Back to top

Galambok, tyúkok, sertések, foci

Elek Tamás azért hívott meg bennünket Bánrévére, hogy rendet tegyünk lapunk galambos archívumában, és beszélgessünk a magyar óriás, illetve óriás begyes galambokról, de aztán egészen más kerekedett ki a látogatásunkból. Fotóztunk, beszélgettünk és eközben egy olyan embert ismertünk meg, akinek a gondolkodása és életformája – annak ellenére, hogy nincsenek milliói – irigylésre méltó. Számomra ő a vidéki celeb.

Már az is üdítő volt, hogy nem azért hívott fel, hogy szemünkre hányja, rossz képet társítottunk egy cikkünkhöz, hanem azzal, hogy szeretné megmutatni a különbséget egy-két általa is tenyésztett galambfajta között. Persze a bánrévei portán, pontosabban portákon (a baromfiállományt Elek Tamás az apósa portáján tartja) a galambok mellett mangalica és duroc felmenőjű hízókat és palóc nyuszkanyakú tyúkokat is tart.

A zöldségeskerttel még nem barátkozott meg, de a család hús- és tojásszükségletének megtermelése mellett a csodás pihenőkert is az ő keze munkáját dicséri.

Kézben az egyik kedvenc
Kézben az egyik kedvenc
Tamás a Rail Cargo Hungariánál dolgozik kocsivizsgálóként, míg felesége a helyi általános iskola tanára, fiaik pedig focisták, akiknek teljesítményükért édesapjuk számos „dicsőségpontot” szentelt otthonában. Elek Ákos a MOL Fehérvár FC válogatott labdarúgója, öccse, Bence pedig jelenleg a BFC Siófok támadója. Lánya, Vivien az ELTE-n szerzett két diplomát! Az édesapjuk nevelte disznók, csirkék vagy épp a tojás sokszor az ő és családjuk tányérjára kerül. Ahogy Tamás meséli, húslevest hetente többször is főz, és amikor meglátogatják a gyerekeket, viszi a kedvenc fazekát, hogy náluk is úgy főzze meg, ahogy otthon szokta: többféle húsból, jó sok zöldséggel, csigatésztával.

Tamás és felesége tehát olyan szülők, nagyszülők, akiket számos városi gyerek csak kívánhat magának. A háztájiban megtermelik mindazt, amire a családjuknak szüksége van, ahogy ezt tették mindig is a falun élő szülők a városban élő gyermekeik, unokáik számára.

Mindezt úgy, hogy közben Tamás elkötelezett a magyar, sőt, helyi haszonállatfajták iránt.

Ezért tart például palóc nyuszkanyakú tyúkokat, amelyek egyébként mind tojás-, mind hústermelésben megfelelnek a háztáji tartás igényeinek, sőt a kopasz nyakuk miatt jól bírják az egyre melegebb nyarakat is. A takarmányozásuk sem ördöngösség, különösen, hogy hagyományos módon, szabadon kapirgálhatnak. Amikor náluk jártunk, már a jövő évi állomány az infralámpák alatt nevelődött, a tyúkok pedig az apósa udvarában éltek.

Egy tarka magyar óriás
Egy tarka magyar óriás
Azonban Tamás azt vallja magáról, ő elsősorban begyestenyésztő – elkötelezett a hobbija iránt, akit ez nem akadályoz meg abban, hogy a tenyésztésre nem megfelelő egyedeket levágja. „Magyar begyest tenyészteni a sors különös ajándéka” – idézte tenyésztőtársát, Gulyás Alajost. Bár gyerekként is voltak galambjai, csak 15 éve kezdett el komolyan foglalkozni a tenyésztésükkel. Bánrévén laktak, amikor egy Ózdon rendezett kisállat-kiállításon meglátta a begyesgalambokat, s rögtön beleszeretett a fajtába.

Ma már a kerti röpdéiben 200 magyar óriás begyest, 50 magyar óriás galambot tart, és egy a koronavírus-járvány alatt elhunyt tenyésztőtársa után megmaradt máltai állományt is gondoz.

Két szép hím – vörös és deres
Két szép hím – vörös és deres
„Tulajdonképpen a magyar óriás begyes galamb is őshonos, sőt veszélyeztetett fajta, hisz nincs ezer darab belőle. A fajta megőrzése akár támogatást is érdemelne – ahogy más, a magyar kisállattenyésztők által kitenyésztett és gondozott magyar galambfajták is (a történelmi és a jelenlegi Magyarország területén közel félszáz kitenyésztett galambfajtát tartanak számon – a szerk.)” – mondja Tamás, aki hozzáteszi, nehezen jutott hozzá az első párokhoz, mert a tenyésztők nem adtak el normális tenyészgalambot. De azért sikerült néhányat megvásárolnia – bár állítása szerint némelyikre rossz volt ránézni. Mindenesetre Tamás megkezdte a begyesek tenyésztését. „Nehéz volt, de sikerült olyan szintre hoznom az állományomat, hogy országos kiállításon is szerepelhettem.” Nem is akármilyen eredménnyel, tehetjük hozzá, hisz van kiállításgyőztes, 96 pontot elért galambja.

„A galambtenyésztés a színek tekintetében nagy lutri – meséli Elek Tamás.

Minden, ami az adott egyed őseiben benne van, előjöhet. Az én állományomban, a legnagyobb örömömre, a rajzok jöttek elő. Egyébként nagyon ügyelek arra, hogy még a rendkívül szűk hazai állomány ellenére se alakuljon ki beltenyészet. Próbálkozom a célpárosítással, de nem sok sikerrel. Most is 15 olyan párom van, amitől fiókát szeretnék, de még egy se jött össze. Nem úgy a szerelmespárok utódai! Ha két egyed úgymond egymásba szeret, én nem állok útjába a természetnek. Így például van olyan hímem, amelyik elveszítette a párját, és azóta egyedül van. De az is megtörténik szándékom ellenére, hogy egy fiatal tojó az általam neki szánt hím helyett egy másik – fiatal – hímmel alkot költőpárt.”

A palóc nyuszkanyakút húsáért és tojásáért is érdemes tartani
A palóc nyuszkanyakút húsáért és tojásáért is érdemes tartani

A galambtenyésztés – ezt mindenki megerősítheti – meglehetősen drága hobbi. Tamás úgy számolja, évi egymillió forintot még a takarmányár emelkedése előtt is elköltött a madaraira – persze ez azért is van, mert ahogy a családját, a kedvenceit is hajlamos elkényeztetni, de azt mondja, csak a legfinomabb takarmányt érdemlik a madarai.

10-12 magból álló keveréket ad az állatainak, van benne borsó, napraforgó, kukorica, búza, köles...

Ezt a költséget galambok eladásával lehet és kellene kompenzálni – elvégre ekkora állomány már bőven meghaladja a hobbiként tartott szintet. A tenyészállatok piaca beszűkült, de itt jó árakat lehet kapni, sőt volt, hogy egy pár galambért mangalicahízót cserélt. A koronavírus-járvány kitörése előtt voltak üzleti kapcsolatai arab és európai kereskedőkkel, akik számára értékesítette a galambokat. Ezeknek az országoknak a kereskedői olyan árat tudtak kínálni a galambért, hogy meg tudták szerezni a hazai tenyésztők legszebb tenyészállatait is, ami nem tett jót a magyarországi állománynak. A Líbiában kitört háború, majd a világjárvány miatt a kereskedők azonban eltűntek. Mindenesetre a tenyésztésre alkalmatlan madarakat Tamás kiselejtezi, levágja, és jóféle leves lesz belőle.

Ezt mi is megtapasztalhattuk, hisz Tamás úgy várt bennünket, ahogy szerinte magyar embernek a vendéget várni illik: finom házi pálinkával, húslevessel, mangalicapörkölttel. Mindazon finomságokkal, amikkel egyébként a saját családját is kényezteti.

A röpképtelen galambokat ki lehet engedni a volierből
A röpképtelen galambokat ki lehet engedni a volierből
A hobbiról azonban térjünk vissza Elek Tamásék életmódjára – ha már a levágott galambok szóba kerültek. Igazi falusi emberként rengeteget dolgoznak. Mindketten eljárnak a munkahelyükre, de előtte ellátják az állatokat: a galambokat, a csirkéket, a hízókat. Munka után összeszedik a tojást, feltöltik az etetőket, itatókat, hogy a családnak az egészséges élelmiszert megtermeljék. Természetesen, mint minden férfiember, aki csak teheti széles e hazában, Tamás is saját pálinkát készít. S ha ez még mindig nem lenne elég, ott a díszkert, sőt Tamás „üres óráiban” csodás rusztikus fabútorokat is készít szétszedett régi fészerek faanyagából.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Izlandilovas sikerek

Új lófajtát és sportot honosítottak meg a tatai izlandilovasok, akik történelmi sikerük után sem állnak meg. Augusztus 4–7. között a Hannover melletti Nöpkében rendezték meg az izlandilovas Közép-Európa-bajnokságot, amelyen Magyarország először képviseltette magát, és amelyről két éremmel, egy ezüsttel és egy bronzzal tért haza versenyzőnk.

Kovács Henri Ígéretes fiatal lovai

A megszokottnál majd egy hónappal hamarabb, közvetlenül a Szil­vásvá­radon megrendezett országos bajnokság utáni hétvégén, szeptember első felében tartották a XXXIX. Tenyészversenyt a budapesti Nemzeti Lovardában.

Testvérek közt

A nyár utolsó előtti hétvégéjén Kisbér-Ászár adott otthont az FEI gyermek, junior, U25-ös hajtók Európa-bajnokságának, mely fantasztikus eredménnyel zárult, két egyéni aranyat és csapatbronzérmet hozott hazánknak.

Magyar páros a római lovastusa-világbajnokságon

A 2022-es lovastusa-világbajnokságot Rómában, azon belül is a Pratoni del Vivaro fennsíkon rendezték, a Castelli Romani Nemzeti Park nyújtotta gyönyörű háttérrel. Ez a világbajnokság különleges volt, hiszen több mint húsz év után drukkolhattunk először magyar lovasnak. A mezőnyben a világ legjobbjai mérték össze tudásukat, de a kilencven lovasból még így is húszan nem tudták befejezni a versenyt.

Európa minden idők legnagyobb madárinfluenza-járványával néz szembe

A magas patogenitású madárinfluenza terjedése Európában eddig a legnagyobb mértékű. A 2021–2022-es szezonban 2467 fertőzés tört ki a baromfik között és az érintett állományokban 48 millió madarat számoltak fel. Ezt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) írja sajtóközleményében.

Továbbra is pályázhatnak infrastrukturális fejlesztésekre a tanyán élők

A magyar kormány kiemelt figyelmet szentel a vidéki településeken élők életminőségének javítására, a vidék népességmegtartó képességének erősítésére. Ennek érdekében a tanyák infrastrukturális fejlesztésének biztosítására vonatkozó pályázati felhívás tekintetében folyamatosan születnek a támogatói döntések.

Méhegészségügyi települési zárlat Algyőn

A mézelő méhek nyúlós költésrothadása miatt méhegészségügyi települési zárlatot rendelt el Algyőn a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala.

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.