Back to top

Világhírű bor és nemzetközi szintű oktatás

Tokaj-Hegyalja nemcsak a sátoros hegyek, szőlővel beültetett domboldalak, pincék, várak, kastélyok és a borok királyának hazája vagy egy közlekedési csomópont, hanem a történelmünknek is fontos része. A bor mellett már a régi időkben kulturális központ volt, elég csak a Perényi és a Szapolyai családot, a Hunyadiakat, a Rákócziakat, Kossuth Lajost, a nyelvújító Kazinczyt említeni.

Sárospatak a honfoglalás óta jelentős történelmi és kulturális szerepet tölt be. Patak várában Árpád-házi királyok, Anjou-királynők fordultak meg, és ott született Kun (IV.) László király és magyarországi Szent Erzsébet. Küzdött a várért Balassi, itt állt a Rákócziak könyvtára és Sárospatakon volt az országgyűlés színhelye. Az 1531-ben Perényi Péter által alapított református főiskola sokáig fontos kulturális központtá tette a várost.

Horváth Ágnes: akik most részt vesznek a szőlész-borász képzésben, azok egytől egyig gyakorló szakemberek
Horváth Ágnes: akik most részt vesznek a szőlész-borász képzésben, azok egytől egyig gyakorló szakemberek
Régi adósság, hogy északkeleti régiónk visszanyerje azt a státuszát, ami évszázadokon keresztül meghatározta hazánk kulturális, politikai és gazdasági életét.

„Amikor tavaly megszületett a kormányhatározat arról, hogy Tokaj-Hegyalja és a térség kapjon egy egyetemet, ezt sokan értetlenséggel fogadták. Igaz, a lakosságot, a diákszámot nézve nem biztos, hogy feltétlenül indokolt egy új oktatási intézmény létrehozása, ugyanakkor azt kell mondjuk, ez a térség mindig is nagyon erős szellemi központ volt. Itt van Sárospatak, aminek a kisugárzása, a műveltségben, a művelődésben, a történelemben játszott szerepe megkérdőjelezhetetlen” – hívta fel a figyelmet Horváth Ágnes.

A Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) közelmúltban kinevezett történész–politológus végzettségű rektora rámutatott, hogy itt még élnek a hagyományok, amiket minden kormánynak figyelembe kell vennie, meg kell őriznie, mert rájuk lehet építkezni.

Itt született meg Tokaj-Hegyalja kincse, az aszú, és sok helyen ma is azzal azonosítják Magyarországot.

A szakember szerint a magyar diákok tudásbázisa, felkészültsége, bármit is mondjunk az oktatási rendszerünkről, még sok értéket hordoz. Igaz ez akkor is, ha egy kicsit korszerűtlen, és aktualizálni kellene a tudásbázist. Azt kell nézni, mire lesz szüksége a világnak öt év múlva, és nem arra képezni, amire öt évvel ezelőtt volt igény.

„A Tokaj-Hegyalja Egyetemnek ezeknek a kihívásoknak kell megfelelnie. Óriási az elvárás, de munkánkat a múlt teljesítményeire alapozhatjuk. Ebben kiemelt szerepe van a világhírű tokaji bornak, és az oktatás hagyományosan magas színvonalának, ami Európa-szerte ismertté tette a régiót” – fogalmazta meg az alapokat a rektor.

Munkájukat segíti, hogy az egyetemhez már csatlakozott a Grand Tokaj Zrt., és a tarcali Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel is tárgyalnak.

Látni kell, hogy a kutatóintézetek sem lehetnek meg egyetemi bázis nélkül, mert szétforgácsolják az energiákat, az egyetemeknek pedig nagy szüksége van kutatásokat végző gyakorlati szakemberekre. Figyelve a Sárospatakon folyó munkát, szőlészeti, borászati, bormarketing-, sommelier- és borüzleti képzést indítanak – vagyis minden egyben van, ami a borhoz kapcsolódik.

„Az oktatásunk úgy épül fel, hogy akik középiskolát végeztek, bejöhetnek hozzánk felsőfokú szakképzésre. Első lépésként technikusi képesítést szereznek. Ha ezen túlvannak, akkor egy év alatt összegyűjtenek annyi kreditet, amivel BSc-képzésben vehetnek részt. Utána mindenki választhat, hogy mesterképzésen folytatja, vagy posztgraduális oktatásra jelentkezik. Próbálunk figyelni rá, hogy az oktatás flexibilis legyen, és minél több embernek adjunk tanulási lehetőséget” – hangsúlyozta a rektor.

A szakember szerint ahhoz, hogy képzéseik valóban sikeresek legyenek, vissza kell nyúlni a középiskolákhoz, és a beiskolázásra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani.

Nem könnyű meggyőzni a 13–14 éves fiatalokat, hogy mezőgazdásznak menjenek. El kell juttatni hozzájuk az üzenetet, hogy miért volna érdemes az agráriumot választaniuk, és ha több diák van középiskolában, akkor nagyobb merítés áll a felsőfokú szakképzés rendelkezésére.

Beszélgetésünk közben felvetődött, hogy sokan úgy válnak egyetemi oktatóvá, hogy egy percet sem töltöttek el a gyakorlatban, nincsen „életszaga” a tanításuknak. A rektorasszony gyorsan megcáfolt: a THE oktatói bázisára ez nem jellemző. Akik részt vesznek a szőlész-borász képzésben, azok egytől egyig gyakorló szakemberek.

„Ugyanakkor tudományos minősítés­sel is rendelkeznek, hogy a képzéssel szemben támasztott akadémiai elvárásoknak megfeleljenek. Kulcsfontosságú számomra, hogy aki tanít, az a gyakorlati oldalt is tudja, ne csak beszéljen róla – hangsúlyozta a szakember. – Célom, hogy az ismeretek átadásának a gyakorlat legyen az alapja.”

A tokaji középiskolákban és a felsőfokú szakképzésben még nem nagy a külföldi hallgatók aránya.

Nyilván, ha külföldről beszélünk, elsősorban erdélyi és felvidéki fiatalokat értünk alatta, akik elérhető közelségben vannak. Kárpátalja ugyancsak a térségben található, így amint lehet, őket is felkeresik. Első körben velük lehet szorosabb együttműködést kialakítani. Viszont látni kell, hogy már a középiskolai beiskolázás sem igazán lép túl a 150 kilométeres határon.

Napjainkban sok szereplője van az oktatási piacnak, egyre kevesebb a gyerek, ráadásul mindenki a könnyebb ellenállás és a jobb megélhetés felé törekszik. Kialakult az együttműködés Tokaj-Hegyalja huszonhét önkormányzatával, és több másik településsel is a borsodi régiókból. Az együttműködést még meg kell tölteni tartalommal.

Az új egyetem egyben új lehetőséget jelent. Eddig a pataki tanítóképzővel azonosították, és senki nem gondolja, hogy itt magas szinten képeznek borászokat.

Brandet kell építeni, el kell juttatni az üzenetet, hogy mi is folyik a Tokaj-Hegyalja Egyetemen.

„Az intézménynek a következő tíz évben nem célja a tömegképzés. Ez idő alatt szeretnénk úgy pozicionálni magunkat, hogy bármilyen kurzust indítunk, az magas minőségű és unikális legyen, akár a szőlész-borász képzésről, akár a regionális fejlesztésről vagy a pedagógusképzésről beszélünk” – fogalmazott Horváth Ágnes.

Ma ilyen például a bormarketing-képzésük, amit angol nyelven hirdettek meg, és nem elvárás, hogy a jelentkezők borászok vagy gazdászok legyenek. Van olyan borász, aki marketinget szeretne tanulni, ugyanakkor lehet olyan gazdasági szakember is, aki bort szeretne eladni, és ahhoz igyekszik minél több ismeretet elsajátítani.

Néhány helyen képeznek ugyan sommelier-ket, de úgy gondolják, hogy Hegyalján exkluzív sommelier-képzést hirdetnek, amit szakmai tartalommal kell megtölteni, és magasabb elvárásokat kell támasztaniuk a végzősökkel szemben. Magyar és angol nyelvű oktatás is folyik.

Horváth Ágnest az a gondolat vezérelte, hogy az itthon megtermelt bort nem Magyarországon kell eladni, hanem alapvetően a külföldet célozzuk meg vele.

Ugyanakkor a borturisztikai képzést magyarul hirdetik meg, hiszen elsősorban magyar vendégeket szeretnének elérni a végzősök. A hazai borászatoknak fel kell rá készülnie, hogy ha be akarnak kapcsolódni, akkor sokoldalú tudással kell felvértezniük magukat.

„A Grand Tokaj Zrt. része a Tokaj-Hegyalja Egyetemi Alapítványnak, és az elsődleges partnerünk a borászképzésben. Ugyanakkor már szervezünk olyan programokat és kurzusokat, amelyekbe még többi helyi borászatot be szeretnénk vonni. Legyenek kisebbek vagy nagyobbak, magyarok vagy külföldi tulajdonban lévők, teljesen mindegy, mert ők itt dolgoznak Tokaj-Hegyalján” – mondta a szakember, aki nagy kihívásnak tekinti, hogy magától értetődővé váljon: a térség közös érdekeiért közösen kell tenni.

Ebben mindenkinek megvan a maga szerepe. Az egyetemnek nem kell termelnie vagy szőlészeti-borászati kutatásokat végeznie – ugyanakkor mindenhez értenie kell, amire a borászatoknak szükségük van.

Nem alapkutatásokra vagy technológiai kérdések megválaszolására kell koncentrálnia, hanem marketingre vagy piackutatásra. Az egyetem rendelkezik az ehhez szükséges infrastruktúrával.

Az ágazat szereplői között sok esetben összekötő kapocs lehet az egyetem, mivel nincs egyetlen irányba sem elkötelezve.

Tokaj felemelkedésében az egyetem kulcsszereplő lehet – az intézmény és a térség fejlődése nem választható el egymástól
Tokaj felemelkedésében az egyetem kulcsszereplő lehet – az intézmény és a térség fejlődése nem választható el egymástól

„A közelmúltban vettem át az intézmény vezetését, és igyekszem minél több helyen megjelenni, minél több emberrel megismerkedni. Azt tapasztaltam, bármit is kérjek, mindenki készségesen segít” – jegyezte meg. A rektor állítja, hogy óriási várakozást tapasztal a térség borászatai körében.

Véleménye szerint ahhoz, hogy a megfogalmazott terv működő modellé váljon, sokkal szervezettebben kellene működni, és nagyobb egyetértésben kellene képviselni a régió érdekeit. Amikor piaci érdekellentétek jelennek meg, azt nehezebb föloldani. Ám az egyetem, miután nem érdekelt egyik oldalon sem, csak a szakmában, közvetítő erő lehetne az ágazat szereplői között. A THE-nél például ahhoz is megvan a szellemi háttér és a technikai ismeret, hogy miként lehet menedzselni egy tanácskozást, egy kooperációt, ha még azt is meg kell oldani, hogy egyáltalán szóba álljanak egymással a felek.

„Az egyetemnek szüksége van rá, hogy beágyazott legyen, hogy a nálunk dolgozó emberek ne levelező tagozaton akarjanak tanítani. Ide kell kötődni. Itt kell gyökeret ereszteni”

– mondta Horváth Ágnes. De ez, persze, nem zárja ki, hogy nemzetközi hírű vendégelőadóik is legyenek. „Oktatási szerkezetünkből kiemelhetjük a szőlész-borász képzést, ami az egyetem zászlóshajója. Az intézmény megalakítása is elsősorban azért vált szükségessé, mert a tokaji bor csak olyan akadémiai tudásbázison kaphatja vissza régi fényét és hírnevét, amely versenyképes a világban. Ezt kell előállítanunk. Ehhez további kiváló oktatók, vonzó környezet, kifogástalan informatikai bázis, kiépített nemzetközi kapcsolatok, és persze ambiciózus, nagy tudásvágyú diákok kellenek. Nem egy év megfeszített munkája vár ránk. De ha összekapaszkodunk, célhoz fogunk érni” – bizakodik Horváth Ágnes.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

Őszi sikertörténet az erdei iskolákban

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskolái évről-évre újragondolt, többszörösen minősített programmal dolgoznak. Miskolc óvodái és iskolái számára kiváló lehetőség a Csanyiki Erdőház, ahol október végéig 5400 főt regisztráltak. A Fónagysági Bagoly-vár 25 éve fogadja a kikapcsolódni, tapasztalni vágyó látogatókat, óvodásoktól a nyugdíjasokig. Ebben az évben csaknem 6000 vendégük volt.

Változások a drónpilótaképzések feltételrendszerében és az eljárásrendjében

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

A jövő vívmányai a mai mezőgazdaságért

A digitalizáció sok mindenben segít, de a valóságtól nem szabad elszakadni. Nem helyettesítik a szakembert, inkább segítőkezet nyújtanak. Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalkozók megfeleljenek a mai kor kihívásainak, versenyképesek legyenek, és – ami nagyon fontos – a fiatalok számára vonzóbbá tegyék az agráriumot, megfelelő életpályát nyújtsanak.

Amibe a fűszerpaprika belepirul

A megmérettetést másnapján a Szatymazi Gazdakör, a Szatymaz Község Önkormányzata, a MATE KERTI ZKK Szegedi Kutató Állomás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezete, a MTA Kertészeti Albizottság, valamint a SZAB Kertészeti-, Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság nevével fémjelzett előadásokat Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg.

Etyeki sörsiker Londonban

Több mint 40 ország, közel 700 nevezett tétele között ért el ezüst- és bronzérmet a szakmai körökben a világ legjelentősebb sörversenyének tartott International Beer Challenge-n az Etyeki Sörmanufaktúra, Londonban.

Oktatási programok segítik a női gazdálkodókat az élelmiszer-termelés javításában

A kifejezetten a női gazdálkodók számára kidolgozott oktatási programok csökkenthetik a nemek közötti megkülönböztetés mértékét a mezőgazdaságban - hallhatta a közönség a 2022. október 17-18-án Brüsszelben megrendezett EIT Food (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) éves gyűlésének Sokszínűség és befogadás című ülésén.