Back to top

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

Fotó: Pixabay

A globális gabona- és növényolajkészlet növelése érdekében egyre több élelmiszeripari vállalat és politikus követeli, hogy a világ országai lazítsanak a bioüzemanyagok benzinbe és gázolajba keverésére vonatkozó előírásokon.

A washingtoni székhelyű Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet közleménye szerint nem most van itt az ideje, hogy a kormányok mesterséges szabályokkal vagy kötelező keverési célokkal ösztönözzék az élelmiszer-növények energiává történő átalakítását.

Oroszország és Ukrajna termelik a Földön termő összes kukorica közel egyötödét és a napraforgóolaj több mint felét, de a háború kitörése óta mindkét ország kivitele a korábbi töredékére esett. “Emberek százmillióit fenyegeti éhínség a háború okozta élelmiszerhiány miatt” – figyelmeztetett az ENSZ főtitkára.

A Gro Intelligence szakértői szerint az évente bioüzemanyagként felhasznált termények 1,9 milliárd ember kalóriafogyasztását fedeznék.

Okoznak-e problémát a bioüzemanyagok az élelmiszerpiacokon?

Az EU-ban körülbelül napi 10 ezer tonna búzát égetnek el etanolként az autókban, ami 15 millió kenyérnek felel meg
Az EU-ban körülbelül napi 10 ezer tonna búzát égetnek el etanolként az autókban, ami 15 millió kenyérnek felel meg
Fotó: stock.adobe.com
A kukoricából és cukornádból előállított etanolt és a növényi olajokból - többek közt szójababolajból és pálmaolajból - készített biodízelt a 2000-es évek eleje óta keverik üzemanyagokba, hogy az energiaellátás javítása és a fosszilis tüzelőanyagok környezeti hatásának csökkentése érdekében.

A legutóbbi, 2007–2008-as élelmiszerválságért részben a bioüzemanyagokat teszi felelőssé sok szakértő. A Világbank és az IMF tanulmányai szerint a bioüzemanyagok elterjedése annak idején 20-50 százalékos mértékben járult hozzá a kukorica árának az emelkedéséhez. Az ENSZ táplálkozáshoz való joggal foglalkozó akkori referense „emberiség elleni bűnnek” minősítette a használatukat.

A bioüzemanyag-gyártók azzal érvelnek, hogy ezúttal minimális szerepük van az élelmiszerhiányban.

Egy iparági lobbiszervezet, az Ethanol Europe munkatársa, James Cogan szerint ezt a válságot nem a bioüzemanyagok okozták, sem az árak emelkedését, sem a kínálat szűkülését. A magas árak nem a keresletről szólnak, hanem a nemzetközi kereskedelmi viszonyokat és az energia magas árát tükrözik. A bioüzemanyag-termelés visszaszorítása nem enyhítené az árválságot, mert szerinte a spekulatív tőke jelent meg az árutőzsdéken, és az hajtottafel az árakat.

A bioüzemanyagok korlátozása csökkentené a világ éhezését?

Maik Marahrens, a brüsszeli székhelyű Transport & Environment környezetvédelmi kampánycsoport munkatársa szerint az EU-ban körülbelül napi 10 ezer tonna búzát égetnek el etanolként az autókban, ami 15 millió kenyérnek felel meg.

A World Resources Institute szakértői szerint a bioüzemanyagként felhasznált gabonamennyiség 50 százalékos csökkentése Európában és az Egyesült Államokban kompenzálná az ukrán búza, kukorica, árpa és rozs teljes exportkiesését. Bár a növénytermesztés a bioüzemanyag-kibocsátással együtt nőtt, vagyis az élelmiszer-ellátásra fordítható mennyiség nem csökkent, a bioüzemanyag-felhasználás nem emelkedhet exponenciálisan a környezet károsodása nélkül.

„Egy olyan világban, amelyben bizonytalan az élelmezés, nagyon kritikusan kell gondolkodnunk a korlátozottan rendelkezésünkre álló erőforrásokról, ha élelemmel akarjuk ellátni a világot és meg kívánjuk oldani a klímaválságot”

– mondta Oliver James, a Princeton Egyetem kutatója, aki részt vett a World Resources Institute adatainak elemzésében.

Az etanolipar képviselői igazságtalannak tartják az ilyen összehasonlításokat. Az üzemanyag-előállításra használt gabona nagy része takarmánybúza, amiből állati takarmány készül, nem pedig malmi búza, amiből a kenyér, érvelnek az iparág érdekében. A bioüzemanyag-ágazat vezetői szerint a bioüzemanyagnak használt búza mennyisége elhanyagolható, az UFOP iparági szövetség szerint a teljes termés körülbelül 2 százaléka.

A gyártás során a kukoricaszemet alkotóelemeire bontják, vagyis keményítőre, fehérjére, olajokra és rostokra.
A gyártás során a kukoricaszemet alkotóelemeire bontják, vagyis keményítőre, fehérjére, olajokra és rostokra.
Fotó: Pixabay
Továbbá azzal érvelnek, hogy

a bioüzemanyag-gyártók nagy része egyben jelentős takarmánygyártó is,

hiszen a gabona etanollá alakítása során nagy fehérje- és zsírtartalmú melléktermékek keletkeznek, amit baromfi, szarvasmarha- és sertéstakarmányozásra használnak fel.

„Ebben az összefüggésben kissé szürreális, hogy a jelenlegi kenyérválságban a búzaetanolt egyáltalán szóba hozzák” – válaszolta a Financial Times kérdésére Eric Sievers, a ClonBio vállalat befektetési igazgatója, amely Európa legnagyobb, Magyarországon található biofinomítójának a tulajdonosa.

A Pannonia Biónál a helyben termesztett takarmánykukoricát először is megőrlik. A gyártás során a kukoricaszemet alkotóelemeire bontják, vagyis keményítőre, fehérjére, olajokra és rostokra. A vállalat fehérjében gazdag takarmánya 3 százalék keményítőt, 7 százalék rostot, 30 százalék fehérjét és 9 százalék zsírt tartalmaz, amivel jelentősen csökkenti az EU fehérjehiányát, mert ki lehet váltani vele a szójalisztimportot. A szárított kukoricatörköly (DDGS, Dried Distillers Grain with Solubles) fehérjedús állatitakarmány-összetevő, és több mint 27 európai, közel-keleti, afrikai és ázsiai országban forgalmazzák.

A német UFOP adatai szerint 2021-ban 1,4 milliárd hektáron termesztettek gabonaféléket, olajos magvakat, fehérje-, cukor- és rostnövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket és dióféléket a világon, és nagy részüket közvetlenül a lakosság élelmezésére használták.

Fotó: MMG diagram, Union zur Förderung von Oel- und Proteinpflanzen e.V.

A bioüzemanyag-előállítás alapanyagait a művelt terület mindössze 7 százalékán termelték meg.

Eleve többnyire ott gyártanak bioüzemanyagot, ahol többlet van nyersanyagból, főleg kukoricából vagy szójából. Bioüzemanyagok nélkül e területek termésének a világpiacon keresnének vevőt, ami erősen lenyomná a terményárakat. A bioüzemanyag használata csökkenti a termelési többletet, többletértéket teremt és csökkenti a kőolaj vagy más fosszilis tüzelőanyag importjához szükséges devizamennyiséget.

James Cogan, az Ethanol Europe munkatársa az EU-ra gyakorolt hatásról azt nyilatkozta a Financial Times-nak, hogy a bioüzemanyag-gyártás korlátozása

„a megújuló energiaforrások, az energiafüggetlenség, a mezőgazdasági üzemek jövedelmének, biztonságának és ezáltal munkahelyek elvesztését eredményezné. Egyúttal a fosszilis tüzelőanyagok importjának, a szén-dioxid-kibocsátásnak és a szójaliszt behozatalának növekedését eredményezné”.

Változó bioüzemanyag-politika

A Nemzetközi Energiaügynökség 20 százalékkal csökkentette a 2022-re vonatkozó bioüzemanyag-növekedési előrejelzését, de számításuk szerint a globális kereslet még így is 5 százalékkal meghaladja a 2021-est, és eléri az 8,5 milliárd litert.

Az Egyesült Államokban, ahol az olcsóbb kukorica alapú etanol a fő bioüzemanyag, a kormány azzal próbálta megfékezni a benzin árának az emelkedését, hogy átmenetileg lehetővé tette az etanol nagyobb arányú bekeverését, amelyet egyébként a nyári hónapokban csökkenteni szoktak környezetvédelmi okból.

Viszont az EU-ban Belgium és Németország a bioüzemanyag-bekeverési arány csökkentését fontolgatja az élelmezésbiztonság megőrzése érdekében.

Kína figyelmeztette az ország etanolgyártóit, hogy „szigorúan ellenőrzi a kukoricából származó etanol üzemanyagcélú feldolgozását”. India a bekeverési arány növelését támogatja, ugyanis az ország fő bioetanol-alapanyagának számító cukornád kevésbé drágult, mint a többi növény.

Nicolas Denis, a McKinsey & Co szakérője szerint bár az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos összehangolt fellépés hamar napirendre került, nemzetközi szinten mégis kevés vita folyik a bioüzemanyagok bekeverési határértékéről. Ennek ellenére a bioüzemanyagot használó országoknak egyensúlyba kellene hoznia az élelmezésbiztonságot és a fenntarthatóságot az energiaköltségekkel és a függetlenséggel. A kormányoknak kell eldöntenie, hogy az országukban mit tekintenek fenntartható földhasználatnak, elvégre eltérnek a prioritásaik.

Forrás: 
Financial Times / Reuters
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Őszi munkák a zöldségeskertben: van ami most vethető!

Ősszel a konyhakertben már a következő évre is készülünk. Ennek az időszaknak legjelentősebb munkái a veteményesben a betakarítás, a termények szakszerű tárolása, és a tavaszi előkészületek.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Hogyan épített fel az új brit király egy kiváló bioélelmiszer-márkát

III. Károly, az Egyesült Királyság királya évekig készült arra, hogy az uralkodó szerepébe lépjen II. Erzsébet királynő történelemformáló uralkodása után. Közben egy másik "állást" is betöltött: egy jövedelmező vállalkozás tulajdonosa volt.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.