Back to top

Munkaerőhiány kezelése a gombatermesztésben

A gombatermesztési ágazat legnagyobb problémája a betakarítás lett, hívta fel a figyelmet Daniel Dajewski a New Food Magazine-ban megjelent cikkében. A zárt, hűvös termesztő helyiségekben végzett rendkívül monoton munkavégzés lehetősége nem csábítja az idénymunkásokat, különösen a gazdagabb és fejlettebb társadalmakban, ahol az ilyen munkaerőhiány ritkán oldható meg béremelésekkel. munkát.

Fotó: Pixabay

Jól látható, hogy

az európai gombaszedés magas költsége megmagyarázza, miért fejlődik gyorsabban a gombatermelés Közép- és Kelet-Európában.

Lényegében a gombatermesztés gazdaságilag életképesebb azokban a régiókban, ahol alacsonyabbak a fizetések és nagyobb a rendelkezésre álló munkaerő; mégis a betakarítás továbbra is az első számú probléma – és ez várhatóan egyre rosszabb lesz.

Európában körülbelül 20 000 ember dolgozik gombaszedőként, és országtól és terméktípustól függően 0,1-0,5 eurót kapnak minden egyes leszedett kilogramm után. A legtöbb gazdaságnak a bérköltségen túlmenően finanszíroznia kell a szedők megfelelő munkakörülményeinek és lakhatási igényeinek megszervezését – akár egész munkásszállók építését is, mivel sok szedő más régióból vagy országból érkezik.

Ezen okok miatt a gombagazdaságok évtizedek óta igyekeznek csökkenteni a szedők iránti igényt.

A gépi betakarítást az 1990-es évektől sikeresen alkalmazzák, de ennek eredménye csak a feldolgozóipar számára alkalmas, mivel a gombák kárhányada jelentős. A fogyasztás hozzávetőlegesen 80 százalékát kitevő friss piac számára elengedhetetlen a kézi betakarítást.

A gombaszedő automatizálás követelményei két elemből állnak. Az első a helyes gombaválasztás (ami nagyobb odafigyelést igényel, mint a polcról a legnagyobbat szedni). A második valójában a gomba megragadása és kihúzása a komposztból, miközben minimális kárt okoz a gombában.

Mindkét feladat kihívást jelent, de az elsőt az új technológia és a mesterséges intelligencia támogatásával sikerült megvalósítani, míg a másodikat –a mesterséges „kéz” fejlesztése– továbbra is aktív fejlesztés alatt áll. A különféle tapadókorongokkal végzett számos kísérlet sikertelen volt, és jelenleg a legígéretesebb fejlesztések az emberi ujjakat és mozgásokat utánozzák. Az ipari minták már folyamatban vannak, de a komissiózási sebesség, a költség és a folyamat minősége nem kellően megfelelő a szükséges beruházáshoz.

Kevés a bizalom a teljesen automatizált gombafarmok megvalósításában a következő 10-20 évben. Így a gombatermesztés speciális követelményei miatt a hibrid megoldások (emberi és robot) tűnnek a leginkább megvalósíthatónak.

Mi növelheti a gombaszedés sebességét?

A félautomata szedő kocsik megkönnyítik és gyorsítják a gombák begyűjtését.
A félautomata szedő kocsik megkönnyítik és gyorsítják a gombák begyűjtését.
Fotó: agro-projects.eu
Tekintettel a robotizált megoldások kihívásaira, vitathatatlanul nagyobb erőfeszítéseket tesznek olyan berendezések fejlesztése terén, amelyek lehetővé teszik az emberi válogatók hatékonyságának növelését. Egy egyszerű példa, hogy sok farmtulajdonos kész beruházni félautomata szedő kocsikba, amelyek megkönnyítik és gyorsítják a gombák begyűjtését.

A szedés hatékonyságának növelésére irányuló globális trend nyilvánvaló, a gombatermesztők és technológiai beszállítók úgy döntöttek, hogy a legösszetettebb, a robotok hatáskörébe még nem tartozó funkciókat a szedőkre bízzák, az egyszerűbbeket pedig a gépekre vagy robotokra.

A szedőknek ki kell választaniuk a szedendő gombákat mesterséges intelligencia segítségével vagy anélkül, és ki kell húzniuk a termesztő polcokról. A szár levágása, tálcára helyezése, a tálcák mozgatása, sőt a gombák válogatása, kalibrálása is könnyen megoldható gépekkel.

Azáltal, hogy megszabadítja az embert attól, hogy le kell vágnia a gomba szárát, felszabadítja azt a kezét, amelyben korábban a kést tartotta, és lehetővé teszi a két kézzel történő szedést. A munka megkönnyíthető, ha a termesztőágyat a szedő felé döntjük – már készülnek ilyen „dönthető polcok”. Az új fejlesztések célja, hogy az embert jól megvilágított, kellemes klímával rendelkező helyiségben helyezzék el, ne kelljen naponta több ezer alkalommal lehajolni. Mindezek eredményeként növekedjen a termelékenység.

Az ilyen gombafarm megépítésére vonatkozó döntésnél azonban figyelembe kell venni az ilyen technológiához szükséges jelentős anyagi beruházásokat, valamint azt, hogy mennyi időbe telik az építkezés.

Ezek a beruházások jelentősen befolyásolják a termelési költségeket, így annak ellenére, hogy kevesebb az emberi munkaerő, a termelés költsége valószínűleg magasabb lesz.

Egy gomba súlya a munkanap elejétől a végéig akár 40 százalékkal is megnőhet – minden kilogramm plusz pénzért eladható. Ez az oka annak, hogy a reggeli egymenetes betakarítás helyett inkább adjunk lehetőséget a gombának a növekedésre. A félautomata szedő kocsikkal leegyszerűsítve a mozgatást a szedők naponta négy-öt alkalommal, több órás időközönként újra meglátogathatják a gombapolc ugyanazon területét. További előny, hogy a szedőnek lehetősége nyílik egy menetben azonos méretű gombát szedni, ami kevesebb válogatást, és edényt és jobb koncentrációt jelent.

A gombatermesztés legnagyobb költsége a betakarítás lett.

Egyes országokban, például Hollandiában, még a komposztot is meghaladhatja, amelyet hagyományosan a legnagyobb költségként szoktuk számolni. A félautomata szedő kocsik jelenleg a gombatermesztők legnépszerűbb befektetései – teljesítmény tekintetében a legmagasabb megtérülést biztosítják. Nagy előnyük, hogy szinte minden meglévő gombafarmon felhasználhatók. Több gombafarm vezetője 15-30 százalékkal megnövekedett komissiózási sebességről számolnak be a hagyományos kocsikhoz képest.

Forrás: 
New Food Magazine

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Import szója helyett lucernafehérje

A takarmánykeverékekben a szója szinte pótolhatatlanak tűnő fehérjeforrás, amely egyre drágább és a szállítása is akadozik. Dániában az ökológiai gazdálkodást folytató baromfitenyésztők a kihívásra egy magyaros megoldást fejlesztenek.

Az EIT Food 2023-ra vállalkozói pályázatot hirdet

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) bejelentette, a 2023-as Vállalkozási Programjainak elindulását. Március 26-ig lehet jelentkezni három olyan programra, amelyek az üzleti növekedés minden szakaszát lefedik.

Egy savanyított étel, amit naponta kellene enni az egészségesebb emésztésért

Az olyan erjesztett élelmiszerek, mint a savanyú káposzta és a savanyú uborka remek probiotikum források. A probiotikumok olyan jó baktériumok, amelyek segítenek az emésztés javításában, az immunitás erősítésében és a fogyásban. A magas rosttartalmú savanyúságok, különösen a prebiotikumokban gazdag ételek fogyasztása elengedhetetlen az egészséges bélrendszerhez.

Kutatási eredmények Dél-Tirolból

A dél-tiroli gyümölcstermesztés, mezőgazdaság és élelmiszeripar előmozdításán dolgozik az 1962 óta működő Laimburg Kutatóközpont. Az intézményben 200 alkalmazott évente 350 témával foglalkozik, amelyek meghatározásában szorosan együttműködnek a termelők képviselőivel. Legújabb kutatási jelentésükből ismertetünk néhány eredményt.

A nagyapai örökség újrafelfedezése

A Pozsony melletti Kismagyaron jártunk Klúcsik Attilánál, aki a családjával együtt pár éve úgy döntött, hogy egészséges élelmiszert termelnek maguknak. Belevágtak az alakor búza termesztésébe is, ami mára gazdaságuk egyik húzóágazatává nőtte ki magát.

Forró étel Kecskemétről

155 ezer adag instant tésztát ajánlott fel a Nissin Foods Kft. rászoruló emberek, családok télvégi támogatásaként a Magyar Élelmiszerbank számára. Az egyesület a következő hetekben juttatja el az adományt a nélkülözőknek országos élelmiszermentő és -osztó hálózatán keresztül.

Kevesebb burgonya, alma

A berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából a Türingiai Statisztikai Hivatal összesítette a tartomány tavalyi mezőgazdasági teljesítményét.

Kétéves kihagyás után újra megrendezik a Miskolci Kocsonyafesztivált

A koronavírus-járvány miatti kétéves kényszerszünet után idén újra megrendezik március 3. és 5. között a Miskolci Kocsonyafesztivált - tájékoztatta az MTI-t Miskolc önkormányzata hétfőn.

Játékkal és kóstoltatással népszerűsítik a mangalicahúst

Minél többet, minél több helyen együnk mangalicahúst! Így summázta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke a farsangi időszakig tartó kampány célját. Az Agrármarketing Centrum és az Agrárminisztérium negyedik éve már nemcsak általában a hazai sertéshús fogyasztását igyekszik ösztönözni, hanem a prémium mangalicahúsét is.

Változott a fogyasztói magatartás

A magyar zöldség-gyümölcs árakat a globális hatások mellett az idényjelleg és az időjárás is erősen befolyásolja. A kereskedelmi láncok törekednek arra, hogy minél több magyar eredetű terméket kínáljanak és kiegyenlített legyen a forgalom, derült ki a körkérdésünkre adott válaszokból.