Back to top

Két világ határán

A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.

Budapesttől keletre-északkeletre, a Duna bal partján elterülő Pesti-síkság néhány kilométer után belefut egy érdekes földrajzi tájegységbe. Ez a „se nem hegység, se nem alföld” terület sajátos geológiai, klimatikus, és ezekből következően ökológiai egységet alkot, melynek legfőbb jellemzője az átmenetiség és változatosság.

A Csörsz-árok védvonala
A Csörsz-árok védvonala
Fotó: www.mkk.szie.hu
A Gödöllői-dombság földtanilag lepusztult, erodált löszdombság. Pleisztocén, tehát geológiai értelemben viszonylag fiatal, alig pár százezer éves területről van szó, amely már kialakulását is átmeneti jellegének köszönheti. A dombságot alkotó lösz ugyanis egyfajta határterületen, a jégkorszaki gleccsertakaró szegélyén alakult ki.

Ebben a vastag löszrétegben képződtek a mély, erodált, elszigetelt völgyek, illetve a jellegzetesen hullámzó, 200-250 méter magas dombvidék, amely egyfajta „félszigetként” nyúlik be az Alföldre.

A dombvidék érdekessége, hogy legmagasabb pontjától, a 345 méteres Margitától kiindulva az isaszegi Kálvária-hegyen, a péceli Bajtemetésen, a gombai Várhegyen keresztül Albertirsáig nyúló fő vonulata vízválasztóként is szolgál. E vonaltól nyugatra a Dunába, keletre pedig a Tiszába tartanak a vízfolyások.

A kistáj éghajlata is sajátos, az alföldi és hegyvidéki közötti átmenet, és ez az egyedi mezoklíma a domborzati és talajviszonyokkal, valamint az évezredes intenzív emberi jelenléttel összefüggésben, jellegzetes növényzet kialakulását tette lehetővé. Legfontosabb képviselői a Gödöllői-dombság sajátos erdőtársulásai és erdei ökoszisztémái.

Ősidők óta lakott

A vadászat hosszú múltra tekint vissza
A vadászat hosszú múltra tekint vissza
A térségben évezredekre visszamenőleg megtalálhatók az emberi tevékenység nyomai. Ennek az emlékét őrzik a valkói erdőben található hajdani szarmata-római védvonal, a „Csörsz árka” maradványai. Emellett földvárak, sáncok, kolostorok és templomok romjait rejti a terület.

A Csörsz-ároknak nevezett sáncárokrendszer a kutatók számára régóta ismert. A sáncok Dunakeszi–Göd térségéből indulnak ki, és végigfutnak a Duna- Tisza közén, majd a Tiszántúlon délre tartanak, és Debrecent átszelve nagyjából egyenesen az Al-Dunáig vezetnek. A sáncrendszer azonban nem egy, hanem több helyen egymással párhuzamosan futó védelmi vonalból áll.

Mozaikos szerkezet

Az őskor óta lakott térségben az erdőhasználat már nagyon korán megkezdődött. A korai fakitermelés következtében ma már ritkák a természetes állapotú erdők.

Ehhez képest meglepőnek tűnhet, hogy

a Gödöllői-dombvidék jelenleg az ország egyik legerdősültebb területe, amit élénk mozaikosság jellemez az egymást váltó különböző erdőtársulások, illetve az ezekbe ékelődő rét- és gyeptársulások következtében.

Az erdőtársulások közül különösen a napos domboldalak melegkedvelő hársas-tölgyesei, a gyertyános- mezei juharos-tölgyesek, illetve a lefolyástalan völgyek égerlápjai különlegesek, olyannyira, hogy a két előbbit erről a területről írták le először tudományos igénnyel. A Gödöllői-dombságra egyaránt jellemzőek a középhegységi zárt lombhullató erdőségek, illetve az alföldi jellegű erdősztyeppek.

Pap Miska-kút

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után a betyárvilág megerősödött, sok betyár rótta a vidéket. Az utolsó gödöllői betyár, Pap Miska nevét egy kút őrzi, ami abban az időben még valószínűleg gémeskút lehetett. A forgalmas kassai út mentén lévő itatónál megpihenőket Pap Miska gyakran kirabolta. A gazdagoktól ellopott zsákmányait aztán megosztotta a szegényekkel, kivívva azok támogatását és együttérzését. A legenda szerint a kút gémjének állásával jelezték a helyiek, ha pandúr jár a környéken, a tanyájuk falára kiakasztott élelemmel teli tarisznyával pedig azt, hogy jóban akarnak lenni a betyárral.

A Pap Miska-kutat Gödöllő irányából a zöld kör jelzésen, valamint a piros kereszt jelzésen érhetjük el.

Az utolsó gödöllői betyár nevét őrzi a Gödöllő határában található kút
Az utolsó gödöllői betyár nevét őrzi a Gödöllő határában található kút

Vadászat és legeltetés

A jellegzetes erdőtakaró és a mai erdőkép kialakulásában jelentős szerepe volt az évszázadokon át tartó erdőhasználatnak is. A terület ugyanis hosszú időkön át királyi, illetve a kormány vadászterületeként elsősorban a vadgazdálkodás érdekeit szolgálta. Már Mátyás király is előszeretettel vadászott a környéken, később, az 1700-as években a dombság összefüggő, helyenként ligetekkel tagolt erdősége a Grassalkovich-család birtokában volt.

feketefenyő-állományokat fokozatosan alakítják át lombos erdőkké
feketefenyő-állományokat fokozatosan alakítják át lombos erdőkké

Az erdő- és vadászterület, illetve a hozzá tartozó gödöllői kastély és park koronázási ajándékként került Ferenc Józsefhez.

A dombság erdeinek összképét máig meghatározza, hogy az uralkodó az erdőknek csak a vadászati jogára tartott igényt, ezért aztán az erdőgazdasági munkák elmaradtak, kizárólagos cél a vadállomány feldúsítása volt. Ez a folyamat tovább erősödött az elmúlt évszázad második felében, és egészen 1989-ig vadászterületként működtették a környék erdeit. Ennek legsúlyosabb következménye a vadállomány túlszaporodása, valamint az erdők gyep- és cserjeszintjének elszegényedése lett.

A környező települések lakói az erdők fái között, cserjésekben és tisztásokon legeltettek.

Az 1800-as évek elejére a kisparaszti legeltetés háttérbe szorult az uradalmi vadászati és legeltetési érdekekkel szemben. A szarvasmarha-kereskedelem felvirágzásával a nem vadászati célú területeken nagy erdőtömböket vágtak ki és alakítottak legelővé az uradalmi állattenyésztés érdekében. Az erdőállomány zömét alkotó zárt és ligetes tölgyesek így teljesen eltűntek. A korábban hosszan tartó legeltetés hatására a talajtakaró elvékonyodott, felszínre került a futóhomok, a talaj vízgazdálkodása romlott. Az újraerdősítések alapvetően csak tájidegen fajokkal voltak megvalósíthatók, így elterjedtek a hagyományos ökoszisztémát súlyosan fenyegető invazív fajok, különösen a fehér akác és a feketefenyő.

A holtfa fontos szerepet tölt be az egészséges erdőkben
A holtfa fontos szerepet tölt be az egészséges erdőkben

Mindezek mellett a klímaváltozás és az ehhez kapcsolódó változások egyre jelentősebben befolyásolják a terület állapotát. A fokozódó aszály rendkívül megnehezíti a környezet- és természetvédelmi szempontból elfogadhatóbb felújítási technológiák alkalmazását, és az erdőfelújítások sikeres befejezését.

Isaszegi honvédsírok

Az 1849. április 6-i győztes csata hősi halottainak emlékhelyét Isaszegtől délre, a Sápi úton, Katonapallagon találjuk. Az isaszegi csata során ezen a helyen ütközött meg Klapka serege először az osztrákokkal, és itt alakították ki az egyik sebkötöző helyet is. A tét mindkét hadsereg számára nagy volt: ha a magyarok győznek, a császári-királyi hadseregnek Budára vagy Vácra kell visszavonulnia, s ezzel befejeződik a Duna–Tisza köze felszabadítása. Ha azonban a császári-királyi hadseregre mosolyog a hadiszerencse, a magyar fél kénytelen visszavonulni, s biztonsággal csak a Tisza vonalán szilárdíthatja meg helyzetét. Mindkét harcoló fél mintegy ezer-ezer katonát vesztett, akik a határ több részén vannak eltemetve.

A ’48-as szabadságharc hősi halottai nyugszanak Isaszeg határában
A ’48-as szabadságharc hősi halottai nyugszanak Isaszeg határában

Összetett feladat

Mindebből következően az itteni állami erdőterületeket fenntartó Pilisi Parkerdőnek rendkívül összetett a feladata. A Gödöllői-dombság jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll – 1990-ben több mint tízezer hektáron hozták létre a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet. Emellett fontos szempont az is, hogy a főváros közelsége miatt a terület erdeinek kimagasló a látogatottsága. Ez a jelenség a járvány időszakában csak felerősödött. Ez komoly felelősséget ró az erdőkezelőre is, hiszen a természetvédelmi szempontok mellett a dombság kultúrerdő, városi erdő jellegét is figyelembe kell vennie.

A csaknem 300 éves gödöllői kastély újra fénykorát éli
A csaknem 300 éves gödöllői kastély újra fénykorát éli

A királyi kastély és park

Páratlan természeti értékei mellett műemlékekben is bővelkedik a Gödöllői- dombság. A messze földön híres Grassalkovich-kastélyt a 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal gróf 1735 után kezdte meg építtetni. Mayerhoffer András tervei alapján tíz év múlva elkészült a belső udvart közrefogó első U-alak a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal. Azt követően a gróf élete végéig több szakaszban folytatta a kastély bővítését és átépítését, melyet aztán fia és unokája fejezett be. A Grassalkovich-család férfiági kihalásával hányattatott sorsúvá vált kastélyt 1867-ben megvásárolta a magyar állam.

A felújított és átalakított kastély a hozzá tartozó parkkal, illetve az egykori vadászterülettel koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett.

A maga nemében egyedülálló arborétum
A maga nemében egyedülálló arborétum
A királyi család főként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn, és a kastély fénykora Sissy 1898-as tragikus haláláig tartott.

A kastély 1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működött, majd történetét megpecsételte a II. világháború. Az épület nem szenvedett károsodást, ám az 1944-ben bevonult német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve tönkretették. Mindez a kastély lassú pusztulásához vezetett. Az állagmegóvási munkálatok 1985-ben kezdődtek, a kastély szakaszos felújítás után, a 2010-es évek elejére nyerte el ismét méltó formáját.

A pompás barokk épület ma színes családi programok, nívós kulturális fesztiválok, koncertek és rendezvények közkedvelt helyszíne, az azt körülvevő kastélypark megmaradt részével, az angolparki jegyeket hordozó Felső parkkal együtt. Idén nyáron pedig a Grassalkovich-kastély ad otthont az Országos Erdészeti Egyesület 152. vándorgyűlésének is.

Egy népszerű kirándulóhely is köthető Erzsébet magyar királynéhoz. Emlékek szerint gödöllői tartózkodása idején Sissy rendszeresen kilovagolt a Valkó község határában fekvő Szépjuharfa-tisztásra. Ennek emlékét az egyik fa tövében márványtábla őrzi. A tisztás szélén álló, 1952-ben épült fakunyhót a Pilisi Parkerdő 2021-ben felújította, ma négy évszakos pihenőhelyként működik.

Feketepusztai Vendégház

A Gödöllőtől keleti irányban fekvő Feketepuszta mesterségesen kialakított tavai mellett 1957-ben épült Feketepusztai Vendégház hajdan erdészházként szolgált. Ott lakott Molnár Endre erdőmérnök, akinek vezetésével 5 éven keresztül nutriatelep működött a három tóban. A rendszerváltást követően megüresedett házat 2014-ben felújította a Pilisi Parkerdő, mely 2020-tól kínál szállást a térségbe látogatóknak.

A vendégház valaha erdészlak volt
A vendégház valaha erdészlak volt

Arbo-Park

Hazai nyárak alatt növekvő csertölgyek
Hazai nyárak alatt növekvő csertölgyek
Gödöllő másik erdészeti nevezetessége a városból Isaszeg irányába vezető főút mellett elterülő Gödöllői Erdészeti Arborétum, új nevén Arbo-Park. A 350 hektáros területéből 130 a látogatható „ős- arborétum”, ennek nagyjából a 10-15 százaléka park jellegű, ahol reggel 8-tól délután 4-ig bárki tehet egy kellemes sétát.

A parkrészt sárga, zöld és piros T-vel jelölt bemutató útvonalak hálózzák be, melyek mentén megismerkedhetünk az itt élő mintegy 150 fenyővel és nyitvatermővel, illetve 875 lombos fával és cserjével. Van játszótér, piknikezésre ösztönző pihenőpad és tűzrakó hely, sőt, helyi kisvasút is.

Idén májusban a Pilisi Parkerdő Valkói Erdészetétől az Erdők a Közjóért Alapítvány kezelésébe került Arbo-Park egyedülálló a maga nemében, mert az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban láthatjuk a jellemző lágyszárú-, cserje- és lombkoronaszint kíséretében. A Gödöllői Erdészeti Arborétumban 154 erdőtípust ismerhetünk meg.

Négy évszakos pihenőhely a Szépjuharfatisztáson
Négy évszakos pihenőhely a Szépjuharfatisztáson

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Az „aranyhomok” összetéveszthetetlen zamata

Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.

Adventi kertajánló

A korai sötétedéshez igazított nyitvatartási idővel, de számos hazai botanikus kert és arborétum tart nyitva a téli hónapokban. Sőt, programokkal is több helyen készülnek, ezekből válogattunk.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Panoráma a Kilátók Királynőjéről – már online is

Milyen a kilátás a Zsófia-kilátóról? Milyen az idő Lillafüreden? Az ilyen kérdésekre már otthonról, vagy akár egy mobiltelefonról is választ lehet kapni.

Több mint száz dámlapátos esett Gúthon

A megszokotthoz képest később kezdődött és novemberre is áthúzódott idén a dámbikák barcogása, jó eséllyel október 10-e után lehetett barcogó bikára vadászni a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének területén. A szárazság miatt a tényleges trófea-súly jellemzően elmaradt a becsült súlytól, ezért a szakemberek úgy határoztak, hogy a visszarakás jeleit nem mutató, kapitális agancsú bikákat nem hozzák terítékre.

Erdészeti kutatások története, helyzete és perspektívái a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.

Vadcseresznyék a Bakonyban

A vadcseresznye nyáron elvegyül az erdő fái között, csak az élesebb szemű természetjárók szúrják ki keresztben szalagos vörösesbarna kérgét. Tavasszal egy kicsit könnyebb a dolgunk, hiszen fehér virágú magas fája messziről virít. Igaz, ilyenkor sok apróbb termetű fehér bokor és fa virágzik, amivel össze lehet téveszteni.