Back to top

Munkaerőhiány kezelése a gombatermesztésben

A gombatermesztési ágazat legnagyobb problémája a betakarítás lett, hívta fel a figyelmet Daniel Dajewski a New Food Magazine-ban megjelent cikkében. A zárt, hűvös termesztő helyiségekben végzett rendkívül monoton munkavégzés lehetősége nem csábítja az idénymunkásokat, különösen a gazdagabb és fejlettebb társadalmakban, ahol az ilyen munkaerőhiány ritkán oldható meg béremelésekkel. munkát.

Fotó: Pixabay

Jól látható, hogy

az európai gombaszedés magas költsége megmagyarázza, miért fejlődik gyorsabban a gombatermelés Közép- és Kelet-Európában.

Lényegében a gombatermesztés gazdaságilag életképesebb azokban a régiókban, ahol alacsonyabbak a fizetések és nagyobb a rendelkezésre álló munkaerő; mégis a betakarítás továbbra is az első számú probléma – és ez várhatóan egyre rosszabb lesz.

Európában körülbelül 20 000 ember dolgozik gombaszedőként, és országtól és terméktípustól függően 0,1-0,5 eurót kapnak minden egyes leszedett kilogramm után. A legtöbb gazdaságnak a bérköltségen túlmenően finanszíroznia kell a szedők megfelelő munkakörülményeinek és lakhatási igényeinek megszervezését – akár egész munkásszállók építését is, mivel sok szedő más régióból vagy országból érkezik.

Ezen okok miatt a gombagazdaságok évtizedek óta igyekeznek csökkenteni a szedők iránti igényt.

A gépi betakarítást az 1990-es évektől sikeresen alkalmazzák, de ennek eredménye csak a feldolgozóipar számára alkalmas, mivel a gombák kárhányada jelentős. A fogyasztás hozzávetőlegesen 80 százalékát kitevő friss piac számára elengedhetetlen a kézi betakarítást.

A gombaszedő automatizálás követelményei két elemből állnak. Az első a helyes gombaválasztás (ami nagyobb odafigyelést igényel, mint a polcról a legnagyobbat szedni). A második valójában a gomba megragadása és kihúzása a komposztból, miközben minimális kárt okoz a gombában.

Mindkét feladat kihívást jelent, de az elsőt az új technológia és a mesterséges intelligencia támogatásával sikerült megvalósítani, míg a másodikat –a mesterséges „kéz” fejlesztése– továbbra is aktív fejlesztés alatt áll. A különféle tapadókorongokkal végzett számos kísérlet sikertelen volt, és jelenleg a legígéretesebb fejlesztések az emberi ujjakat és mozgásokat utánozzák. Az ipari minták már folyamatban vannak, de a komissiózási sebesség, a költség és a folyamat minősége nem kellően megfelelő a szükséges beruházáshoz.

Kevés a bizalom a teljesen automatizált gombafarmok megvalósításában a következő 10-20 évben. Így a gombatermesztés speciális követelményei miatt a hibrid megoldások (emberi és robot) tűnnek a leginkább megvalósíthatónak.

Mi növelheti a gombaszedés sebességét?

A félautomata szedő kocsik megkönnyítik és gyorsítják a gombák begyűjtését.
A félautomata szedő kocsik megkönnyítik és gyorsítják a gombák begyűjtését.
Fotó: agro-projects.eu
Tekintettel a robotizált megoldások kihívásaira, vitathatatlanul nagyobb erőfeszítéseket tesznek olyan berendezések fejlesztése terén, amelyek lehetővé teszik az emberi válogatók hatékonyságának növelését. Egy egyszerű példa, hogy sok farmtulajdonos kész beruházni félautomata szedő kocsikba, amelyek megkönnyítik és gyorsítják a gombák begyűjtését.

A szedés hatékonyságának növelésére irányuló globális trend nyilvánvaló, a gombatermesztők és technológiai beszállítók úgy döntöttek, hogy a legösszetettebb, a robotok hatáskörébe még nem tartozó funkciókat a szedőkre bízzák, az egyszerűbbeket pedig a gépekre vagy robotokra.

A szedőknek ki kell választaniuk a szedendő gombákat mesterséges intelligencia segítségével vagy anélkül, és ki kell húzniuk a termesztő polcokról. A szár levágása, tálcára helyezése, a tálcák mozgatása, sőt a gombák válogatása, kalibrálása is könnyen megoldható gépekkel.

Azáltal, hogy megszabadítja az embert attól, hogy le kell vágnia a gomba szárát, felszabadítja azt a kezét, amelyben korábban a kést tartotta, és lehetővé teszi a két kézzel történő szedést. A munka megkönnyíthető, ha a termesztőágyat a szedő felé döntjük – már készülnek ilyen „dönthető polcok”. Az új fejlesztések célja, hogy az embert jól megvilágított, kellemes klímával rendelkező helyiségben helyezzék el, ne kelljen naponta több ezer alkalommal lehajolni. Mindezek eredményeként növekedjen a termelékenység.

Az ilyen gombafarm megépítésére vonatkozó döntésnél azonban figyelembe kell venni az ilyen technológiához szükséges jelentős anyagi beruházásokat, valamint azt, hogy mennyi időbe telik az építkezés.

Ezek a beruházások jelentősen befolyásolják a termelési költségeket, így annak ellenére, hogy kevesebb az emberi munkaerő, a termelés költsége valószínűleg magasabb lesz.

Egy gomba súlya a munkanap elejétől a végéig akár 40 százalékkal is megnőhet – minden kilogramm plusz pénzért eladható. Ez az oka annak, hogy a reggeli egymenetes betakarítás helyett inkább adjunk lehetőséget a gombának a növekedésre. A félautomata szedő kocsikkal leegyszerűsítve a mozgatást a szedők naponta négy-öt alkalommal, több órás időközönként újra meglátogathatják a gombapolc ugyanazon területét. További előny, hogy a szedőnek lehetősége nyílik egy menetben azonos méretű gombát szedni, ami kevesebb válogatást, és edényt és jobb koncentrációt jelent.

A gombatermesztés legnagyobb költsége a betakarítás lett.

Egyes országokban, például Hollandiában, még a komposztot is meghaladhatja, amelyet hagyományosan a legnagyobb költségként szoktuk számolni. A félautomata szedő kocsik jelenleg a gombatermesztők legnépszerűbb befektetései – teljesítmény tekintetében a legmagasabb megtérülést biztosítják. Nagy előnyük, hogy szinte minden meglévő gombafarmon felhasználhatók. Több gombafarm vezetője 15-30 százalékkal megnövekedett komissiózási sebességről számolnak be a hagyományos kocsikhoz képest.

Forrás: 
New Food Magazine

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.

Intelligens permetezés Európában

Az idei SIMA kiállításon mutatta be Európában a John Deere a növényvédő permetezőgépeihez kifejlesztett See & Spray funkciót. A gépeket az amerikai vállalat hollandiai gyárában, Horstban gyártják.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Csökkent a kukorica ára Lengyelországban

Végéhez közeledik a szemes kukorica betakarítása Lengyelországban, mégsem felhőtlen a lengyel gazdák öröme, mert továbbra is nagy mennyiségű import kerül az országba Ukrajnából, ami a belföldi termés árát lenyomja.

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.