Back to top

Öntözött területek Magyarországon - helyzetelemzés

Magyarországon az öntözhető területek arányát folyamatosan növelni kell. A jelenlegi aszályos időszak különösen indokolja ezt. E rövid áttekintés keretében megvizsgáljuk az öntözött területek a rendelkezési álló adatok alapján.

Fotó: Pixabay
A Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági vízfelhasználásról gyűjtött adatainak forrása az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Ha az elérhető adatokat húsz évre visszamenőleg megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy öntözött területek nagysága és a víz mennyisége hogyan is alakult hazánkban.

A vízjogilag engedélyezett öntözési terület húsz éve 235,5 ezer hektár volt, míg a 2020-as évben 198,1 ezer hektár. Ez 15,1%-os csökkenést jelent az engedélyezett területek nagyságában. Összehasonlítva az adott évben mezőgazdasági művelés alá volt területek nagyságával ez 4% körüli öntözhető területnagyságot jelent.

A valóban öntözött terület húsz éve 125,3 ezer hektár volt, míg a 2020-as évben 119,3 ezer hektár. Ez 4,7%-os csökkenést jelent. Amit ha így nézünk szinte változatlan. Ahogy a diagramon is látható az egyes években az időjárás és a jogi szabályok változása okán jelentős eltérések tapasztalhatók.

 

Fotó: KSH / MMG diagram

 

Érdemes megvizsgálni az öntözésre értékesített víz mennyiségét is. Míg 2000-ben ez 215,8 millió m3 volt, addig húsz évvel később 140,56 millió m3. Ha csak így néznénk, akkor ez 34,8 %-os csökkenés lenne. Azonban az öntözővíz mennyisége a terület arányában sokkal relevánsabb képet mutat. Az erről készült mezőgazdasági vízhasználat c. diagramról leolvasható, hogy az öntözött területekre átlagosan hektáronként 1100 és 1500 m3 öntözővizet juttatnak a gazdálkodók.

 

Fotó: KSH / MMG diagram

 

A mezőgazdaság vízfelhasználása kapcsán a halastavak ellátásra értékesített víz mennyisége nagyjából azonos, 330-350 millió m3-es szinten mozgott az elmúlt húsz év során, mint ahogy az üzemeltetett halastavak területe is változatlanul 28-30 ezer hektár körül alakult.

Öntözésjelentés, 2021. év

Az Agrárközgazdasági Intézet júliusban megjelent statisztikai jelentésében a tavalyi évi adatokat elemzi.

A vizsgált évben, a beküldött adatok alapján a gazdálkodók (a halastavak adatai nélkül) 85 031,5 hektáron (+10 százalék) 118,4 millió m3 vizet (+35,3 százalék) öntöztek ki 2021-ben az előző évhez képest. A megöntözött terület 82,2 százaléka az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 86,8 százaléka jutott. Az adatszolgáltatók jelentései alapján hazánkban 2021-ben hektáronként átlagosan 1393 m3 vizet használtak a gazdálkodók, 23 százalékkal többet, mint 2020-ban, amennyiben öntözték a területüket. Nagy volt a szórás régiónként: a Dél-Alföldön egy hektáron átlagosan 1600 m3 vizet öntöztek ki, ami az országos átlagnál 14,9 százalékkal több, ezzel szemben Észak-Magyarországon kevesebb vizet használtak fel hektáronként, mint az országos átlag harmada. Az öntözött terület közel kilenctizedét 2021-ben is felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók (hasonlóan a 2020-as értékhez), és csupán 12 százalékát felszín alattival. A kiöntözött vízmennyiség kétharmadát esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 47,4 százalékát lineár öntözőberendezéssel, 8,8 százalékát csévélődobossal és 10,8 százalékát körforgó rendszerűvel.

Az Agrárközgazdasági Intézet a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodók főbb növényeinek hozamát is vizsgálták.

Megállapították, hogy a 2021-es évben is fennálló időjárási szélsőségek, például a tavaszi fagykár ellenére általában a beérkezett adatok alapján az öntözés jótékony hatását ki lehet jelenteni a hozamadatoknál.

 

Fotó: AKI /MMG diagram

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözési közösségeket támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve a közösségek létrejöttét. A kiadvány egyebek közt tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, továbbá bemutatja az elismert öntözési közösséget támogató ösztönzőket. Ismerteti az uniós forráslehetőségeket, illetve a Nemzeti Földügyi Központ által elkészítendő környezeti körzeti terveket, amelyek kiváltják a szakhatósági engedélyeket. Az útmutató digitális változatából pedig letölthetőek azok az adatlapok, amelyek az öntözési közösségek elismerése iránti kérelemhez, valamint a környezeti körzeti tervek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazzák.

Forrás: 
KSH / AKI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.