Back to top

Több mint 9 millió hektár erdő égett le tavaly

A Global Forest Watch (GFW) adatai alapján kiderült, hogy mióta a Föld erdőpusztulását mérik, a tavalyi év volt a második legrosszabb az odaveszett területek nagyságát tekintve. A kimutatás szerint a leégett erdők területe duplájára nőtt az elmúlt 20 évben, amit főként a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletnek és szárazságnak köszönhető.

Összesen egy Portugália méretű erdő veszett oda, és percenként 16 focipálya vált a tűz martalékává 2021-ben.

A tavaly leégett 9,3 millió hektárnyi erdőből több mint 5 millió hektárnyi Oroszországban található, de más északi országok, például Kanada is különösen kitett volt az erdőtüzeknek.

Az egyre gyakoribb tűzesetek miatt az erdők talajában tárolt szén is könnyen felszabadulhat, amely az erdőtüzekkel a légkörbe kerül, ami az üvegházhatású gázok légköri szintjének megemelkedését eredményezi. Mindez pedig csak felgyorsítja a felmelegedést.

A Föld északi féltekén gyorsabban zajlik a felmelegedés, ezért itt hosszabban kitartanak az erdőtüzek. Oroszországban például 31 százalékkal több tűzeset volt tavaly, mint az előző évekhez képest, amit elsősorban a hosszabb hőhullámok okoztak.

A déli féltekén a tűzvész helyett a drasztikus fakitermelés veszélyezteti az erdőket. Brazíliában például hatéves csúcs dőlt meg a kivágott fák mennyisége tekintetében, ami a megnövelendő mezőgazdasági területek miatt volt „indokolt”.

Szakértők erre a folyamatra azt mondják, ez a növényzet és a talaj együttes párolgásával jár, magyarán lecsökken a hűvösebb és a csapadékos napok száma, ami szintén a felmelegedést katalizálja.

Az ENSZ jelentése szerint a súlyos erdőtüzek előfordulása 50 százalékkal nőhet az évszázad végéig. Sajnos viszont az elpusztult erdőterületek helyreállítása csaknem 100 éves távlatokba mérhető, így a felmelegedés megelőzése jelentené a leghatékonyabb megoldást.

Az Európai Erdőtűz-Információs Rendszer (EFFIS) rendszer adatai szerint Magyarországon idén augusztus 13-ig több, mint 6600 hektár égett le. A diagram jól szemlélteti, hogy ez sokszorosa az eddigi átlagos erdőtűz eseteknek.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

Jelentős csapadék segíti a talajok feltöltődését

Az elmúlt két hétben főként az ország nyugati, északnyugati felén hullott számottevő csapadék. Az előttünk álló napokban azonban országszerte jelentős mennyiségre van kilátás nagyrészt enyhe esők, de vasárnaptól az északi, északkeleti országrészben egyre nagyobb területen hó formájában. Így a jövő hét első felében téliesre fordul időjárásunk, és ez az erős éjszakai lehűlésekben is megmutatkozik.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.