A szőlő április 20. körül fakadt az észak-keleti borvidékeinken, Egerben, a Bükkben, a Mátrában és Tokajban, és az első fertőzésre alkalmas csapadék április 28-án volt a körzetben, tudtuk meg Pintér Tamástól, a BASF szaktanácsadójától. Már május elején védekezni kellett tehát ellene, és aki május közepén indította a lisztharmat elleni kezelést, elkésett vele. Sokan ráadásul nem használtak felszívódó szert, mert kicsi volt még a lomb, és ez is gondot okozott.
Ez a 7-8 napos késlekedés a növényvédelemben már komolyabb lisztharmatfertőzéshez vezetett.Aki időben beavatkozott, négy permetezéssel megvédte eddig a szőlőjét, mások már a hetediknél tartanak. Az mentette meg az ültetvényeket a nagyobb bajtól, hogy júniusban még volt elég víz a gyors virágzáshoz, Egerben a Kékfrankos már június 6-án a vége felé járt. Az első lisztharmat-tünetek pedig május közepén jelentek meg, így rövid ideig tartott a szőlő fertőzésre legfogékonyabb időszaka. Az Egri borvidéken vannak néhol súlyosan lisztharmatos ültetvények, a Mátrában és Tokaj-Hegyalján viszont nem lehet találkozni a betegséggel, mondta Pintér Tamás, noha gyomnövényeken, tölgyön láthatók a tünetei.
Nagyon fontos, hogy amíg kritikus fejlődési állapotban van a szőlő, 24 órás figyelemre van szükség az ültetvényekben,
hangsúlyozta a szaktanácsadó. A betegségre fogékony Kékfrankos és Hárslevelű fajtákon következett be nagy kár.
A Kunságban csak elvétve találhatók erősen lisztharmatos táblák, egyelőre a többi szőlőbetegség sem jelent meg, mondta Mérai Imre szaktanácsadó. Sem peronoszpóra, sem botrítisz, sem feketerothadás nem fertőzött eddig. Egyes párásabb fekvésekben, Kecelen, Monoron, Monorierdőn, a Gödöllői dombokon, Kiskunhalason alakult ki fertőzés. A sík alföldi területeken nem volt olyan páradús környezet, ami lehetővé tette volna a lisztharmat súlyos fertőzését.
Mérai Imre tud olyan ültetvényről, amit három jól időzített permetezéssel sikerült megvédeni, máshol a nyolcadik után is gond van a lisztharmattal.
Füzi István, a BASF fejlesztőmérnöke Szekszárdon kíséri figyelemmel a szőlőbetegségeket, és már a szezon elején látta, hogy a korábbiaknál nehezebb lesz a lisztharmathelyzet, „alaphangú járványt” jelzett előre.
Úgyhogy aki ugyanúgy védekezett, mint az utóbbi 5-6 évben, nem járt sikerrel. Nagyobb szőlőtáblák is tönkrementek a lisztharmat miatt. A szakember mindig hangsúlyozza, hogy időben kell elkezdeni a védekezést a kórokozó ellen, ugyanis
az első tünet megjelenésétől néhány napon belül permetezni kell.
Szekszárdon az első tünetet május 3-án találta meg, és május 8-9-re lett általános a primer tünetek megjelenése. Ez viszonylag korai fertőzésből származott és a szőlő kissé fejletlen állapotban volt, mert viszonylag késői volt a fakadás. Akkortól viszont 10 naponta kellett permetezni, jól megtervezett program alapján és hatékony készítményekkel. Figyelni kell arra, hogy az adott borvidéken milyen hatóanyaggal szemben alakult ki rezisztencia, mert azt nem érdemes használni. Aki pedig kihagyott egy permetezési fordulót, több fertőzési ciklusra hagyta védtelenül a szőlőt, a lisztharmat ugyanis gyakorlatilag minden egyes nap fertőz.
Az időjárást figyelve, kimondottan keresni kell az első levéltüneteket, hogy megelőzhessük a bajt,
hangsúlyozta Füzi István. Az idén például alacsony gyakorisággal indult a betegség, de május második fele és június eleje olyan kedvező volt a gomba számára, hogy mégis járványos mértékben szaporodott. Aki nem figyeli a levéltüneteket, csak június közepén, a bogyókon találja meg a lisztharmatot, amikor már az ötödik-hatodik generáció van jelen az ültetvényben.
