Back to top

Az öntözésnek nálunk nincs alternatívája

Az Agrowelt Kft. Debrecen löszháti részén gazdálkodik 1700 hektáron. Emellett sok környékbeli gazdának szolgáltatást is nyújtanak. Részben szemes kukoricát, napraforgót és csemegekukoricát vállalnak, azok valamilyen munkafázisát ők végzik a gépeikkel. Ez nemcsak számottevő feladat minden évben, hanem komoly árbevétel is, amivel számolni szoktak.

Vannak cégek, amelyek közel 700 hektáron állítanak elő különböző növényeket, és amelyeknek mindenféle betakarítási munkáit ez a vállalkozás végzi el. Az is előfordul, hogy apró területen gazdálkodók csak egy-egy speciális tevékenységet igényelnek, például vegyszeres permetezést hidas traktorral. A mostani aszályos évben a szolgáltatások árbevétele a korábbi évekének legfeljebb a 40 százaléka lesz az Agroweltnél, és még ez is igen optimista remény. A lehetőségekről, a mostani aszályról, a tavaly üzembe helyezett 123 hektáros öntözőtelepről és a fejlesztési lehetőségekről kérdeztük Kovács Gézát, a cég ügyvezetőjét.

Az általuk nyújtott szolgáltatások helyzete több kérdést is felvet. A dolgozóikat egész évben ott kell tartani. Nem szeretnék, ha elmennének tőlük, de a mostani hőségben még nem látják az év végét. Sok a kiesés.

Kovács Géza: az öntözésfejlesztésnél ma jobb beruházás nem létezik
Kovács Géza: az öntözésfejlesztésnél ma jobb beruházás nem létezik
Ugyanakkor biztató jeleket is találnak. A tavaly öntözésre berendezett területen, mind a 123 hektáron, zöldborsót ter­mesztettek az idén, öntözve, lineár alatt. Az eredmény figyelemre méltó: meghaladja a hektáronkénti 8 tonnát. Ezt különösen akkor lehet értékelni, ha tudjuk, hogy a betakarítással és a szárítással együtt kilogrammonként 200 forintot fizetett érte a vevő.

Aztán gyorsan, másodnövényként bevetették csemegekukoricával, és most is ígéretesen néz ki. Azt eddig háromszor kellett öntözni.

Fura dolog miatt tudtunk augusztus 8-án találkozni. Máskor ez nem gond, mert javában tart a csemegekukorica aratása és beszállítása, olyankor mindenki a fedélzeten van. De most el tudtak menni szabadságra, mert az öntözetlen csemegekukoricát augusztus elején „befejezték”. Ezt máskor csak augusztus 15–20. táján mondhatják el magukról.

Most a gépek feljárták a táblákat, összekapkodták azt a néhány csövet, ami szárazművelésben megtermett, mert a feldolgozók minden alapanyagra igényt tartanak.

Óriási a hiány csemegekukoricából is. A gyárak tömbösítve dolgozzák fel, ami azt jelenti, hogy előbb összegyűjtenek annyi beszállított mennyiséget, amivel már elindítható a feldolgozás.

Az Agrowelt Kft.-nél az 1700 hektárból 700 hektáron semmi nem termett. Az elszáradt, elsenyvedt növényzetet odaadták hasznosításra állattenyésztőknek. Ők óriási bajban vannak, ezért fillérekért adták nekik a „takarmányt”, amit lezúztak és felbálázták maguknak. Le lehetett volna tárcsázni az egészet, mert nem nagy tömeg, de látták, hogy az állattenyésztők mekkora gondban vannak a takarmánnyal, ezért kisegítésként nekik adták.

Csapadékról ebben az évben nem nagyon beszélhetünk. Januártól eddig összesen 120 milliméter hullott. De az igazi gond, hogy télen nem jött le a szokásos 220–230 milliméter. Ha az megvan, akkor indulásként feltölti a talajt, azzal már lehet reménykedni abban az évben.

Most azon törik a fejüket, hogy az erre a nyárra kialakult hiány, az vajon hogyan szűnik meg, a talajok hogyan töltődnek fel nedvességgel.

A termelők nagy része ebben az évben szinte semmit nem kap a földjéről, és még egy ilyen évet nem tudnak vállalni, nincs miből megfinanszírozniuk a következő esztendőt. A környékükön nagyon sok gazda helyzete kilátástalanná vált. Elég erős inspiráció kell hozzá, hogy folytassák a növénytermesztést.

Az Agrowelt helyzete annyival jobb, hogy ők több lábon állnak: van zöldborsójuk és másodvetésű csemegekukoricájuk, amit öntözni tudnak. Sőt, a csemegekukorica és a zöldborsó után mindenhol jobb termést takarítottak be. Eddig az őszi búzát ők csak szükséges rosszként elviselték, de most az segíti ki őket a szorult helyzetből: a tavalyihoz képest kétszeresére nőtt a felvásárlási ára. Most 135 ezer forintot adnának érte tonnánként, de ők még kivárnak; remélik, lesz ez még több is.

Az utóbbi időszak legjobb döntésének azt tartják, hogy az öntözésfejlesztésre tettek.

Náluk, a 40 aranykoronánál is jobb minőségű területeken nem a precíziós gazdálkodással van gond, hanem a víz hiányzik, ezért az öntözést kell fejleszteni. Utólag nézve nagyon jól döntöttek 3 évvel ezelőtt, különösen, hogy közben nagyon komoly állami támogatást kaptak a beruházásra.

Az első pályázatuk tavaly készült el, azzal 123 hektárt tudnak öntözni. A víz Látóképről érkezik. Ebben az évben elég volt a zöldborsónak 45 millimétert adni, 8 tonna lett tőle a hektáronkénti átlag. A csemegekukorica másodvetésben augusztus 8-án már a harmadik öntözését kapta. Ebben benne van egy kelesztő öntözés is. Sajnálatos módon minden milliméter öntözővíz kijuttatása 1500 forintba kerül idén, pedig tavaly még csak 1000 forint volt.

A szolgáltatásban horrorárak alakultak ki. Kovács Géza sokszor szégyelli is kimondani, hogy mi mennyibe kerül, de a költségeiket kénytelenek továbbhárítani, hogy ne bukjanak rajta. Idén itt 35–40 százalékkal drágult minden.

Ők nem öntözgetnek, hanem precízen, pontosan öntöznek, mert ha valamit nem idejében csinálnak meg, azt már nem lehet helyrehozni.

Tavaly így 20 tonna csemegekukoricát takarítottak be hektáronként. Idén 18–19 tonnával számolnak. Ebben az a legfontosabb, hogy van mit betakarítani, és hogy a ráfordított költségek megtérülnek. A csemegekukorica szerződéses ára 85 forint, így a hektáronkénti árbevétele eléri az 1,670 millió forintot.

Az öntözésük fejlesztésének következő lépcsőfoka a második pályázat, ami egy 90 hektáros fejlesztés lesz. Arra a 6,3 kilo­méteres öntöző-gerincvezetékre csatlakoznak rá, amit májusban adtak át, és amit a NAK felmérése alapján hoztak létre.

Már 95 százalékos a készültsége. Arra várnak, hogy meghozzanak még két alkatrészt, aztán indulhat az 560 méter hosszú lineár.

A harmadik pályázat egy 35 hektáros körforgó lineár, az még csak félkész állapotban van.

Ottjártunkkor egyeztettek a KITE szakembereivel, akik megígérték, hogy őszre elkészül a beruházás és tavaszra működni fog. Összességében tehát lesz 250 hektár korszerűen öntözhető területük, ami éppen 2,5 négyzetkilométer. Ez a nagyság már az Agrowelt Kft. esetében is meghatározó.

Ami pedig az öntözés gyakorlati részét illeti, arról is akad mondanivaló, tán több is, mint gondolnánk. Mivel ugyanabból a vízforrásból egyszerre többen is öntöztek a gazdák, ezért a gyenge pontok is felszínre jöttek.

Alapvetően két nehézséggel kellett megküzdeni. Az egyik, hogy a vízszolgáltatás így nem lehetett folyamatos, mert a szolgáltató szivattyúja kevésnek bizonyult a nagy igényhez képest. A másik meglepetést az okozta, hogy ahol a gerincvezetékbe befolyik a víz, ott olyan sok hordalék, kosz, piszok gyülemlett össze, hogy már akadályozta az öntözővíz áramlását. Ennek következtében eldugultak a lábszelepek, mert a tó fenekéről odasodródó hordalék mindent eltömített. Nem volt szűrő, ami ezt megelőzze, ezért akadozgatott a vízellátás.

Természetesen nem nézték ölbe tett kézzel a kínlódást. Meghívták a szolgáltatót eszmecserére, hogy lássa, a tó fenekét bizony ki kell kotorni, a vizet pedig szűrve kell a gerincvezetékhez engedni. Amíg ez meg nem történik, addig a gazdák csak küszködnek, szenvednek.

Az Agrowelt Kft.-nél a csemegekukorica kelesztő öntözése sem sikerült úgy, ahogy elfogadható volna, pedig a kelesztő öntözés szakszerűsége talán mindennél fontosabb. A vízszolgáltatás akadozása miatt nem kelt az egész tábla robbanásszerűen, aminek majd a betakarításkor látszik meg a hatása, a lehetségesnél kisebb termésben.

Aszályban az öntözött kukorica olyan mint oázis a sivatagban
Aszályban az öntözött kukorica olyan mint oázis a sivatagban

Igaz, a szolgáltató eltakarította a vízből a náddarabokat, a falevelet, a tó fenekéről odasodródott kagylót-csigát, kitakarította a beömlőnyílás környékét, de ezt folyamatosan végezni kéne.

A mostani aszályban a Agrowelt másodvetésű csemegekukoricája olyan a többi, nem öntözötthöz képest, mint oázis a sivatagban. Többen meg is jegyezték, hogy mégiscsak jó volna öntözni.

Ehhez összefogás kéne, hogy több állami támogatást kaphassanak a beruházáshoz. De ez még ma is távolabb van, mint Makó honvéd Jeruzsálemtől. Az öntözővízhez jutás egyébként korlátozott a 45 aranykoronás földeken, pedig ott az az igazán szűk keresztmetszet. Ez annyit jelent, hogy több gerincvezetékre volna szükség.

A jó szándék megvalósulását legtöbbször az hátráltatja, hogy nincs aki összefogja, megszervezze a gazdákat!

Az Agrowelt Kft. az elmúlt három évben összesen 300 millió forintot fordított az öntözés fejlesztésére. A jelenlegi helyzet bebizonyította, hogy ennél jobb beruházás ma nem létezik.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy mindezt 50 százalékos állami támogatással tehették meg, kalapemelés az illetékesnek!

Ám a kiköltekezés, meg az aszály irgalmatlan kártétele miatt most lélegzetvételnyi időre mégis meg kell állniuk, erőt kell gyűjteniük, hogy szándékuk szerint folytassák az öntözés fejlesztését. Azért majd az unokák is hálásak lesznek!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Agrotechnológiával megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik”

Fiókba került, elhalasztott fejlesztési tervek, pályázatok is jellemzik a Talentis Agro Zrt. idei működését, ám a csoporton belüli szinergiáknak köszönhetően jó eredményt könyvelhetnek majd el. A válságban az energiahatékonyságra, illetve az öntözés fejlesztésére koncentrálnak. Minderről Makai Szabolcs vezérigazgató beszélt, aki az ágazat általános helyzetét tekintve azért optimista.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.

Jelentős csapadék segíti a talajok feltöltődését

Az elmúlt két hétben főként az ország nyugati, északnyugati felén hullott számottevő csapadék. Az előttünk álló napokban azonban országszerte jelentős mennyiségre van kilátás nagyrészt enyhe esők, de vasárnaptól az északi, északkeleti országrészben egyre nagyobb területen hó formájában. Így a jövő hét első felében téliesre fordul időjárásunk, és ez az erős éjszakai lehűlésekben is megmutatkozik.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Párhuzamos fejlődéstörténet

Az idén már másodszor nyerte el az Agrartechnik német szaklap által meghirdetett Service Award verseny „A legjobb szervizműhely” díját az AXIÁL Kft. bajai telephelyének szervizszerelő csapata. Az itt dolgozók a jövőben még az eddigieknél is magasabb színvonalon végezhetik munkájukat, december 5-én ugyanis felavatták a vállalat új mobilszerviz-műhelyét Baján.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.