Back to top

Mitől volt veszélyes idén a lisztharmat

Tudjuk ugyan, hogy a lisztharmat melegkedvelő gomba, az idei aszályos évben mégis meglepetést tudott okozni a szőlőben. Elsősorban az érzékeny fajtákon jelentek meg a tünetei, amit aztán gyakoribb permetezéssel lehetett visszaszorítani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a leveleken szaporodik fel, és gyakorlatilag minden nap fertőz, mire a bogyókon megjelennek a tünetei.

A szőlő április 20. körül fakadt az észak-keleti borvidékeinken, Egerben, a Bükkben, a Mátrában és Tokajban, és az első fertőzésre alkalmas csapadék április 28-án volt a körzetben, tudtuk meg Pintér Tamástól, a BASF szaktanácsadójától. Már május elején védekezni kellett tehát ellene, és aki május közepén indította a lisztharmat elleni kezelést, elkésett vele. Sokan ráadásul nem használtak felszívódó szert, mert kicsi volt még a lomb, és ez is gondot okozott.

Az idén meglepően erős volt a lisztharmatfertőzés
Az idén meglepően erős volt a lisztharmatfertőzés
Ez a 7-8 napos késlekedés a növényvédelemben már komolyabb lisztharmatfertőzéshez vezetett.

Aki időben beavatkozott, négy permetezéssel megvédte eddig a szőlőjét, mások már a hetediknél tartanak. Az mentette meg az ültetvényeket a nagyobb bajtól, hogy júniusban még volt elég víz a gyors virágzáshoz, Egerben a Kékfrankos már június 6-án a vége felé járt. Az első lisztharmat-tünetek pedig május közepén jelentek meg, így rövid ideig tartott a szőlő fertőzésre legfogékonyabb időszaka. Az Egri borvidéken vannak néhol súlyosan lisztharmatos ültetvények, a Mátrában és Tokaj-Hegyalján viszont nem lehet találkozni a betegséggel, mondta Pintér Tamás, noha gyomnövényeken, tölgyön láthatók a tünetei.

Nagyon fontos, hogy amíg kritikus fejlődési állapotban van a szőlő, 24 órás figyelemre van szükség az ültetvényekben,

hangsúlyozta a szaktanácsadó. A betegségre fogékony Kékfrankos és Hárslevelű fajtákon következett be nagy kár.

Amikor már a fürtön láthatók a tünetei, régóta fennáll a fertőzés a szőlőn
Amikor már a fürtön láthatók a tünetei, régóta fennáll a fertőzés a szőlőn
Fotó: Horváth Csilla
A Kunságban csak elvétve találhatók erősen lisztharmatos táblák, egyelőre a többi szőlőbetegség sem jelent meg, mondta Mérai Imre szaktanácsadó. Sem peronoszpóra, sem botrítisz, sem feketerothadás nem fertőzött eddig. Egyes párásabb fekvésekben, Kecelen, Monoron, Monorierdőn, a Gödöllői dombokon, Kiskunhalason alakult ki fertőzés. A sík alföldi területeken nem volt olyan páradús környezet, ami lehetővé tette volna a lisztharmat súlyos fertőzését.

Az azonban figyelemre méltó, hogy akár egy-másfél méteres szintkülönbség is elég volt a gombának a fertőzésre.

Mérai Imre tud olyan ültetvényről, amit három jól időzített permetezéssel sikerült megvédeni, máshol a nyolcadik után is gond van a lisztharmattal.

Füzi István, a BASF fejlesztőmérnöke Szekszárdon kíséri figyelemmel a szőlőbetegségeket, és már a szezon elején látta, hogy a korábbiaknál nehezebb lesz a lisztharmathelyzet, „alaphangú járványt” jelzett előre.

Az utóbbi években csak mérsékelt vagy közepes lisztharmatfertőzések alakultak ki, utoljára 2014-ben volt nagy erejű járvány, amiről már megfeledkeztek a termelők.

Úgyhogy aki ugyanúgy védekezett, mint az utóbbi 5-6 évben, nem járt sikerrel. Nagyobb szőlőtáblák is tönkrementek a lisztharmat miatt. A szakember mindig hangsúlyozza, hogy időben kell elkezdeni a védekezést a kórokozó ellen, ugyanis

az első tünet megjelenésétől néhány napon belül permetezni kell.

Szekszárdon az első tünetet május 3-án találta meg, és május 8-9-re lett általános a primer tünetek megjelenése. Ez viszonylag korai fertőzésből származott és a szőlő kissé fejletlen állapotban volt, mert viszonylag késői volt a fakadás. Akkortól viszont 10 naponta kellett permetezni, jól megtervezett program alapján és hatékony készítményekkel. Figyelni kell arra, hogy az adott borvidéken milyen hatóanyaggal szemben alakult ki rezisztencia, mert azt nem érdemes használni. Aki pedig kihagyott egy permetezési fordulót, több fertőzési ciklusra hagyta védtelenül a szőlőt, a lisztharmat ugyanis gyakorlatilag minden egyes nap fertőz.

Először a lombon kell keresni a tüneteit
Először a lombon kell keresni a tüneteit
Fotó: Horváth Csilla
Az időjárást figyelve, kimondottan keresni kell az első levéltüneteket, hogy megelőzhessük a bajt,

hangsúlyozta Füzi István. Az idén például alacsony gyakorisággal indult a betegség, de május második fele és június eleje olyan kedvező volt a gomba számára, hogy mégis járványos mértékben szaporodott. Aki nem figyeli a levéltüneteket, csak június közepén, a bogyókon találja meg a lisztharmatot, amikor már az ötödik-hatodik generáció van jelen az ültetvényben.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lisztharmat a leveleken szaporodik föl veszélyes mértékben. Csapadékra is csak a primer fertőzéshez van szüksége, később a pára is elég a további szaporodásához.
Forrás: 
magyarmezogazdasg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.