőlőültetvény felszámolása óta, így a fonalférgek a „talajuntság” jelenség lényeges okozói.

A szőlő fertőző leromlása (Grapevine fan leaf) vírus a leveleken jellegzetes tüneteket okoz, a vállöböl kiszélesedik, a levélszéleken szabálytalan és hegyes fogazat alakul ki, rá utal a világoszöld foltosság a levéllemez erei között és a szalagosodás a főerek mentén. További tünetek a rövid ízközök, a villás elágazódás, a magvatlanság, a madárkás fürtök, a tőkék csökkent növekedési erélye. Gazdaságilag jelentős betegség, mert nagymértékben csökkenti a termésminőséget és a hozamot, végső soron a tőkék teljes pusztulásához vezet. A szőlő mellett a vírust kimutatták számos fás és lágy szárú növényből is.

A szőlő fertőző leromlás vírus tetemes gazdasági kárt okozhat
A szőlő fertőző leromlás vírus tetemes gazdasági kárt okozhat
Fotó: M. Fuchs

Az arabis mozaik vírus (Arabis mosaic virus) fertőzése következtében a levelek vállöble nyitott, a levelek legyezőszerűek, élesen fogazottak, sárga mozaik látható rajtuk. A fertőzött tőkék tavasszal később fakadnak, a sarjvesszők vékonyabbak, gyakoriak az ikerszemek. A betegség sokszor látens. Gyakran együtt fordul elő a szőlő fertőző leromlását okozó vírussal. Számos egyéb fás és lágy szárú növényt megtámad. Az eddig felsorolt fonalférgeken kívül terjesztheti a Xiphinema coxi, a X. versiscaudatum és a Longidorus caespiticola is.

A szőlő enációs (kinövéses) betegsége (Grapevine enation agent) miatt a levéllemezek fonákán feltűnő kinövések keletkeznek, sokszor a főérrel párhuzamosan. A levelek ráncosak, mélyen szeldeltek, legyezőszerűek. A tőkék fejlődése gyenge, tavasszal később fakadnak. A tünetek nem feltétlenül jelennek meg minden évben. A betegség csak szórványosan fordul elő.

A szőlő faszöveti barázdáltsága (Grape­vine stem pitting) betegség jellemző tünete a faszövet feltűnő hosszanti barázdáltsága. A megtámadott tőkék színe világosabb, a levelek kisebbek, a hajtások rövidebbek, vékonyabbak. A levéllemezeken nem feltűnő mozaik jelenhet meg. A nemes rész pusztulását követően az alany gyakran regenerálódik.

Dr. Mergenthaler Emese,
dr. Viczián Orsolya

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Dísznövények: új érzések, új irányzatok

A Holland Virágiroda ismét csokorba gyűjtötte és egy-egy téma köré csoportosította azokat a stílusjegyeket, amelyek 2023-ban hatással lesznek a vágott virágok, szoba- és kerti növények kereskedelmére is. Négy különböző irányzatot határoztak meg a Tuinbranche Nederland, az iBulb, az INretail és a Nijman + Van Haaster ügynökség szakemberei a kor szelleméhez és az aktualitásokhoz igazodva.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.