Back to top

Munkaerőhiány kezelése a gombatermesztésben

A gombatermesztési ágazat legnagyobb problémája a betakarítás lett, hívta fel a figyelmet Daniel Dajewski a New Food Magazine-ban megjelent cikkében. A zárt, hűvös termesztő helyiségekben végzett rendkívül monoton munkavégzés lehetősége nem csábítja az idénymunkásokat, különösen a gazdagabb és fejlettebb társadalmakban, ahol az ilyen munkaerőhiány ritkán oldható meg béremelésekkel. munkát.

Fotó: Pixabay

Jól látható, hogy

az európai gombaszedés magas költsége megmagyarázza, miért fejlődik gyorsabban a gombatermelés Közép- és Kelet-Európában.

Lényegében a gombatermesztés gazdaságilag életképesebb azokban a régiókban, ahol alacsonyabbak a fizetések és nagyobb a rendelkezésre álló munkaerő; mégis a betakarítás továbbra is az első számú probléma – és ez várhatóan egyre rosszabb lesz.

Európában körülbelül 20 000 ember dolgozik gombaszedőként, és országtól és terméktípustól függően 0,1-0,5 eurót kapnak minden egyes leszedett kilogramm után. A legtöbb gazdaságnak a bérköltségen túlmenően finanszíroznia kell a szedők megfelelő munkakörülményeinek és lakhatási igényeinek megszervezését – akár egész munkásszállók építését is, mivel sok szedő más régióból vagy országból érkezik.

Ezen okok miatt a gombagazdaságok évtizedek óta igyekeznek csökkenteni a szedők iránti igényt.

A gépi betakarítást az 1990-es évektől sikeresen alkalmazzák, de ennek eredménye csak a feldolgozóipar számára alkalmas, mivel a gombák kárhányada jelentős. A fogyasztás hozzávetőlegesen 80 százalékát kitevő friss piac számára elengedhetetlen a kézi betakarítást.

A gombaszedő automatizálás követelményei két elemből állnak. Az első a helyes gombaválasztás (ami nagyobb odafigyelést igényel, mint a polcról a legnagyobbat szedni). A második valójában a gomba megragadása és kihúzása a komposztból, miközben minimális kárt okoz a gombában.

Mindkét feladat kihívást jelent, de az elsőt az új technológia és a mesterséges intelligencia támogatásával sikerült megvalósítani, míg a másodikat –a mesterséges „kéz” fejlesztése– továbbra is aktív fejlesztés alatt áll. A különféle tapadókorongokkal végzett számos kísérlet sikertelen volt, és jelenleg a legígéretesebb fejlesztések az emberi ujjakat és mozgásokat utánozzák. Az ipari minták már folyamatban vannak, de a komissiózási sebesség, a költség és a folyamat minősége nem kellően megfelelő a szükséges beruházáshoz.

Kevés a bizalom a teljesen automatizált gombafarmok megvalósításában a következő 10-20 évben. Így a gombatermesztés speciális követelményei miatt a hibrid megoldások (emberi és robot) tűnnek a leginkább megvalósíthatónak.

Mi növelheti a gombaszedés sebességét?

A félautomata szedő kocsik megkönnyítik és gyorsítják a gombák begyűjtését.
A félautomata szedő kocsik megkönnyítik és gyorsítják a gombák begyűjtését.
Fotó: agro-projects.eu
Tekintettel a robotizált megoldások kihívásaira, vitathatatlanul nagyobb erőfeszítéseket tesznek olyan berendezések fejlesztése terén, amelyek lehetővé teszik az emberi válogatók hatékonyságának növelését. Egy egyszerű példa, hogy sok farmtulajdonos kész beruházni félautomata szedő kocsikba, amelyek megkönnyítik és gyorsítják a gombák begyűjtését.

A szedés hatékonyságának növelésére irányuló globális trend nyilvánvaló, a gombatermesztők és technológiai beszállítók úgy döntöttek, hogy a legösszetettebb, a robotok hatáskörébe még nem tartozó funkciókat a szedőkre bízzák, az egyszerűbbeket pedig a gépekre vagy robotokra.

A szedőknek ki kell választaniuk a szedendő gombákat mesterséges intelligencia segítségével vagy anélkül, és ki kell húzniuk a termesztő polcokról. A szár levágása, tálcára helyezése, a tálcák mozgatása, sőt a gombák válogatása, kalibrálása is könnyen megoldható gépekkel.

Azáltal, hogy megszabadítja az embert attól, hogy le kell vágnia a gomba szárát, felszabadítja azt a kezét, amelyben korábban a kést tartotta, és lehetővé teszi a két kézzel történő szedést. A munka megkönnyíthető, ha a termesztőágyat a szedő felé döntjük – már készülnek ilyen „dönthető polcok”. Az új fejlesztések célja, hogy az embert jól megvilágított, kellemes klímával rendelkező helyiségben helyezzék el, ne kelljen naponta több ezer alkalommal lehajolni. Mindezek eredményeként növekedjen a termelékenység.

Az ilyen gombafarm megépítésére vonatkozó döntésnél azonban figyelembe kell venni az ilyen technológiához szükséges jelentős anyagi beruházásokat, valamint azt, hogy mennyi időbe telik az építkezés.

Ezek a beruházások jelentősen befolyásolják a termelési költségeket, így annak ellenére, hogy kevesebb az emberi munkaerő, a termelés költsége valószínűleg magasabb lesz.

Egy gomba súlya a munkanap elejétől a végéig akár 40 százalékkal is megnőhet – minden kilogramm plusz pénzért eladható. Ez az oka annak, hogy a reggeli egymenetes betakarítás helyett inkább adjunk lehetőséget a gombának a növekedésre. A félautomata szedő kocsikkal leegyszerűsítve a mozgatást a szedők naponta négy-öt alkalommal, több órás időközönként újra meglátogathatják a gombapolc ugyanazon területét. További előny, hogy a szedőnek lehetősége nyílik egy menetben azonos méretű gombát szedni, ami kevesebb válogatást, és edényt és jobb koncentrációt jelent.

A gombatermesztés legnagyobb költsége a betakarítás lett.

Egyes országokban, például Hollandiában, még a komposztot is meghaladhatja, amelyet hagyományosan a legnagyobb költségként szoktuk számolni. A félautomata szedő kocsik jelenleg a gombatermesztők legnépszerűbb befektetései – teljesítmény tekintetében a legmagasabb megtérülést biztosítják. Nagy előnyük, hogy szinte minden meglévő gombafarmon felhasználhatók. Több gombafarm vezetője 15-30 százalékkal megnövekedett komissiózási sebességről számolnak be a hagyományos kocsikhoz képest.

Forrás: 
New Food Magazine

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Törökországban is termálvízzel fűtenek

Miközben Európa-szerte sorra leállnak télre a zöldséghajtató üzemek a magas gázárak miatt, egyre több paradicsom érkezik Törökországból, mondta Fatih Kördemirci, a Kurt Group munkatársa.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

A Nutella legyőzte a Facebook-ot

Jelenleg úgy néz ki, hogy a világszerte népszerű édességgel, a Nutellával többet lehet keresni, mint a Facebook-kal.

Emelkednek a sertésárak Németországban

A sertéshús ára 5 € centtel (20,5 Ft-tal) emelkedett, melynek oka, hogy a növekvő kereslet nagyon kis kínálattal találkozik. A szakértők szerint ez valószínűleg nem sokat fog változni a következő hetekben.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

Tulipánünnep és ingyen tulipán

A tulipán hazájában külön ünnepnapot szánnak a tavasz egyik legnépszerűbb virágjának. Január harmadik szombatján virágtengerré változik Amszterdam egyik híres, múzeumok ölelésében fekvő tere, hogy örömöt csempésszenek az emberek életébe.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Lengyelországban az ökológiai gazdálkodás területének növelése a cél

Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint, a minisztérium célja az ökológiai gazdálkodás területének és a bioélelmiszer-termelés volumenének növelése. Mint mondta az értékesítési szintjét is fokozni kell, hogy a fogyasztók könnyen hozzáférhessenek a biotermékekhez. Az EU Green Deal készteti Lengyelországot is ezekre a lépésekre.